Országosan megindult a kukorica betakarítása. Kezdésként mindjárt egy kiemelkedő terméseredményről hozott hírt Pallay Ferenc, a KWS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szaktanácsadója.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.
Az Árpád-Agrár Zrt., Szentes melletti Szegi tanyáján is számos újítást, korszerűsítést hajtott végre és az évtizedes működés során megtapasztalható volt, hogy a beruházások miben és milyen arányban járulnak hozzá a hozamok növekedéséhez. A tehenek ugyanis hálásak a kényelmükért azzal, hogy több tejet adnak és a beltartalom is kedvezőbb értékeket mutat. A hőséget azonban ők is nehezen viselik, ezért hosszú távon ez ellen is védekezni kell, megtenni a szükséges lépéseket. Tervezni, fejleszteni mindig szükséges, véli az ágazat vezetője, Kellerné Mencser Mária, aki egy aktuális beruházásról is tájékoztat.
Az Angus-minőséget produkál és még a forróságot is bírja, így a Murray Grey húsmarhafajta válasz lehet a klímaváltozásra, állítják a kutatók. Ennek alapján a hazánkban kevésbé ismert Murray Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak – ez derül ki egy friss kutatásból, amiben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói is részt vettek.
A tehénre irányuló ventilálás, a tehénnedvesítés hõstressz-mérséklési hatékonysága
A tehénhûtés-, a hõstressz mérséklés ellenzõi, többek között, az alábbi gondolatokkal szoktak elõállni:
A tehén számára a legkedvezõbb külsõ hõmérsékleti határ az 5–15 °C közötti szakasz, a termelési zóna. A meleg által okozott hõstressz (a körülötte lévõ mikroklíma egyéb paramétereitõl függve) közvetlenül e fölött, 20–25°C-nál jelentkezik. Legnagyobb gondot az ún. hõségnapok okozzák, amikor a napi maximum hõmérséklet 30°C vagy magasabb.
A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint a jövõben sem zárhatóak ki Magyarországon a trópusi hõmérsékletû nyarak. A meleg napok beköszöntét a tehenek viselkedésükkel is jelzik. A következõ „jelek” figyelhetõk meg: drasztikus étvágytalanság, majd tejtermelés csökkenés. Már néhány nap után, a szárazanyag-felvétel visszaesése miatt romlik a kondíció (fogynak a tehenek).
Minden szarvasmarha tartó tapasztalta már a nagy nyári hőség termelési mutatókra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szárazonállás során elszenvedett hőstressz csökkenti a megszülető borjak testtömegét és negatívan hat a következő laktációs teljesítményre is. A laktációban a nagy meleg következtében csökken a napi szárazanyag-felvétel és a termelés. Romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, növekszik a termékenyítési index, csökken az ivarzók száma, gyakoribbá válik az embrióelhalás.
Hazánk éghajlati viszonyaiból adódóan, különös tekintettel a globális felmelegedésre, a nyári időszakban (májustól szeptemberig) fennáll a hőstressz kialakulásának veszélye, amely a sertésállományokat különösen veszélyezteti, mivel a sertés gazdasági állataink közül a leginkább érzékeny iránta. Ennek oka, hogy a sertés csak korlátozott mértékben képes izzadni, tüdejének kapacitása pedig testméretéhez képest kicsi. Ehhez társul még, hogy hízóknál a bőr alatti zsírszövet méretének függvényében jelentősen csökken a hőleadás.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
Az olyan modern tejelő fajtákat, mint a holstein-fríz, északi országokban alakították ki, így toleránsak a hideggel szemben, ám hajlamosak a hőstresszre. Ha a hőmérséklet 22 °C fölé emelkedik, az megterhelést jelent a tejelő teheneknek, különösen magas páratartalom mellett. Ez különösen a nagytejűeket és a frissfejősöket érinti, de negatív hatása van a szárazonállókra és az üszőkre is.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik központi témája.
A hőstressz a nyári időszakban hátrányosan befolyásolja a reprodukciós folyamatokat, ami a romló vemhesülési mutatókban (conception rate) érhető tetten a tejelő tehenészetekben világszerte. A test maghőmérsékletének emelkedése felelős a romló szaporodásbiológiai mutatókért. A hyperthermia kialakulásában nagy szerepet játszik a magas tejtermelés. A tejtermelés folyamata növeli a tehén metabolikus hőtermelését. A 30 kg/nap tejet termelő tehén hőtermelése a duplája a tejet nem termelő tehénének, és az 55 kg/nap tejet termelő tehénnél ez az arány már háromszoros.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a globális felmelegedés, ami nemcsak a Föld túlélési dilemmáit vetíti előre, hanem súlyos gondokat okoz haszonállataink termelésének eredményességében is. Mit jelent az ún. „hőstressz” az élelmiszerek előállításában alapvetően fontos baromfi fajok esetében?
Az első, összefoglaló jellegű, hőstresszel foglalkozó cikkünk Lados doktorral 2006-ban jelent meg a Holstein Magazinban. Ennek már 17 éve. A műszaki megoldások alig változtak azóta, de a takarmányozás a sarkaiból fordult ki, új szemlélet, új technológiák és új stratégiák születtek a 17 év alatt.
Források
