A jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar, valamint kereskedelem nemcsak stratégiai ágazattá vált, hanem nemzetbiztonsági szerepet is betölt – mondta Nagy István.
Mintegy 6 hónap leforgása alatt az 1000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 75 százalékára szerződést kötöttek a megcélzott magyar vállalkozások.
A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,0 százalékkal nőtt.
Az agrárlogisztikai központ új lehetőségeket, új utakat nyit nemcsak a gazdák számára, hanem a magyar élelmiszer- és a feldolgozóipar számára is – mondta az agrárminiszter az átadó ünnepségen.
74 millió eurót küld az EU a magyar energiarendszer korszerűsítésére
A Bács-Kiskun megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nettó árbevétele 9,8 százalékkal 5008,4 milliárd forintra nőtt 2021-ben, ez több mint 495 milliárd forint összegű növekedés.
Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programra lehet hamarosan pályázni. Az online felület még nem aktív, mivel a regisztrációs oldal 2022. október 20-tól lesz éles.
A Fruit Logistica a frissáru ágazat legnagyobb kiállítása, melyet 2023. február 8–10. között Berlinben rendeznek meg. Öt kontinens kiállítói mutathatják be saját régiójuk jellemző gyümölcseit.
A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön, és csökkenjenek az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok.
A tervek szerint jövő tavasszal adják át a Gyermelyi Zrt. harmadik malomkomplexumát, ami 5,5 milliárd forintos beruházás nyomán valósul majd meg, az őrlést várhatóan jövő tavasszal kezdik meg az új egységben – hangzott el a Magyarország piacvezető tésztagyártójának, legnagyobb tojástermelőjének és malomipari szereplőjének számító vállalat megalapításának 50 éves évfordulóját ünneplő jubileumi rendezvényen szeptember végén a cég székhelyén.
Hogy miért éppen Törökország? Ennek két oka van. Az első családi eredetű. Gyermekkorom óta foglalkoztatott az antropológia, hogy milyen ősöktől is származik családom, mely vizsgálatok szerint egyik ágról turáni típus. Akkor azt hittem különleges vagyok, ma már tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a magyarság gerincét a Belső-Ázsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 ezernyi honfoglaló magyar alkotja. Mindenesetre a rokonság okán mindig is jobban meg akartam ismerkedni a türkökkel, törökökkel.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kiszolgáltatottak a termelők a felvásárlóval, a kereskedőkkel, avagy a feldolgozókkal szemben? Mi lehet a megoldás?
A koronavírus okozta rendkívüli helyzet közepette világszerte felértékelődik az élelmiszer-önellátottság és az élelmiszerek megfizethetőségének a kérdése. Hazánk kiváló természeti adottságainál fogva jelentős élelmiszertermeléssel és -exporttal rendelkezik, ugyanakkor a termelés és a fogyasztás aránya az egyes alapvető élelmiszerek esetében változatos képet mutat. Az önellátottság mellett az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása befolyásolja még meghatározóan a lakosság élelmezését.
Hogyan erősíthető a hazai dinnyetermelés?
