Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.
Az Árpád-Agrár Zrt., Szentes melletti Szegi tanyáján is számos újítást, korszerűsítést hajtott végre és az évtizedes működés során megtapasztalható volt, hogy a beruházások miben és milyen arányban járulnak hozzá a hozamok növekedéséhez. A tehenek ugyanis hálásak a kényelmükért azzal, hogy több tejet adnak és a beltartalom is kedvezőbb értékeket mutat. A hőséget azonban ők is nehezen viselik, ezért hosszú távon ez ellen is védekezni kell, megtenni a szükséges lépéseket. Tervezni, fejleszteni mindig szükséges, véli az ágazat vezetője, Kellerné Mencser Mária, aki egy aktuális beruházásról is tájékoztat.
Az Angus-minőséget produkál és még a forróságot is bírja, így a Murray Grey húsmarhafajta válasz lehet a klímaváltozásra, állítják a kutatók. Ennek alapján a hazánkban kevésbé ismert Murray Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak – ez derül ki egy friss kutatásból, amiben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói is részt vettek.
A tehénre irányuló ventilálás, a tehénnedvesítés hõstressz-mérséklési hatékonysága
A tehénhûtés-, a hõstressz mérséklés ellenzõi, többek között, az alábbi gondolatokkal szoktak elõállni:
A tehén számára a legkedvezõbb külsõ hõmérsékleti határ az 5–15 °C közötti szakasz, a termelési zóna. A meleg által okozott hõstressz (a körülötte lévõ mikroklíma egyéb paramétereitõl függve) közvetlenül e fölött, 20–25°C-nál jelentkezik. Legnagyobb gondot az ún. hõségnapok okozzák, amikor a napi maximum hõmérséklet 30°C vagy magasabb.
A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint a jövõben sem zárhatóak ki Magyarországon a trópusi hõmérsékletû nyarak. A meleg napok beköszöntét a tehenek viselkedésükkel is jelzik. A következõ „jelek” figyelhetõk meg: drasztikus étvágytalanság, majd tejtermelés csökkenés. Már néhány nap után, a szárazanyag-felvétel visszaesése miatt romlik a kondíció (fogynak a tehenek).
Minden szarvasmarha tartó tapasztalta már a nagy nyári hőség termelési mutatókra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szárazonállás során elszenvedett hőstressz csökkenti a megszülető borjak testtömegét és negatívan hat a következő laktációs teljesítményre is. A laktációban a nagy meleg következtében csökken a napi szárazanyag-felvétel és a termelés. Romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, növekszik a termékenyítési index, csökken az ivarzók száma, gyakoribbá válik az embrióelhalás.
Hazánk éghajlati viszonyaiból adódóan, különös tekintettel a globális felmelegedésre, a nyári időszakban (májustól szeptemberig) fennáll a hőstressz kialakulásának veszélye, amely a sertésállományokat különösen veszélyezteti, mivel a sertés gazdasági állataink közül a leginkább érzékeny iránta. Ennek oka, hogy a sertés csak korlátozott mértékben képes izzadni, tüdejének kapacitása pedig testméretéhez képest kicsi. Ehhez társul még, hogy hízóknál a bőr alatti zsírszövet méretének függvényében jelentősen csökken a hőleadás.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
Az olyan modern tejelő fajtákat, mint a holstein-fríz, északi országokban alakították ki, így toleránsak a hideggel szemben, ám hajlamosak a hőstresszre. Ha a hőmérséklet 22 °C fölé emelkedik, az megterhelést jelent a tejelő teheneknek, különösen magas páratartalom mellett. Ez különösen a nagytejűeket és a frissfejősöket érinti, de negatív hatása van a szárazonállókra és az üszőkre is.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik központi témája.
A hőstressz a nyári időszakban hátrányosan befolyásolja a reprodukciós folyamatokat, ami a romló vemhesülési mutatókban (conception rate) érhető tetten a tejelő tehenészetekben világszerte. A test maghőmérsékletének emelkedése felelős a romló szaporodásbiológiai mutatókért. A hyperthermia kialakulásában nagy szerepet játszik a magas tejtermelés. A tejtermelés folyamata növeli a tehén metabolikus hőtermelését. A 30 kg/nap tejet termelő tehén hőtermelése a duplája a tejet nem termelő tehénének, és az 55 kg/nap tejet termelő tehénnél ez az arány már háromszoros.
Az elmúlt egy hét nagyrészt száraz, de egyre melegebb időjárása kedvezett a tavaszi munkáknak, és a vegetáció gyors fejlődésének, ugyanakkor a talajok felszín közeli rétege sokat száradt a múlt hét közepi esők óta. A folytatásban azonban a már kritikusan száraz északnyugati tájakra is érkezik eső, amihez lehűlés is társul. Szombaton csak pár fokkal, majd hétfőtől jelentősen visszaesik a hőmérséklet, keddtől pedig az éjszakai fagyoktól is védeni kell a virágzó gyümölcsfákat. forrás: omsz.hu
A MATE a világ legjobb 12 százalékába került az agrártudományi rangsorban
