MENÜ

Címke: hőstressz

Szakfolyóirat > 2006/09 > Takarmányozás etetés hőstressz nyár

A nyári hõstressz hatásának mérséklése takarmányozási és etetés-technológiai megoldásokkal

A tehén számára a legkedvezõbb külsõ hõmérsékleti határ az 5–15 °C közötti szakasz, a termelési zóna. A meleg által okozott hõstressz (a körülötte lévõ mikroklíma egyéb paramétereitõl függve) közvetlenül e fölött, 20–25°C-nál jelentkezik. Legnagyobb gondot az ún. hõségnapok okozzák, amikor a napi maximum hõmérséklet 30°C vagy magasabb.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Állattenyésztés Tehén kondíció vér

Extrém klímájú évek hatása a vér-vizelet paramétereire a kondíció függvényében elsõborjas teheneknél

A hosszú távú meteorológiai elõrejelzések szerint a jövõben sem zárhatóak ki Magyarországon a trópusi hõmérsékletû nyarak. A meleg napok beköszöntét a tehenek viselkedésükkel is jelzik. A következõ „jelek” figyelhetõk meg: drasztikus étvágytalanság, majd tejtermelés csökkenés. Már néhány nap után, a szárazanyag-felvétel visszaesése miatt romlik a kondíció (fogynak a tehenek).

Szakfolyóirat > 2003/8 > Pr Termelés meleg hőstressz

Hogyan csökkenthetjük a hőstressz kártételét?

Minden szarvasmarha tartó tapasztalta már a nagy nyári hőség termelési mutatókra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szárazonállás során elszenvedett hőstressz csökkenti a megszülető borjak testtömegét és negatívan hat a következő laktációs teljesítményre is. A laktációban a nagy meleg következtében csökken a napi szárazanyag-felvétel és a termelés. Romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, növekszik a termékenyítési index, csökken az ivarzók száma, gyakoribbá válik az embrióelhalás.

Szakfolyóirat > 2016/07 > Állattenyésztés setéstartás sertés hőstressz

A hőstressz és az ellene való védekezés sertéseknél

Hazánk éghajlati viszonyaiból adódóan, különös tekintettel a globális felmelegedésre, a nyári időszakban (májustól szeptemberig) fennáll a hőstressz kialakulásának veszélye, amely a sertésállományokat különösen veszélyezteti, mivel a sertés gazdasági állataink közül a leginkább érzékeny iránta. Ennek oka, hogy a sertés csak korlátozott mértékben képes izzadni, tüdejének kapacitása pedig testméretéhez képest kicsi. Ehhez társul még, hogy hízóknál a bőr alatti zsírszövet méretének függvényében jelentősen csökken a hőleadás.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Takarmányozás Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával

A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hőstressz szorításában

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.