Fáklya névre hallgat az a tejhasznú holstein-fríz szarvasmarha, amely teljesítményével kiérdemelte az aranytörzskönyvet, egy dísz nyakszalagot és némi sajtóérdeklődést.
A hagyományokhoz hűen az AXIÁL Kft. 2019. január 23. és 26. között ismét megrendezi 5-let Show névre keresztelt színpadi produkcióját, melyet naponta kétszer, 11:00 és 13:30 órai kezdettel tekinthetnek meg a látogatók a Hungexpo D pavilonjában.
Június 5-én megtörtént az első DeLaval VMS fejőrobot ünnepélyes átadása Józsefmajorban, a Szent István Egyetem kísérleti és tangazdaságában. A fejőrobot jelenleg 62 tehén fejését végzi automatikusan, irányított tehénforgalmi rendszerben.
A tejelő szarvasmarhatartás a mezőgazdaság nehéziparának tekinthető. Napi több órában és az év minden napján igényli a tehénállomány a gondozást, a fejést és az ellátást. Szokták mondani, aki ebben az ágazatban kötelezte el magát, annak az ünnepnapok is munkanapok. Éppen ezért a gépfejlesztők, igazodva a gazdák elvárásaihoz, régóta kiemelten igyekeznek a szarvasmarhatartás legmunkaigényesebb műveleteit automatizálni, ill. robotizálni, kiváltani, de legalább csökkenteni az ember fizikai jelenlétét az istállóban.
1. Fejõházi fejõberendezések A fejõállások kialakulása és térhódítása a kötetlen tartás terjedésével magyarázható. Hazánkban mintegy három évtizedes múltja van a nagy termelésû fajták és a keresztezett állományok kötetlen tartásának. Jellegzetességük, hogy az állatcsoportok a rendelkezésükre álló istállórészben (amely lehet pihentetõboxos, vagy mélyalmos), valamint a karámrészben szabadon mozognak és pihennek. A teheneket (tehéncsoportokat) a fejési célra szolgáló fejõházban, fejõteremben, alkalmas módon kialakított fejõállásokban fejik.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
Már benyújtható 2021-re a „148-as” állategészségügyi kérelem
