Július 1-től a környezetvédelmi termékdíj- és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a szennyező többet fizet a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért.
A Központi Statisztikai Hivatal 2023. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium 2023 néven.
Jelentősen, 2021-es 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte nettó árbevételét tavaly a Pick Szeged Zrt. – derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde éves beszámolójából.
A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak.
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat – közölte a K&H az MTI-vel.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott azzal kapcsolatban, hogy növeljék a fenntartható üzemanyagok elterjedését a légiközlekedésben.
Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással – erről döntött az Európai Parlament.
A kormány szerdai hatállyal átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb mezőgazdasági termékek importjára – közölte a kedden megjelent kormányrendelet kapcsán az agrárminiszter.
Minden nehézség ellenére 2010 óta a magyar agrárium az 5. legnagyobb hatékonyságjavulást mutatja fel az EU-ban – mondta a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének fórumán Feldman Zsolt.
A kiváló minőségű magyar tojás a húsvéti időszakban is a vásárlók rendelkezésre áll – hívja fel a figyelmet a NAK. Az átlagos évi tojásfogyasztás 236 darab/fő, de húsvétkor és karácsonykor több fogy.
Fenti címmel tartott előadást Sopronban, a Monsanto Hungaria Kft. Disztribútor és nagytermelő találkozóján, Gábriel Géza, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága (NÉBIH NTAI) igazgatóhelyettese, fontosnak tartva azt, hogy első kézből továbbítson információkat az agrárszektor szereplőinek a neonikotinoidokkal kapcsolatos rendeletről.
Uniós támogatással újította meg gádorosi sertéstelepét a Dan-Farm Hungary Kft.
A 90-es évek világpolitikai helyzetének megváltozása, a „vasfüggöny” leomlása politikailag és gazdaságilag is átrajzolta Európa térképét. Ennek következtében az EU tagállamok külügyminiszterei Maastrichtben 1991. december 11-én elõkészítették egy új alapokon nyugvó szerzõdés tervezetét, melyet 1992. február 7-én írtak alá.
Ez leginkább nekik fog fájni, de lassulhat az európai gazdaság is, az alacsony kamatszint pedig még tovább maradhat. A június 23-i brit népszavazáson végül a Nagy-Britannia uniós kilépésére voksolók kerültek többségbe. Emiatt szét is eshet az Egyesült Királyság, a brit gazdaság akár recesszióba is fordulhat és tovább lassulhat az egyébként sem combos európai növekedés. Így a Bank of England és az Európai Központi Bank is tovább csökkentheti a kamatokat, majd hosszú évekig változatlanul hagyhatja azokat.
2016-ban, az EU-28 országa összesen 155,4 millió tonna takarmányt állított elő, ami 0,4%-kal több mint a 2015-ben gyártott mennyiség. Ez a FEFAC-tagok adatainak összesítéséből derült ki.
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Szeptemberre a végleges betakarítási eredmények is ismertté váltak. A hónap középén fizetési határidőre kell ügyelni, valamint arra is figyelni kell, hogy a zöldítés feltételrendszerében változások lesznek.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.
A mikotoxinokat inaktiváló termékek EU-regisztrációja egy magas követelményeket támasztó részletes értékelés, amely a termékek hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozik. A mai napig csak a FUMzyme®, a Biomin® BBSH 797 és a specifikus bentonitot tartalmazó Mycofix® Secure azok, amelyek a teljes regisztrációs eljáráson átestek és végleges engedélyt kaptak. Miért jelent ez különbséget?
Az elmúlt háromévi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4%-os bővülés lesz mérhető és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
A 2017-es kirobbanó teljesítményt követően 2018 első felében lassult a növekedés üteme az eurózónában és azóta csak tovább gyűltek fölötte a viharfelhők részint a kereskedelmi háború élesedése miatt. A kedvező munkapiaci adatok, a stabilizálódó hitelezés és az Európai Központi Bank által alacsonyan tartott kamatok azonban segítenek a növekedésnek, így joggal bízhatunk abban, hogy az első féléves lassulás után 2% körül stabilizálódik az európai növekedés.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Több mint két és fél éve, 2016. június 23-án hajszállal ugyan, de az elszakadás pártiak kerültek többségbe az Egyesült Királyságban az ország európai uniós tagságáról tartott népszavazáson. Két hónap múlva, március 29-én jár le a kilépés módjának eldöntésére meghatározott határidő.
A légköri ammónia elillanásának egyik oka a mezőgazdasági nitrogénveszteség, ami komoly környezetterhelést jelent a savasodásban játszott szerepe miatt, illetve a levegőbe kerülő ammónia később olyan részecskékké alakul, melyek szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. Az ammónia-kibocsátás csökkentése tehát nem csak a termelőnek jelent költségmegtakarítást, de a társadalom számára is előnyökkel jár.
Visszafogott maradt az eurózóna növekedési üteme az év első negyedévében, ám a beérkező adat kevésbé volt kiábrándító, mint a kimondottan borús várakozások.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
Mi köze a mobiltelefonoknak, a repülőgépeknek és az afrikai sertéspestisnek a terményárakhoz? Hogyan borítják fel a terménypiaci folyamatokat a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok? E szerteágazó összefüggésekbe enged betekintést Potori Norbertnek, a NAIK AKI főosztályvezetőjének írása.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Jóllehet, a világ idei búzatermésére vonatkozó becslésekből a nemzetközi elemző műhelyek hetek óta óvatosan farigcsálnak, többségük még mindig történelmi csúcstermést vizionál. De ha nem is születne újabb rekord, az már bizonyosnak tűnik, hogy a júliustól elindult új szezonban a kínálat jócskán meghaladja majd a keresletet, ezért az egyébként is tetemes tartalékok tovább duzzadnak.
Októberben – hosszas előkészítő munka után – megállapodásra jutott az európai szakminiszterek tanácsa a Közös Agrárpolitika szabályozásának főbb részletkérdéseiről. Uniós szinten a Tanácsnak és a Parlamentnek együtt kell egyezségre jutnia. Ugyan a kompromisszumos végső szöveg kialakítására még várni kell, de legalább a főbb irányok már ismertek.
Az időjárás nem mindenhol kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek. A terménypiacokon augusztustól eluralkodó pesszimizmus az árakat azóta is egyre magasabbra tolja. Az előzetes várakozásokhoz képest mind napraforgóból, mind kukoricából több millió tonna nagyságrendű terméskieséssel számolhatunk.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
A mezőgazdaság ipari forradalma töretlenül zajlik napjainkban, és elképzelni is nehéz azokat a távlatokat, ahova el lehet jutni, akár nem túl hosszú idő múlva is. Ehhez képest érdekes módon a növényvédelem mintha le lenne maradva – vélik többen. Amerikában már hétköznapi gyakorlat a drónokról történő permetezés, Európa mire vár?
A társadalom környezet- és egészségtudatosságának növekedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban. Ez a szakpolitikai prioritásokban is tetten érhető, hiszen az Európai Bizottság által kiadott „Termőföldtől az asztalig” stratégia is ambiciózus célt tűzött ki ezen a területen.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az új, egységes agrártámogatási program legnagyobb érdeklődéssel várt eleme az agro-ökológiai alaprogram (AÖP). Vajon egy újabb, környezetileg haszontalan, a gazdálkodóknak meg csak gondot okozó „álzöld” intézkedéssel lesz dolgunk, vagy tényleg elindulhat a magyar mezőgazdaság az agro-ökológiai átállás rögös, de hosszú távon kifizetődő útján?
A mára rendszeressé vált piaci válságok állandó próbatétel elé állítják az állattenyésztőket, akiknek a váratlan helyzetekre való felkészülés mellett a jövőbeni perspektívák sok esetben kiszámíthatatlanok. A kedvező árak ellenére gyakran alacsony a jövedelmezőség, mivel a költségek is jelentősen megemelkedtek és nehezen jósolható meg a drágulási folyamat vége.
A hét eleje óta az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, néhol rendkívül nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak. A nedvességre főként a Tiszántúl északi felén volt igen nagy szükség, ahol a megelőző száraz időszakban már az aszály jelei mutatkoztak. A záporos, zivataros időjárás még a hét végig velünk marad, továbbra is nagy területi változékonyság mellett, de sokfelé kell csapadékra számítani. A megnövekedett nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jön, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is nagyon kedvez. forrás: omsz.hu
AM–HNT: Milyen közös megoldásokat lehet találni a problémákra?
