A NAK drónos cikksorozata következő részében az adminisztráció kérdését járta körül. Nézzük, milyen adminisztrációs feladatokkal kell megbirkózni a légi/drónos növényvédelem során.
Az újfajta, pilóta nélküli légijárművekre szerelt multispektrális és hőkamerákkal végzett eljárás hatékonyabbá teheti a hozamok optimalizálását, és a tervek szerint a gazdák számára is elérhető lesz.
Számtalan helyen és formában beszéltünk már a permetező drónokhoz előírt szakmai végzettségekről. A legtöbbször kritika hangzik el, dicséretet nem túl sokat lehet hallani. Miért ez az rosszallás?
A KWS INNOVATION FARM rendezvények éppen ezt a célt szolgálják. A kockázat és kitettség tompítása az egyes növényfajokban rejlő lehetőségek megfelelő kombinációja által. Például a termésstabilitás biztosítása eltérő növényfajok alkalmazásával, az eltérő körülményekre adott tőszámválasz, vagy a termékenyülés fokozása érésidő párok által. Bemutatkozik a KWS BirdProtect madárkárt mérséklő csávázási eljárása. A legújabb hibridek mellett bemutatjuk a drón felvételező szolgáltatásunkat és a KWS digitális szaktanácsadó rendszerét a myKWS-t. Modern KWS hibridek és megoldások a jövő kihívásaihoz.
Vásároljon vállalkozása részére bármilyen AMAZONE munkagépet Euroleasing finanszírozással, akár EURÓ vagy Forint konstrukció segítségével és vegyen részt az AMAZONEN-WERKE által szervezett nyereményjátékban!
Elérhető az első növényvédő szer hazánkban, mely már kijuttatható pilóta nélküli légi járművel: az acetamiprid hatóanyagú, Mospilan 20 SG rovarölő szer esetében történt meg az engedély kiterjesztése.
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának újabb oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak a köztársasági elnök: dr. Kovács Attila Józsefet, a kar dékánhelyettesét.
A jogszerű drónos növényvédelemhez kapcsolódó személyi feltételek immár hiánytalanul teljesíthetők. A Nébih közzétette honlapján a növényvédelmi drónpilóták jegyzékét.
A győri Széchenyi István Egyetem a drónkutatás fontos szereplőjeként az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven alapította meg vállalkozását.
A gyümölcs- és szőlőtermesztés hatékonyságát szolgáló növényvédelmi és tápanyag készítmények, biostimulátorok, valamint a gépi technológiák bemutatása mellett az agráradatok speciális – de annál fontosabb – felhasználását mutatjuk be, amikor nem kizárólag a szántóföldi monitorozásra használt technológiák kapnak hangsúlyt, hanem azok a drónok is, amelyek a gyümölcsösökben, illetve a szőlőültetvényeken olyan kiegészítő feladatokat képesek végezni, ami megváltoztatja a termesztéstechnológiát. Az adatgyűjtés és a beavatkozás új szintre emelkedésével a modern gazdaságok adatra alapozva hozhatják meg döntéseiket.
A pilóta nélküli légi járművek (UAV) lényegre törő ismertetése után a cikksorozatunk második részében a repülésre alkalmas eszközök által készített felvételek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk meg.
A köznyelvben elterjedt drón kifejezéssel azonosított fedélzeti pilóta nélküli repülő eszközök az élet számos területén jelentek meg, így a mezőgazdaság is keresi alkalmazásuk lehetőségét. A hadiiparból kiinduló alkalmazásokból gyorsan játékszer lett, majd mára eljutottak ezek az eszközök arra a megbízhatósági szintre, és arra az ár-érték arányra, amikor is érdemes elgondolkodni azok munkába állításán.
A május végi–június eleji munkák idén az időjárás miatt ismét munkacsúcsokban jelentkeztek. Az erre az időszakra tervezett feladataink Szákszenden a tőszám-felvételezés – ha az időjárás engedi – légi módszerekkel is, vegetációs indexek elkészítése – ami ismételt vetésellenőrzést tesz lehetővé –, valamint a tőszám-felvételezés Alsódobsza és Patalom területeken – a művelési zónáknak megfelelően.
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
A digitális adatbázisok kezelésére és a szenzorok használatára helyezi a hangsúlyt a T-Systems Magyarország Zrt. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket a cég két szakembere foglalta össze nekünk.
A távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatok alapjaiban reformálták/reformálják meg a helyspecifikus gazdálkodást.
A Baranya megyei Újpetrén tartott precíziós talajvizsgálati és drónos permetezési bemutatót a Danuba Kft. A jó hangulatú rendezvényen közel 50 érdeklődő láthatta élőben a talajszkennelés és a drónos kijuttatás gyakorlatát. A precíziós gazdálkodás iránt nyitott gazdák részletesen megismerhették a talajmegújító mezőgazdaság anyagi és szakmai előnyeit, valamint az ezek eléréséhez használható Danuba-termékeket.
A mezőgazdaság ipari forradalma töretlenül zajlik napjainkban, és elképzelni is nehéz azokat a távlatokat, ahova el lehet jutni, akár nem túl hosszú idő múlva is. Ehhez képest érdekes módon a növényvédelem mintha le lenne maradva – vélik többen. Amerikában már hétköznapi gyakorlat a drónokról történő permetezés, Európa mire vár?
Cikksorozatunk negyedik részében a cél a gazdák szezonnak megfelelő tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából. A drónok és a műholdak által készített felvételek felhasználási lehetőségeiről érdeklődtünk a témában járatos agrárszakemberektől. Az anyagok elkészítésekor elsősorban a szántóföldi kihívásokra és megoldásokra összpontosítottunk, arra törekedve, hogy új ismereteket és összefüggéseket mutathassunk be az olvasóknak.
A modern kor eddig ismeretlen kihívásokat tartogathat számunkra mezőgazdasági tevékenységeink során. A kihívásoknak való megfelelés egyik lehetősége a minél fejlettebb műszaki tartalom.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizenegyedik, decemberi részében Debrecenbe látogatunk, hogy bemutassuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról. Természetesen a drónokról és a kísérletekről is beszélgettünk a három szakemberrel.
Az Ezért kincs az agráradat cikksorozatunk 32. részében a Fejér vármegyei Martonvásárra látogatunk. A Marton Genetics-Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója, Sándorfy András beszélt növénynemesítésről, adatgyűjtésről és -elemzésről, digitalizációról, Közép-Ázsiáról és a génszerkesztés lehetőségeiről.
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
