Magyarország kormánya szövetségesének tekint minden olyan vállalatot, amely most hajt végre fejlesztéseket, beruházásokat annak érdekében, hogy megőrizze munkahelyeit, illetve újakat hozzon létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Pannon Növényolajgyártó Kft. növényolaj-finomító üzemének alapkőletételén szeptember elején a Bács-Kiskun megyei Foktőn.
A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara óriási sikerként könyveli el a 2019. februárban elindított Gyümölcs-zöldségfeldolgozó szakmérnök/szaktanácsadó/tanfolyam képzéseit, melyeket 2020 februárjától újra meghirdetnek a szektorban dolgozók számára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül meghirdeti a „TANULJUNK EGYÜTT! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” rendezvénysorozatát – közölte a köztestület az Agro Naplóval.
A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában megjelent az Élelmiszer-veszteségek keletkezésének okai, azok kezelése és megítélése a feldolgozóipari vállalatok körében című kiadvány – tájékoztatta az intézet az Agro Naplót.
Mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek idén az élelmiszeripari vállalkozások és borászatok a Vidékfejlesztési Programban (VP) – mondta az agrárminiszter sajtótájékoztatón, Budapesten.
A vidékfejlesztési politika stratégiai célja ugyanis az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban – olvasható az Agrárminisztérium legfrissebb tájékoztatásában, amit az Agro Napló megkapott.
Megjelent az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjának új kiírása hétfőn, a 2,5 milliárd forintos keretre szeptember 2. és 23. között pályázhatnak az akár élelmiszeriparban érdekelt kis- és középvállalkozások.
Többek között a magyar cégek, illetve a borok, a húsipari, valamint a tejipari termékek exportlehetőségeiről volt szó a közelmúltbeli kaposvári kamarai konferencián.
Állami támogatással létrehozott élelmiszer-feldogozókkal és a termelői szerveződések erősítésével lehetne javítani az agrárium helyzetén, és növelni az ágazatban előállított áru hozzáadott értékét – derült ki az agrárkamara tájékoztató roadshowján Kaposváron.
A nagy múltú debreceni társaság alig egy hónapon belül előbb 12,5 milliárd forinttal felemelte az alaptőkéjét, majd ugyanennyivel le is szállította azt.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől
