A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön, és csökkenjenek az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok.
A tervek szerint jövő tavasszal adják át a Gyermelyi Zrt. harmadik malomkomplexumát, ami 5,5 milliárd forintos beruházás nyomán valósul majd meg, az őrlést várhatóan jövő tavasszal kezdik meg az új egységben – hangzott el a Magyarország piacvezető tésztagyártójának, legnagyobb tojástermelőjének és malomipari szereplőjének számító vállalat megalapításának 50 éves évfordulóját ünneplő jubileumi rendezvényen szeptember végén a cég székhelyén.
Minőségi magyar mezőgazdaság születhet a következő évtizedben, ugyanis a mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.
Az agrártárca komoly fejlesztési tervet készített elő, a korábbi uniós költségvetési ciklushoz képest jelentősen nagyobb pénzügyi keretre, ugyanis mintegy 750 milliárd forintra pályázhatnak majd az élelmiszeripari szereplők – mondta Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztályvezetője az Élelmiszeripar jövőjéről szóló online konferencián március második felében.
A koronavírus-járvány okozta különleges megpróbáltatások ellenére is erős maradt a hazai élelmiszeripar, amelynek termelési értéke nyolc százalékkal nőtt tavaly – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter március közepén Mosonmagyaróváron, ahol versenyképesség-növelő támogatási okiratot adott át az Óvártej Zrt-nek.
Magyarország kormánya szövetségesének tekint minden olyan vállalatot, amely most hajt végre fejlesztéseket, beruházásokat annak érdekében, hogy megőrizze munkahelyeit, illetve újakat hozzon létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Pannon Növényolajgyártó Kft. növényolaj-finomító üzemének alapkőletételén szeptember elején a Bács-Kiskun megyei Foktőn.
A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara óriási sikerként könyveli el a 2019. februárban elindított Gyümölcs-zöldségfeldolgozó szakmérnök/szaktanácsadó/tanfolyam képzéseit, melyeket 2020 februárjától újra meghirdetnek a szektorban dolgozók számára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül meghirdeti a „TANULJUNK EGYÜTT! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” rendezvénysorozatát – közölte a köztestület az Agro Naplóval.
A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában megjelent az Élelmiszer-veszteségek keletkezésének okai, azok kezelése és megítélése a feldolgozóipari vállalatok körében című kiadvány – tájékoztatta az intézet az Agro Naplót.
Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok a Vidékfejlesztési Programban (VP) – mondta az agrárminiszter sajtótájékoztatón, Budapesten.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
A koronavírus okozta rendkívüli helyzet közepette világszerte felértékelődik az élelmiszer-önellátottság és az élelmiszerek megfizethetőségének a kérdése. Hazánk kiváló természeti adottságainál fogva jelentős élelmiszertermeléssel és -exporttal rendelkezik, ugyanakkor a termelés és a fogyasztás aránya az egyes alapvető élelmiszerek esetében változatos képet mutat. Az önellátottság mellett az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása befolyásolja még meghatározóan a lakosság élelmezését.
Mikor jön már az eső?
