Jó ütemben folynak a tavaszi szántóföldi munkálatok, rövidesen végeznek a gazdák a vetéssel. Az időjárásnak és a csapadéknak köszönhetően az őszi vetésű növények jó termésátlagára lehet számítani.
Sokféle lehetőséget kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt a Csongrád-Csanád vármegyei fórumon.
Az Európa nagy részén jelentkező rendkívüli nyári szárazság alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.
Országszerte mérséklődött az aszály az augusztus utolsó dekádjában kezdődött csapadékosabb időjárás hatására. A hét végéig nagy területen számíthatunk újabb kiadós csapadékra.
Újabb állomásokkal és újabb növényekkel a fókuszban folytatódtak a májusi továbbképzések. Az érdeklődés továbbra is töretlen a program iránt, és az érdeklődők az időjárás változékonysága ellenére is kitartottak mellettünk. Kardoskúton kisebb zápor miatt kellett kétszer is megszakítanunk a tájékoztatókat, de Hobolon végig szikrázó napsütésben töltöttünk el közel három órát a házigazda Pap és Papp Kft. szója tábláján.
A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István. Az áprilisi és május eleji időjárás lehetővé tette a tavaszi szántóföldi munkák elvégzését.
Az elmúlt években egyre több problémát okoztak a drótférgek, melyek jelenlétére gyakran csak akkor figyelünk fel, amikor már visszafordíthatatlan a kártétel.
Az újabb hatóanyag-kivonások miatt 2022-ben is érdemes már most megtervezni a növényvédelmi kezeléseket.
Az álláshirdetésért kattintson!
Az elmúlt héten Győr-Moson-Sopron és Tolna megye területén jártunk, és elsősorban a tavaszi vetésű növények fejlődésével, kritikus fenológiai stádiumaival foglalkoztunk. A nagy mennyiségű csapadék hatására szépen fejlődnek az állományok, de a termés biztonságának növelését és a káros környezeti hatások mérséklését érdemes most is a növény szempontjából szemlélni!
2015 és 2020 között a Közös Agrárpolitika reformjának eredményeképpen új elemként bevezethető termeléshez kötött támogatások keretében 1,2 milliárd euró támogatásban részesülnek a kormány által támogatni kívánt, elsősorban munkaintenzív ágazatok.
Áttekintés – minden a régiben Csongrád megye megművelt mezőgazdasági területének kultúránkénti szerkezete az egyik legstabilabb az országban, pedig 2005 és 2012 között közel 25 ezer hektár lett bevonva a művelésbe. Évről évre a termőterület 96-97%-a körül alakult a szántóföldi növények részaránya a teljes művelt területet tekintve; ez a szám megfelel az országos átlagnak. Emellett egy-két – országos szinten is megfigyelhető – példától eltekintve a kultúraterületek aránya is viszonylag stabil.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Ácson gazdálkodik a Robinson Kft. közel 150 ha-on. A cég képviseletében Péntek Csaba válaszolt kérdéseimre. Szinte napra pontosan, 2009 novemberében vásárolta a Caffini Starter Airwings 2800/15 típusú légzsákos permetezõgépet.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei különös tekintettel a tavaszi vetésû szántóföldi kultúrákra
Sikeresen bemutatkozott az EPD®!
A cukorrépa termesztés gazdaságossága az ismert okok miatt jelentõsen romlott, röviden úgy jellemezhetõ, hogy ismét „elértük” az EU csatlakozás elõtti répaértékesítési árat.
A KWS SAAT AG 2006-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra megállapíthatjuk, hogy az egykori családi vállalkozás már a múlt század elejére a világ vezetõ növénynemesítõjévé vált, és máig az is maradt. Számunkra különösen fontos, hogy a KWS önállóságát máig megtartva volt képes nemzetközi méretûvé fejlõdni, és ma is azon kevés nemesítõk egyike, amely önálló cukorrépa nemesítéssel rendelkezik.
A hazai cukorrépa-termesztés ágazati gépesítettsége (német/francia vetõ- és betakarító gépek), kiegészítve a széles választékot biztosító – különbözõ munkaszélességû szórókerettel rendelkezõ – szántóföldi permetezõ gépekkel, a mûvelõnyomos technológia elterjesztését tette lehetõvé, ami egy olyan technológiai fejlesztési utat jelent, amelynek követése mindenképpen indokolt.
Az elmúlt másfél évtizedben megváltozott gazdasági és termelési körülmények, a szerkezetváltás, ill. a termelõi és ipari privatizáció a cukorrépa-termelésben – ezen belül a betakarítás gépesítésében – is jelentõsen éreztették hatásukat. A cukoripari privatizáció után kialakult érdekcsoportok – a francia Eradyane Béghin-Say (majd a 2003. évtõl a német Nordzucker), az angol Eastern Sugar, valamint – a Magyar Cukor Rt-t is magába foglaló – osztrák Agrana-csoport – a cukorrépa-termesztés gépesítését is meghatározóvá tették.
Sarokpontok és aktualitások A cukorrépa termesztését–termelését, annak gazdaságosságát részben befolyásolják az agrotechnikai tényezõk.
A cukorrépa a libatopfélék családjába tartozó kétéves fejlõdésû növény. Elsõ évben vegetatív részeket (répatest és levélzet) fejleszt, második évben magot hoz.
A cukorrépa tápanyagellátásával kapcsolatos problémák bonyolultabbak, mint a magjukért termesztett növényeké. A kétéves életformájú cukorrépa termésképzése ugyanis eltér az egyéves növények termésképzési folyamatától.
Az Európai Unióba történõ belépéssel jelentõs változás következett be a cukorrépa termesztésében is. Az EU 2006-ra meghirdetett cukorreformjának három kompromisszumos javaslata közül bármelyik is kerül elfogadásra, nagy kihívást jelent a termesztõk és feldolgozók számára.
A 2004-es évben elõször alkalmazott uniós piacszabályozási rendszernek köszönhetõen a cukorrépa termesztése ismét az agrárium egyik legjövedelmezõbb ágazata lett.
Következõ évi fajtaválasztását szeretnénk segíteni azzal, hogy tájékoztatjuk Önt cukorrépafajtáink idei néhány jellemzõ eredményérõl.
Következõ évi fajtaválasztását szeretnénk segíteni azzal, hogy tájékoztatjuk Önt cukorrépafajtáink idei néhány jellemzõ eredményérõl.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
A cukorrépa termesztés közgazdasági helyzete, megítélése, a termesztés lehetõségei és feltételei jelentõs mértékben megváltoztak az utóbbi években. A termõterület az elmúlt tizenöt évben a közel 140.000 ha-ról kevesebb, mint felére csökkent. Az idei évben várhatóan 70-75.000 ha lesz a betakarítható terület.
ELÕTÉRBEN A MAGAJÁRÓ, „BUNKERES” GÉPEK Az elmúlt tíz-egynéhány évben a cukorvertikumban bekövetkezett változások a cukorrépa-termesztés gépesítésében - ezen belül a betakarításban - is, jelentõs változásokat eredményeztek. A ’90-es évek közepéig általánosan (85-90%-ban) alkalmazott kétmenetes - magajáró, ill. adapteres gépekre alapozott - betakarítási technológiák mellett, fokozatosan az egymenetes, 6-soros, gyûjtõtartályos (ún. „bunkeres”) magajáró betakarító gépek kerültek elõtérbe, s az elmúlt évben a termõterület, több mint 60%-án már ilyen gépek dolgoztak. Jelen összeállításban a betakarító gépek, betakarítási technológiák általános ismertetése mellett, a cukorrépa betakarítás jelenlegi gépesítési színvonala, és a gépbeszerzési lehetõségek kerülnek bemutatásra.
„csak az a gazda termeljen cukorrépát, aki e növény igényeit ki tudja elégíteni, (…) mert cukorrépát vagy jól kell termelni, vagy sehogy.” Követendõ tanácsot adott Cserháti 1901-ben „Különleges növénytermelés címû munkájában. Nehéz ezt a tanácsot megfogadni napjainkban, amikor a nagyobb gazdasági haszon reménye, esetenként biztosabb értékesíthetõség olyan gazdaságokat is a cukorrépa termesztõk körébe vonnak, akik számára a biztos haszonnal párosuló terméseredmények technológiai feltételei korántsem adottak. A kudarc kísérõi közvetlenül a gyenge terméshozam, egyenetlen répaméret, alacsony cukortartalom. Közvetve a betakarítás után hátrahagyott aszfaltút keménységû talaj több évre gondot okozó nehéz mûvelhetõsége.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása Általános feltételek: Cukorgyár és termelõ által kötött termeltetési és értékesítési szerzõdés megléte. Cukor Terméktanácsi Tagság.
A megváltozott gazdasági és termelési körülmények, a földkárpótlás, illetve a termelõi és cukoripari privatizáció a cukorrépa gépi betakarításában is jelentõsen érzékeltetik hatásukat. A ’80-as évek végéig általánosan (közel 90 %-ban) alkalmazott kétmenetes betakarítási technológiák mellett jelentõsen megnõtt a magán gépi bérvállalkozók, a gépi munkák elvégzésére szakosodott szövetkezetek, a cukorgyári Rt-k, Kft-k által üzemeltetett egymenetes, bunkeres betakarító gépek aránya.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása. Általános feltételek: Cukorgyár és termelõ által kötött termeltetési és értékesítési szerzõdés megléte. Cukor Terméktanácsi tagság. A tagságból származó kötelezettségek igazolt teljesítése. Tárgyévi 6,6 tonna/ hektár cukorhozam produkálása. Integrációs szerzõdésrõl készített kimutatás. Az integráltakkal történõ elszámolásról készített elkülönített nyilvántartás vezetése.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor.
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor. Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása.
A Betanal Progress OF-et (BPrOF) ma már a cukorrépa vetésterület 70-75 %-án használják Magyarországon. Ez a készítmény jelenti a gyakorlatban a legtöbb cukorrépa táblán a gyomirtás gerincét. Ez nem véletlenül alakult így az utóbbi 3 esztendõben. Melyek a BprOF legfõbb tulajdonságai, amelyeknek népszerûségét köszönheti?
2017-től módosítható a termeléshez kötött támogatások rendszere. Az uniós szabályozás szerint 2016. augusztus 1-ig kellett bejelenteni a változás keretében módosuló feltételeket. Az uniós jóváhagyás ugyan csak őszre várható, de érdemes a főbb módosításokra időben felkészülni.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
A Safari engedélyeztetése óta a cukorrépa gyomirtásában csak a termékek nevei, az előállító cégek nevei, és a hatóanyagok gyári kombinációi változtak, de mindig ugyanazokról a molekulákról beszéltünk, újabbakat hazánkban nem engedélyeztek.
Az ősz végéhez közeledve a gazdálkodóknak egyre kevesebb teendőjük adódik a földterületeken, így nagyobb figyelmet és energiát kell szentelni az adminisztratív teendőknek.
A foszfor és a kálium a növények anyagcseréjében az alapvető makroelemek közé tartoznak. A növények anyagcsere-folyamataiban e két elem jelenléte nélkülözhetetlen. Egyedi összetételben, amellett, hogy ez a két elem fontos tápanyag, fokozzák a növények anyagcsere-folyamatait, erősítik a sejtfalképződést és növelik a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben.
A Duna-Dráva Nemzeti Park versenyzője nyerte el az Ifjú Kócsagőr Program fődíját
