Partnereink hírei > X 2020.12.09.
A szója értékét nem lehet túlbecsülni

Megfelelő fajta választásával az ország minden termőtáján sikerrel termeszthető.
Megfelelő fajta választásával az ország minden termőtáján sikerrel termeszthető.
Három éven át évi 260 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a forrást a Tématerületi Kiválósági Program keretében nyerte el az intézmény – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Gödöllőn.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A gazdálkodók minél nagyobb aktivitásától és termelési, beruházási hajlandóságától függ elsősorban a nemzeti fehérjestratégia sikere – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az Agrárszektor Konferencián.
Minden állattenyésztési ágazatban hasznosítható, magas fehérjetartalmú napraforgódarából készített takarmánycsaláddal lépett piacra a Bunge Zrt. A martfűi gyárában 9 milliárd forintos beruházással létesített takarmányüzem az olajgyártás melléktermékét hasznosítja.
Kihívásnak nevezte Magyarország GMO-mentessé válásában az állattenyésztés fehérjetakarmány-szükségletének előállítását az agrártárca parlamenti államtitkára csütörtökökön a Tolna megyei Tevelen – közölte az MTI.
Közel 8 milliárd forintot különített el a kormány arra a célra, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a genetikailag módosított élelmiszerek teljes termékpályáról történő eltávolítása érdekében, mind a lakossági fogyasztás, mind pedig az állati takarmányozás tekintetében – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A Nemzeti Fehérjetakarmány Program 5 évet ölel fel, ebben az évben 500 millió forinttal indul a program.
A jelenleginél is több támogatással ösztönözné az európai fehérjetermelést a nemrég elkészült uniós fehérjejelentés – írja a Magyar Idők pénteki számában. A Hölvényi György magyar EP-képviselő által benyújtott dokumentum sorsáról a jövő év első felében születhet döntés.
Nagy az igény a Magyarországról származó, génmódosítás-mentes szójára a külpiacokon – írta a Magyar Idők kedden. Bár a kormány célja, hogy az itthon megtermelt fehérjeforrás elsősorban a hazai állatállomány takarmányozását szolgálja, egyelőre úgy tűnik, hogy a több fronton is hasznosítható termény jelentős része az exportpiacokra kerül.
A KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉKE tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a 2017. szeptember 1-jén, pénteken megrendezésre kerülő 25 éves jubileumát ünneplő 18. NEMZETKÖZI TAKARMÁNYOZÁSI SZIMPÓZIUMÁRA
Hat részes cikksorozattal kívánja e neves, - Popp József, Fári Miklós, Harangi-Rákos Mónika, Dudits Dénes alkotta - szerzőgárda bemutatni a fehérjetakarmány piac helyzetét és kilátásait az EU-ban és Magyarországon, továbbá feltárni a GM növények termesztésének és nemzetközi kereskedelmének összefüggéseit. A fehérjenövény termesztése az EU szántóterületének csupán 3%-át foglalja el, ráadásul az elmúlt 15-20 évben a száraz hüvelyesek termesztése 30%-kal, a szójababtermesztés pedig 12%-kal esett vissza a támogatások ellenére. Ez a tendencia növeli az EU jelenlegi riasztó mértékű importfüggőségét fehérjehordozó takarmányból, ezért az állattenyésztés rendkívül sebezhetővé vált az áringadozással szemben. Az EU-ban a fehérjetakarmány önellátottsága 30%, ezen belül a szója és szójaliszt esetében csupán 3% körül alakul. A behozatal évi 20 millió harmadik országokban megművelt hektárnak, azaz az EU szántóterületének közel 20%-ának felel meg. A problémát súlyosbítja, hogy a nem engedélyezett GMO-k csekély mértékű jelenléte is megakadályozhatja az importot, ami nagyon költséges az európai takarmányipar számára. Az importfüggés enyhítését célozza a KAP keretében bevezetett zöldítési támogatás, valamint a fehérjenövények termesztéséhez nyújtható szubvenció.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A fehérje a legfontosabb tényező a marhahús és a tejelő állományok szempontjából. A megfelelő fehérjekomponensek aránya és a fehérjetartalom növelése a takarmányban egyszerűen szükségszerű és elkerülhetetlen feladat a gazdaságos termelés és az elérni kívánt magasabb profit érdekében.
Megfelelő fajta választásával az ország minden termőtáján sikerrel termeszthető.