A magyar mezõgazdaságban és takarmánygyártásban dolgozók számára a Környe név egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, már az 1960-as évek közepétõl premix...
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv egyik legjelentõsebb és egyben a legnagyobb forráskerettel rendelkezõ intézkedése az agrár-környezetgazdálkodási támog...
A BLUP módszer a jelenleg ismert legkorszerûbb – és a sertéstenyésztés gyakorlatában külföldön már rutinszerûen alkalmazott – tenyészértékbecslési elj...
Bármely állatfajnál a teljesítményvizsgálat elsõdleges célja, hogy a tenyésztõ hiteles adatokhoz jusson a tenyészállatok, vagy tenyészállat-jelöltek t...
Korábbi közleményünkben már beszámoltunk arról, hogy az egyes környezeti tényezõk hogyan befolyásolták a sertések üzemi sajátteljesítmény vizsgálatána...
Márciusban is több jogcímben folynak a 2013-ban benyújtott egységes kérelemben igényelt agrártámogatások kifizetései.
Az elmúlt években a növényvédôszer hatóanyagok egész sora került kivonásra, ami környezet és egészségvédelem terén esetenként elôrelépés, ugyanakkor t...
Az AGRO NAPLÓ 2001/9. számában a „Csemegeszõlõ-fajták megválasztása” c. cikkben írtak részben (pl. árutermelõ szõlõültetvény területe, gyökeres szapor...
A békéscsabai, a kecskeméti és a bábolnai szimpóziumok után az év utolsó negyedévében is több mint 100 állattartó vett részt a Hendrix Környe Kft. ált...
A korábbi részben azokkal a sertésekre ható környezeti tényezõkkel foglalkoztunk, melyek befolyásolják a hústermelést, így a gazdaságosságot. A levegõ...
Közel 50 dél-alföldi sertéstenyésztõ cég ismerhette meg a múlt héten az egyik legjelentõsebb takarmánygyártó világcég, a Nutreco Group tulajdonában lé...
Fajtatiszta állományt ma kizárólag tenyészsüldõ elõállítási és forgalmazási célból tart a tenyésztõ, végtermék (vágóállat) elõállítása ilyen módon ver...
A genotípus – környezet kölcsönhatás (interakció) azt jelenti, hogy eltérõ genotípusú egyedek adott környezethatásra különféleképpen reagálnak, az azo...
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
Már meg is születtek az első döntések az öntözésfejlesztést támogató pályázaton.
Megkezdődött a méh állatjóléti támogatások kifizetése csaknem 2500 gazdálkodó részére.
