A kertekbe pillantva a téli-tavaszi nyugalmi időszakban, amikor a gyümölcs és szőlő növényeink lombtalan állapotban vannak, nagyon jól felmérhető e két növénykultúra szakszerű gondozása.
A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian online kiadása.
A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle termesztési és piaci nehézséggel szembesült az utóbbi években – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) piaci körképében.
Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5-4,0 ezer tonna dió teremhet az országban – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, hozzátéve: a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára ennek ellenére egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozog – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Ezek a növényvédő szerek kiváló alternatívát jelentenek a gombabetegségekkel szemben, mert hatóanyaguk felszívódik, a hatásuk hosszan tart, és a környezet rézterhelése is mérséklődik.
A NAIK szakmai napot szervez elsősorban kezdő és telepítést tervező illetve fontolgató diótermesztők számára november elején.
A világtrenddel ellentétben Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a szelídgesztenye termesztése, holott a piacának ismerői a növényt perspektivikus terméknek tartják – írta a Világgazdaság kedden. Az import kiváltásához jelentős telepítésekre lenne szükség, de a termőterület növelésére csupán néhányan vállalkoznak.
Töretlen a magyar dió sikere a nemzetközi piacokon, a gazdálkodók ezt látva évről évre nagyobb területen foglalkoznak a termesztésével – írja a Magyar Idők. Az élénk kereslet miatt jócskán van tere a bővítésnek, ehhez azonban megfelelő fajtaválasztásra és az intenzív technológiák bevezetésére van szükség.
A fagyok ellenére bőséges volt a diótermés, az 5000-6000 tonna jelentős része idén is a külpiacokra kerül – írta a Magyar Idők csütörtökön. A kieső német export helyett olasz, török és román felvásárlóknak adják el az árut a kereskedők. A belső fogyasztás évek óta alacsony szinten van, egy magyar átlagosan 20–40 dekagramm diót vásárol egy évben.
Mandulából és mogyoróból is magasabb az ország fogyasztása a termelésnél, utóbbi viszont többszörösére is emelkedhet egy új termesztési technológiának köszönhetően – közölte az MTI csütörtökön. Mogyorótermesztéssel 115 gazda foglalkozik, mandulával pedig 125.
A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása évrõl évre visszatérõ gond e gyümölcsfajok termesztésében. A természet újabb és újabb váratlan helyzetet teremt, sokszor súlyos kártételt okozva ültetvényeinkben, ugyanakkor ezek megfigyelése, elemzése megfelelõ alapot biztosít a védekezés körültekintõ megtervezéséhez.
A csonthéjasok moníliás betegségének kórokozója olyan gomba, amely a fák virágait, hajtásait, az 1-2 éves gallyakat, a termõnyársakat, valamint gyümölcsöket fertõzi.
AM: Át kell értékelni termelési és értékesítési folyamatokat
