A gazdasági árrobbanások a mezőgazdaság vetőmagszektorát is elérték. A vetőmagárak szintén jelentős emelkedése további extra beruházási terhet jelent a termelőnek, így többen a saját gazdaságban előállított akár harmadfokú vetőmag kezelésében és visszavetésében gondolkodnak, amely az ellenőrzés és megfelelő minősítés hiányában sok kockázatot rejt magában.
Több szempontnak is meg kell felelnie egy mai modern csávázószernek ahhoz, hogy az előremutató technológia részeként a fenntarthatósági követelményeket garantálva beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A válaszokért kattintson!
A csírázó magvak a talajban számtalan kórokozó fertőzésének vannak kitéve, melyek gyakran a csíra pusztulását okozzák. Egy kiritkult, heterogén állománytól már jóval kisebb termésmennyiségre számíthatunk, ezért a megfelelő csávázószer kiválasztása kiemelt jelentőséggel bír.
A Corteva Agriscience megnyitotta új Vetőmag Csávázás Technológiai Központját Délnyugat-Franciaországban, azzal a céllal, hogy segítse az európai gazdálkodókat, hogy a lehető legjobban védett vetőmaggal rendelkezzenek a vetés idejére és még eredményesebb legyen a gazdálkodásuk.
Több nézőpontból is megközelíthető a válasz. A hozzászólásokért kattintson!
A Pioneer® kukorica, napraforgó és repce vetőmagok Lumibio™ Kelta biostimulátorral csávázva kerülnek forgalomba 2019 óta. A biostimulátoros kezelés előnyei ismertek: Egységesebb, gyorsabb kelés, intenzívebb kezdeti fejlődés, fokozott stressztűrés, generatív részek így a termés kedvezőbb alakulása.
Biológiai és növényvédelmi készítmények együttes hatásával biztosítja a Bayer a repevetőmag védelmét.
A növényvédőszer-gyártó vállalatok hazai képviselői közül e rendkívüli helyzetben tartott webkonferenciát a UPL Hungary. Piyush Kumar country menedzser kiemelte, 2019-ben az Arysta megvásárlását követő, integráció évének nevezett időszakot eredményesen zárta a vállalat. Minden országban összehangolták a cégek működését, illetve 2020. január 1-től bevezették az SAP rendszert.
A Corteva Agriscience és a Pro Farm Technologies Ltd., amely egy új agrobiológiai anyagokkal foglalkozó finn mezőgazdasági technológiai vállalat, ma egy hosszú távú, európai szintű, kizárólagos stratégiai kereskedelmi megállapodás létrejöttét jelentették be.
A Corteva Agriscience által a saját, Pioneer® és Brevant™ vetőmagmárkáira kifejlesztett LumiGEN™ technológia egy prémium vetőmagokra alkalmazott csávázási technológia (SAT, Seed Applied Technology), amely integrált, holisztikus megközelítést kínál annak érdekében, hogy a gazdálkodók maximalizálják termésüket.
A vetőmag a növénytermesztés legértékesebb eleme, az egyetlen, mely – genetikai anyagának és hatalmas energiatartalékának köszönhetően – új növény létrehozására képes. Ugyanakkor ez a hatalmas tudású élőlény önmagában teljesen védtelen, s épp összetétele miatt a károsítók számára nagyon vonzó célpontot jelent. A gazdaságos termesztés érdekében technológiánkkal magas termésátlagra kell törekednünk. Ehhez fontos, hogy az elvetett vetőmag nagy részéből egészséges, életképes utód fejlődjön. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Az elmúlt években hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. Mit tehetünk 2014-ben?
A vetőmag – mint „mini energiacsomag” – a növénytermesztés legértékesebb, de önmagában védtelen alapeleme: vonzó célpont a károsítók számára. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A vetõmagcsávázás célzott növényvédelmi eljárás, amely során a növényvédõ szerekben (csávázószerekben) lévõ hatóanyagokat közvetlenül célfelületre juttatjuk ki. Csávázással – a hagyományos állománypermetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest – nagymértékben csökkenthetõ a felhasznált növényvédõ szer mennyisége, és ezáltal a környezeti terhelés.
A SUMI AGRO több éves fejlesztõ munkája eredményeként a 2010-es õszi szezonra forgalomba került Magyarországon a BIOSILD TOP újgenerációs kalászos csávázószer. A készítmény közel két évtizedes sikeres „szolgálat” után váltja a visszavonult Biosild BD-t.
A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg.û
A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan. A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít mérföldkõnek: nem csak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerû volt.
A vetõmag védelme
Az õszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentõsebb olajipari növényünk. Vetésterülete az elmúlt harminc évben 50-170 ezer ha között változott és az egyes években betakarított területek aránya talán ennél is nagyobb ingadozást mutat. Ez a semmilyen szempontból sem kívánatos, gyakran egyik évrõl a másikra bekövetkezõ területváltozás alapvetõen három okra vezethetõ vissza: - a repce közgazdasági pozíciójának gyors hazai változásai, - szélsõséges, a repce számára kedvezõtlen idõjárásunk, - a gazdálkodók gyakran túlértékelik adottságaikat és lehetõségeiket.
A megfelelő csávázószer kiválasztásával megnyugtatóan, a tervezetteknek megfelelően tudjuk a növényi élet kezdőlépéseit irányítani. Az elmúlt esztendőben végbemenő cégösszevonásnak köszönhetően az Arysta növényvédő szer kínálata kiegészült a csávázószerekkel, a Rádpusztán a RAPOOL-lal karöltve megrendezett tanácskozás fókuszában az idei repcetermesztési tapasztalatok mellett ez a témakör állt.
Az Európai Bizottság 2013-ban – kétéves moratóriummal – felfüggesztette a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek uniós használatát több növénykultúrában, így a kukorica- és a napraforgó-termelésben is. A döntést elsősorban az motiválta, hogy egyes szakmai aggodalmak szerint a hatóanyagok komoly veszélyt jelentenek a méhekre.
A kalászosok csávázásának története Magyarországon jóval a II. világháború előtt kezdődött. A gazdák felismerve a csírakori kórokozók elleni prevenció jelentőségét egyre nagyobb számban már csak csávázott gabonát kezdtek vetni. Kezdetben elsősorban csak a porüszög ellen védekeztek, a hatóanyagok felfedezésének és széles körű használatának köszönhetően mára már viszont gyakorlatilag az összes csírakori kórokozó ellen a csávázás a megoldás. A kékkő (rézgálic) első használatától közel száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gazdasági kárt okozó rovarok ellen is hatékonyan védekezhessünk csávázással. Ehhez felszívódó, hosszú hatástartamú rovarölő szer hatóanyagokra volt szükség.
Az idei esztendő megint „egy egyik szemem sír a másik nevet” fajta, mondhatnánk az „első félidőt” értékelve. Sok viszontagság, izgalom, bizonytalanság után jutottunk el a kalászosok aratásáig. Most hogy végre a határ képe „meglehetős”, a kezünk szorul ökölbe a terménypiaci helyzet láttán. Nem egyszerű kérem...!
A budapesti Vetőmag Világkongresszus kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a Bayer bemutassa a sajtó képviselőinek e téren elért legújabb innovációit.
Mi a nyerő manapság? A kérdés jogos. Az idei időjárás aztán igazán feladta a leckét, igencsak nehéz volt eltalálni a helyi adottságoknak megfelelő genetika-technológia kombinációt. Sokan gondolják: túl sokat spóroltak, vagy többet költöttek a kelleténél, mert nem jött be a megfelelő hozam. Mi pedig mindig nyerők akarunk lenni. Amikor magunkban végigpörgetjük mit is csináltunk jól, mi lenne a nyerő, még mindig kevesünknek jut eszébe a megfelelő csávázószer választás, pedig a Vitavax hosszú évek óta szinte észrevétlenül szolgálja az egyre jobban kiteljesedő genetikai alapokat, problémamentes indulást biztosítva a kelő növényeknek.
Kemény tél és az aszály után vagyunk, nem csoda, hogy a kalászosok terméseredményei is nagy szórást mutatnak. Ehhez pedig a tavalyi évtől jellemzően alacsony terményárak párosulnak, így sok esetben kétségessé válik a jövedelmezőség, egész eddigi munkánk eredményessége.
Magyarországon a gabonatermesztésben hosszú távú sikert a minőségre törekvő intenzívebb technológia alkalmazásával tudunk elérni. Ennek egyik alapköve a vetőmagcsávázás, amely területen a Bayer több mint 100 éves tapasztalatokkal rendelkezik.
2014-ben a Platform – amerikai pénzügyi befektető – felvásárolta az Agriphar, a Chemtura és Arysta vállalatokat, és a továbbiakban Arysta LifeScience néven futó multinacionális cég közel 2 milliárd dolláros éves forgalommal, mintegy száz termékkel van jelen a növényvédő szerek és biostimulátorok piacán világszerte.
Kérdezném kedves olvasóinkat, ültek-e már igazán gyors sportkocsiban? A gyorsulás beleprésel az ülésbe, vérmérséklettől függően, vigyor vagy rémület ül ki az arcunkra. Erősen markoljuk a kormányt, csak az alánk rohanó út közepére, az elválasztó sávra tudunk koncentrálni, míg a környezet egy pici, egybefüggő csíkká olvad össze a parányi oldalüvegen. Ismerős az érzés?
A kalászos gabona termesztésben az utóbbi években végbemenő fajta- és technológiaváltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes, korszerű, intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmagnormával és egyre korábban vetik.
Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.
2015-ben az Agriphar, a Chemtura és akkori Arysta vállalatok egyesítésével létrejött Arysta LifeScience 2017-ben közel 2 milliárd dollár éves forgalmat ért el. Legjelentősebb piacai Európa, Közel-Kelet és Afrika együtt adta forgalma 38 százalékát.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
Szélsőséges esetektől eltekintve a termesztett növényeink hozamcsökkenését gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás.
Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ez idáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni.
Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.
A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg-felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. Emellett az ország egyes részein, egyes kukoricatáblákon jelentős volt a kukoricabogár kártétele is.
A növényvédőszer-gyártó vállalatok hazai képviselői közül e rendkívüli helyzetben tartott webkonferenciát a UPL Hungary. Piyush Kumar country menedzser kiemelte, 2019-ben az Arysta megvásárlását követő, integráció évének nevezett időszakot eredményesen zárta a vállalat. Minden országban összehangolták a cégek működését, illetve 2020. január 1-től bevezették az SAP rendszert.
300 nap a szántóföldön – termesztett növényeink közül a repce tölti a legtöbb időt a szántóföldjeinken, kitéve a tél viszontagságainak, szárazságnak, viharoknak. Ezért kiemelkedő fontosságú állományunk számára a megfelelő kezdeti fejlődés biztosítása, hogy ideális fejlettségi állapotban mehessen a télbe.
Egy teljesen új növényvédelmi technológia elterjedése során a felhasználók és nem felhasználók részéről eltérő vélemények fogalmazódhatnak meg. A végső következtetés levonásához meg kell érteni a technológia működési elvét, az egzakt módon beállított kísérleti eredményeket és az adott tábla körülményeit.
Szélsőséges esetektől eltekintve a termesztett növényeink hozamcsökkenését gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás. Időrendben az első támadást a kórokozók a kultúrnövényeink vetőmagjai ellen „indítják”, ugyanis a vetőmagok viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és vitaminokat, amelyek elengedhetetlenek a növények kezdeti fejlődéséhez, de a kórokozók fejlődéséhez is.
Eddig soha nem tapasztalt hatások forgatnak ki bennünket a rutinból, gondoljunk picit pironkodva a pánikvásárlásokra… A gyors változások arra sarkallnak minket, hogy egyre inkább csak a kapott adatokra, statisztikákra hagyatkozzunk, csakis azokban higgyünk. De mi van az adatok mögött? Hol a szintézis bölcsessége, a tapasztalás zamata, a fókusz? Közelítsünk erre a csávázószerválasztás kapcsán. Kérdezzünk, keressünk együtt válaszokat, szerezzünk tapasztalatokat.
A 2020 áprilisától egységes vetőmag- és növényvédőszer-kínálattal piacra lépő Bayer széles termékportfólióját a kiemelkedő terméspotenciálú, stressztűrő, és gyors vízleadású DEKALB hibridek és a termésbiztonságot előtérbe helyező növényvédelmi megoldások fémjelzik. A Bayer stratégiáját Vajda Beáta, a cég marketingigazgatója vázolta fel a közelmúltban megrendezett online termelői konferencián.
Kicsit képzavarnak, esetleg badarságnak tűnik a főcím, de amennyiben pl. a kalászos csávázásra, annak előnyeire gondolunk, akkor talán érthető a választott cím. Persze nem csak a cím a fontos, hanem ami „alatta” van. Az olvasó figyelmét a cikk utolsó pontjáig, sőt még tovább is fenn kell tartani, legalábbis meg kell próbálni, amire kísérletet teszek.
A vetőmag vásárlásakor három fontos szakmai szempontra kell ügyelni: a vetőmagban rejlő genetikára, a csávázott vetőmag minőségére és a csávázószerre, amivel a vetőmagot kezelték. A Systiva® Kontroll védjeggyel ellátott kalászos vetőmagok e három szempont legmagasabb szintjét képviselik.
Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését, főként kalászosok és kukorica termesztése során.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen Teljes értékű starter műtrágya (NP + Mn Zn) Nincs szükség kompromisszumra – 2in1 termék Kiváló minőségű granulátum – egy szemcsében minden hatóanyag 1,5 t/ha termésmentés drótféreg ellen az elmúlt 5 év kísérleti átlagában
Nincs még egy olyan régi és közismert kalászos gombaölő csávázószer márkanév hazánkban, mint a BIOSILD, mely immár 32 éve meghatározó a magyarországi piacon. A BIOSILD név mindig is minőséget – hatékony talajból és a maggal fertőző kórokozók elleni védelmet, továbbá kiváló színező- és ragasztóképesség – jelentett.
A Corteva™ Agriscience növekedést serkentő csávázó szerei, már a vetéstől komplex módon segítik a növények kelését és korai fejlődését. A termékek gerincét a molekuláris szinten gondosan kiválasztott, kiváló minőségű humuszanyagok (humin-, és fulvosavak) adják, amelyek létfontosságú növényi tápanyagokkal vannak kiegészítve. Ez nem több vegyület újabb keveréke, hanem egy speciális folyamat során előállított molekuláris komplex.
A szentlőrinci Szolanum Kft. biztosította a helyszínt az Isterra Kft. és UPL Hungary Kft. közös kalászos technológiai bemutatójának. Több éve dolgozik együtt a francia hátterű, kalászos vetőmagok piacán népszerű Isterra és a növényvédelmi szegmens meghatározó alakja, a UPL.
Mostanában, ahogy végigjárjuk a határt vagy betérünk a mázsaházba megráncosodik a homlok, látva a rengeteg munka, idegeskedés és pénz eredményét. Pedig még mindig a ”szent” hozam a legfőbb meghatározója az eredményességnek.
Az árstop kivezetését kéri a NAK, a gazdák és az élelmiszergyártók
