A foszfor nélkülözhetetlen tápelem, a korai növekedés, valamint a gyökér- és termésképzés meghatározója. Tavaszi vetésű növények esetében az alap- és startertrágya közötti megosztása célravezető stratégia lehet. Szakértők mondják el javaslataikat:
A YARA Napon bemutatott ACTYVA koncepció alternatívát kínál az őszi vetésű növények eddigi hagyományos műtrágyázási gyakorlata mellett. Az ACTYVA alapelve szerint ugyanis nem csak ősszel, hanem a talajállapot függvényében akár kizárólag tavasszal, a tápelem felvétel időszakához igazítva lehet elvégezni a foszfor kijuttatást.
Minden, gazdálkodási szempontból fontos felépítő anyagcsere folyamat rengeteg energia-befektetést igényel a növény részéről. Az ehhez szükséges energia szállításában és tárolásában központi szerepet játszik a foszfor. Az intenzív mezőgazdasági termelés sikerét a növények aktuális foszfor igényéhez igazodó foszforpótlás alapozhatja meg.
A FitoHorm készítmények az egyedi szerves kelátképző kötésnek köszönhetően a tápanyagokat a növények számára gyorsan felvehető formában biztosítják. A FitoHorm termékek megfizethetőek, jó megtérülési mutatóval rendelkeznek. A biológiai vizsgálatokból kiderült, hogy 1 Ft szerköltség 2-28 Ft többletbevételt hoz növényi kultúrától, időjárástól és az okszerű felhasználástól függően. Mielőtt a készítmény kiválasztásáról döntene, vizsgálja meg, van-e tápanyaghiány, és ha van, milyen hiányról van szó, győződjön meg a készítmény összetételéről, a készítmény tápanyag tartalmáról és dozírozásáról. Ehhez nyújt segítséget a FitoHorm Lombtrágyázási Kisokos sorozat.
A Borealis L.A.T hírlevelében megismerheti új L.A.T SUPREMO lombtrágya termékcsaládunk tagjait, részletesen bemutatjuk az új típusú bór lombtrágyánkat, valamint a tavaszi NPK kijuttatás jelentőségéről is olvashat.
A tavasz közeledtével lassan aktuálissá válik az őszi káposztarepce fejtrágyázása, s amint a jogszabályi és időjárási körülmények lehetővé teszik, a termelők megkezdik a műtrágyák kiszórását. Mire is célszerű ilyenkor figyelni?
Az idei évtől megújult a Pannon Starter család. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk mit érdemes tudni az egyes összetételekről. A Pannon Starter rövidítése a PS, vagyis PS= Pannon Starter
„A növény tápanyag-utánpótlása az egyik legköltségesebb eleme a termelésnek, ugyanakkor a nagy terméseket csak intenzív trágyázással lehet elérni. A minél nagyobb termést így egyre nagyobb költségekkel lehet elérni. Ezért nem mindegy, hogy az általunk kijuttatott műtrágya milyen arányban hasznosul a növény által.”
Múlt havi cikkünkben elkezdtük a foszfor hatóanyag szerepének körüljárását, mind a növényindítás mind pedig a későbbi vegetációs szakaszokra vonatkozóan. Akkor az indítást és a Physiostart® mikrogranulátum szerepét fejtettük ki részletesebben, most a vegetáció foszforfelvételére és az új Top-Phos hatóanyagra koncentrálunk.
NÖVÉNYINDÍTÁS, FOSZFORTRÁGYÁZÁS A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából is alapvető fontosságú. Ez alaptézis, a kérdés inkább az, hogy mivel tudjuk befolyásolni, hogy a szükséges foszfor jó helyen, időben és mennyiségben álljon a növény rendelkezésére.
Mi a célja a mikrogranulátumnak? Hogy a növény „szájába” helyezzük a könnyen „emészthető” táplálékot és segítsük a gyökérfejlődését, annak érdekében, hogy mihamarabb ki tudja szolgálni önmagát.
Az õszi káposztarepce tenyészidejének tavaszi idõszakában sok felvehetõ tápanyagot igényel, ezért a termesztéstechnológia nagyon fontos részeleme a tavaszi tápanyag-utánpótlás szakszerû végrehajtása.
Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.
Dán Sertés Kutatóközpont: éves jelentés 2010: takarmányozás (részletek) Elöljáróban az Agritechnica 2011-rõl Jelentõs volt a vadkár idén napraforgóban
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
A kora tavaszi foszformûtrágyázás NPK-mûtrágyák felhasználásával többlethozamot eredményezhet a tradicionális P-trágyázással szemben.
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.
A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.
A kutatók azt mondják, találtak egy olyan különleges búzát, amely képes csökkenteni a takarmánykiegészítők használatát, mivel tartalmaz minden olyan kulcsfontosságú tápanyagot, ami az egészséges csontok kialakulását teszi lehetővé baromfiknál.
A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.
Újranyitják az állattartó telepek korszerűsítési pályázatát
