A kecskerák hatékonyabb védelme érdekében 14 ország 65 populációjának átfogó genetikai vizsgálatát végezte el egy nemzetközi kutatócsoport a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közreműködésével.
Prof. Dr. Kusza Szilvia az elmúlt 15 évben azt vizsgálta, milyen hatással van a klímaváltozás az állatok genetikai jellemzőire. Ezt multimédiás ismeretterjesztő tartalmak formájában is feldolgozta.
Ez év decemberében lezárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói szerint valós adatokkal csak részben támasztható alá az állatvilágra jellemző szexuális szelekció egyik 150 éves elmélete.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének (MGI) munkatársai sikeresen azonosítottak a gabonafélék ivarsejtjeit kialakító számfelező sejtosztódást, azaz a meiózis során a kromatinban végbemenő szerkezetváltozásokat – tette közzé honlapján az ELKH.
A még magasabb genetikai értéket képviselő, versenyképesebb magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását 150 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István miniszter.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetika és Biotechnológia Intézetében 107 munkatárs dolgozik együtt nap, mint nap azon, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció, továbbá az oktatás, valamit ezen tevékenységek eredményei hasznosíthatók legyenek az élet számos területén.
A holland zöldségvetőmag termesztő Bejo nem kizárólagos kutatási és kereskedelmi licencszerződést kötött a globális mezőgazdasági vállalattal, a Corteva Agriscience™-szel, a Broad Institute of MIT-vel és a Harvard amerikai székhelyű orvosbiológiai és genetikai kutatóközpontjával.
Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerdán, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.
A genetikai magyar erőforrások megőrizése stratégia feladat. A kedvező körülmény e téren, hogy Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – mondta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára a Kaposvári Állattenyésztési Napok kísérőrendezvényén, a második alkalommal megszervezett környezetgazdálkodási konferencián.
Az õszi káposztarepce vetésterületét az idõjárás, a vetési szándékot az elõzõ év termelési sikere befolyásolja. A 2011 õszén tapasztalható szélsõségesen aszályos idõjárás miatt a vetésterületnek közel 30 % - át kitárcsázták.
Az Alltech Európai Elõadó Körútjának elõadásai középpontjában a népességrobbanásra való felkészülés állt. A 120 országban jelenlévõ multinacionális cég küldetése olyan technológiák kifejlesztése, amelyek javítják az állatok teljesítményét illetve hozamát a fogyasztó számára is elfogadható és környezetkímélõ módon.
A pulykanevelés gazdaságosságát a környezeti tényezõk és a genetikai teljesítõképesség határozza meg.
2006. szeptember 1-tõl kezdte meg mûködését az újonnan megalakult RAGT Vetõmag Kft. A magyar gazdák számára ma már nem ismeretlenek a kissé nehézkesen kimondható „erazsété” (RAGT) vetõmagok. A KWS RAGT Hybrid Kft.-vel közös tevékenységben már több éve jelen van a magyar vetõmagpiacon.
A genetikai potenciál fogalmát a fajták és hibridek termõképességének szinonimájaként szoktuk használni. E fogalom alatt tulajdonképpen azt a termõképességet értjük, amelyet egy fajta vagy egy hibrid el tud érni akkor, amikor a termésképzéséhez optimális környezeti feltételek jönnek létre.
A sertéstenyésztés egyik nagy problémája az úgynevezett szezonális vagy nyári meddõség, ami a nyári–kora õszi malacszaporulat-kiesés miatt felboríthatja a sertéstelepek termelési folyamatosságát.
A sertésnemesítés hazai és nemzetközi gyakorlatára egyaránt jellemzõ, hogy a fajtatiszta tenyésztés mellett széles körben alkalmaznak keresztezéseket, melyek részben a folytatható (rotációs) (pl. KA-HYB), részben pedig a nem folytatható (hármas, négyfajtás) eljárások közé sorolhatók (pl. HUNGAPIG).
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
A Vidékfejlesztési Program immár 6 éve tartó támogatásának folytatásaként, 2021. november 16-án megjelent az új in situ felhívás, melynek köszönhetően az alacsony létszámmal rendelkező, védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú – baromfifélék esetén vegyes ivarú – állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ-feltételek közötti használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása hosszú távon biztosított lesz.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
