Az elmúlt 4 évben a 2021-es esztendő állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert, mivel ez az év bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek – írja a rendszer üzemeltetésért felelős Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) éves összegzésében.
A gazdákat évről-évre próbára teszik az egyre intenzívebbé váló természeti kockázatok: az aszály, a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagyok, vihar és jégverés. Magyarországon Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük, közte a jégkármérséklő rendszert – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára november végén Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ez év július 26. és augusztus 8. közötti időszak zivataros napok bemutatása a jégkármérséklő generátorok bekapcsolásának és a meteorológiai helyzet szempontjából összegzi a magyarországi időjárási helyzetet legfrissebb ismertetőjében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Közzétette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az országos jégkármérséklő rendszer két heti összesítőjét, ami június végének és július elejének adatait foglalja magába június 28. és július 11. között, bemutatva az időszak zivataros napokon a generátorok bekapcsolásának alakulását és a meteorológia helyzetet.
Általánosságban elmondható, hogy az országos jégkármérséklő rendszer csökkenti a jégszemcsék méretét – közölte a rendszer működtetője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hozzáfűzve: a szupercellák ellen sehol a világon nem létezik hatékony megoldás a védekezésre.
Ez év július 9-én érkezett hidegfront – a két héttel ezelőtti ciklonhoz hasonlóan – nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört, így ismét több szupercella alakult ki hazánkban, ezért, vagyis a kedvező körülmények, azaz a zivatarok és jégszemcsék kialakulásának lehetősége miatt, a talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a szupercellák ellen ez a rendszer nem tud hatékony védelmet nyújtani – közölte a köztestület lapunkkal.
Az eddigi legnagyobb kihívás elé állította az országos jégkármérséklő rendszert a június végi hidegfront; ez ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett rendszer történetének eddigi legaktívabb napját hozta, annak ellenére, hogy a generátorok országszerte folyamatosan működtek, az extrém időjárás több helyen is okozott jégesőt – közölte a köztestület lapunkkal.
Közzétette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az idei első, két heti (2021.04.15-05.02.) összesítő jelentését az országos jégkármérséklő rendszer teljesítményéről, amit lapunk az alábbiakban ismertet.
Időjárási körképet állított össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt napok időjárási anomáliáiról, a zivatarláncról, a szupercelláról és a hidegfrontról – a tapasztaltakat a köztestület a NAK honlapján tette közzé.
Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert ez év április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
„A kamarai tagság érdekében végzett munka legnagyobb elismerése egyértelműen a múlt év novemberi agrárkamarai választás sikere volt, ami felhatalmazást adott a köztestület újraválasztott vezetésének, hogy továbbhaladjon a megkezdett úton és valósítsa meg a kitűzött célokat.” – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) újraválasztott elnöke az Agro Naplónak ez év elején, amikor a lap munkatársa a NAK által elért eredményekről és a köztestület további feladatairól kérdezte.
Újabb elemmel bővült a hazai jégkármérséklő rendszer: az Országos Meteorológiai Szolgálat januárban beszerzett Apollo szuperszámítógépéhez kapcsolódó 300 millió forintos fejlesztéssel még pontosabb és gyorsabban alkalmazható előrejelzések készülhetnek.
A Magyar Államkincstár március közepén kezdte meg a kárenyhítő juttatás kifizetését a 2019-es kárenyhítési évben károsodott termelők számára. A kifizetésre került összeg messze meghaladta az agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése óta történt évenkénti kifizetéseket, amely összege több, mint a 14 milliárd forint volt.
Kezdődik a vegetációs időszak és máris számos káreseményt – aszály, fagy, vihar – kellett egyes gazdálkodóknak elszenvedni. Ezek ráirányítják a figyelmet a kockázatkezelési rendszer nyújtotta lehetőségek kihasználására, melyek közül legutóbb az agrárkár-enyhítési rendszerben történt változásra kell felhívni a figyelmet
Majdnem országos a csapadékhiány
