A Pioneer® kukorica, napraforgó és repce vetőmagok Lumibio™ Kelta biostimulátorral csávázva kerülnek forgalomba 2019 óta. A biostimulátoros kezelés előnyei ismertek: Egységesebb, gyorsabb kelés, intenzívebb kezdeti fejlődés, fokozott stressztűrés, generatív részek így a termés kedvezőbb alakulása.
Biológiai és növényvédelmi készítmények együttes hatásával biztosítja a Bayer a repevetőmag védelmét.
A növényvédőszer-gyártó vállalatok hazai képviselői közül e rendkívüli helyzetben tartott webkonferenciát a UPL Hungary. Piyush Kumar country menedzser kiemelte, 2019-ben az Arysta megvásárlását követő, integráció évének nevezett időszakot eredményesen zárta a vállalat. Minden országban összehangolták a cégek működését, illetve 2020. január 1-től bevezették az SAP rendszert.
A Corteva Agriscience és a Pro Farm Technologies Ltd., amely egy új agrobiológiai anyagokkal foglalkozó finn mezőgazdasági technológiai vállalat, ma egy hosszú távú, európai szintű, kizárólagos stratégiai kereskedelmi megállapodás létrejöttét jelentették be.
A Corteva Agriscience által a saját, Pioneer® és Brevant™ vetőmagmárkáira kifejlesztett LumiGEN™ technológia egy prémium vetőmagokra alkalmazott csávázási technológia (SAT, Seed Applied Technology), amely integrált, holisztikus megközelítést kínál annak érdekében, hogy a gazdálkodók maximalizálják termésüket.
A mai modern csávázószereknek sokrétű a védelmi funkciója. A kártevők és betegségek elleni hatékonyságon túl az élettani hatások fokozása is szerepel a hatáslistán. A fejlett formulációk felhasználói és környezeti biztonságot teremtenek. Szakértőink beavatják a részletekbe: a válaszokért kattintson!
A fenntartható gazdálkodást szolgáló megoldásokat és a legújabb eredményeket mutatta be az idei szezonra való felkészülés jegyében a Siófokon és Szolnokon tartott szakmai rendezvényeken a BASF Hungária Kft. január közepén.
A vetőmagcsávázás nélkülözhetetlen növényvédelmi elem. A vetőmaggal számos kórokozó gomba, baktérium és vírus terjedése valósul meg, továbbá a vetőmag a rovarkártételeknek is ki van téve. Fontossága ellenére csávázás témában a megszokottnál jóval kevesebb információt birtokolnak a termelők, pedig nem árt tisztában lenni a hatásmechanizmus, a hatékonyság, a formuláció és biztonság kérdéseivel. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy milyen követelményeknek kell ma megfelelnie egy korszerű csávázószernek.
A korábbi iránymutatástól eltérően az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a csávázott vetőmag alkalmazása sem megengedett a zöldítés során EFA-ként elszámolni kívánt táblaszintű területeken, mivel annak elvetésével a magra juttatott növényvédő szer aktivizálódik és ugyanúgy jelen lesz a területen – írja a nak.hu portál.
A vetés előtt legalább 15 nappal a Járási Hivatalok felé be kell jelenteni: a vetés pontos helyét, a fajtát, a csávázószert, a vetés idejét.
A vetőmag a növénytermesztés legértékesebb eleme, az egyetlen, mely – genetikai anyagának és hatalmas energiatartalékának köszönhetően – új növény létrehozására képes. Ugyanakkor ez a hatalmas tudású élőlény önmagában teljesen védtelen, s épp összetétele miatt a károsítók számára nagyon vonzó célpontot jelent. A gazdaságos termesztés érdekében technológiánkkal magas termésátlagra kell törekednünk. Ehhez fontos, hogy az elvetett vetőmag nagy részéből egészséges, életképes utód fejlődjön. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Az elmúlt években hozzászokhattunk a hatékony rovarölő szeres csávázás előnyeihez, különös tekintettel a repcebolha és a káposztalégy lárvája elleni védekezésre. Mit tehetünk 2014-ben?
A vetőmag – mint „mini energiacsomag” – a növénytermesztés legértékesebb, de önmagában védtelen alapeleme: vonzó célpont a károsítók számára. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A vetõmagcsávázás célzott növényvédelmi eljárás, amely során a növényvédõ szerekben (csávázószerekben) lévõ hatóanyagokat közvetlenül célfelületre juttatjuk ki. Csávázással – a hagyományos állománypermetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest – nagymértékben csökkenthetõ a felhasznált növényvédõ szer mennyisége, és ezáltal a környezeti terhelés.
A SUMI AGRO több éves fejlesztõ munkája eredményeként a 2010-es õszi szezonra forgalomba került Magyarországon a BIOSILD TOP újgenerációs kalászos csávázószer. A készítmény közel két évtizedes sikeres „szolgálat” után váltja a visszavonult Biosild BD-t.
A csávázószerek kutatásában a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg.û
A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan. A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer közel 100 éves múltra tekint vissza. A modern csávázószerek az 1970-es évek végén jelentek meg. A Baytan márkanév méltán számít mérföldkõnek: nem csak a hatóanyaga, de a formuláció is újszerû volt.
A vetõmag védelme
Az õszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentõsebb olajipari növényünk. Vetésterülete az elmúlt harminc évben 50-170 ezer ha között változott és az egyes években betakarított területek aránya talán ennél is nagyobb ingadozást mutat. Ez a semmilyen szempontból sem kívánatos, gyakran egyik évrõl a másikra bekövetkezõ területváltozás alapvetõen három okra vezethetõ vissza: - a repce közgazdasági pozíciójának gyors hazai változásai, - szélsõséges, a repce számára kedvezõtlen idõjárásunk, - a gazdálkodók gyakran túlértékelik adottságaikat és lehetõségeiket.
A megfelelő csávázószer kiválasztásával megnyugtatóan, a tervezetteknek megfelelően tudjuk a növényi élet kezdőlépéseit irányítani. Az elmúlt esztendőben végbemenő cégösszevonásnak köszönhetően az Arysta növényvédő szer kínálata kiegészült a csávázószerekkel, a Rádpusztán a RAPOOL-lal karöltve megrendezett tanácskozás fókuszában az idei repcetermesztési tapasztalatok mellett ez a témakör állt.
Az Európai Bizottság 2013-ban – kétéves moratóriummal – felfüggesztette a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek uniós használatát több növénykultúrában, így a kukorica- és a napraforgó-termelésben is. A döntést elsősorban az motiválta, hogy egyes szakmai aggodalmak szerint a hatóanyagok komoly veszélyt jelentenek a méhekre.
A kalászosok csávázásának története Magyarországon jóval a II. világháború előtt kezdődött. A gazdák felismerve a csírakori kórokozók elleni prevenció jelentőségét egyre nagyobb számban már csak csávázott gabonát kezdtek vetni. Kezdetben elsősorban csak a porüszög ellen védekeztek, a hatóanyagok felfedezésének és széles körű használatának köszönhetően mára már viszont gyakorlatilag az összes csírakori kórokozó ellen a csávázás a megoldás. A kékkő (rézgálic) első használatától közel száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gazdasági kárt okozó rovarok ellen is hatékonyan védekezhessünk csávázással. Ehhez felszívódó, hosszú hatástartamú rovarölő szer hatóanyagokra volt szükség.
Az idei esztendő megint „egy egyik szemem sír a másik nevet” fajta, mondhatnánk az „első félidőt” értékelve. Sok viszontagság, izgalom, bizonytalanság után jutottunk el a kalászosok aratásáig. Most hogy végre a határ képe „meglehetős”, a kezünk szorul ökölbe a terménypiaci helyzet láttán. Nem egyszerű kérem...!
A budapesti Vetőmag Világkongresszus kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a Bayer bemutassa a sajtó képviselőinek e téren elért legújabb innovációit.
Mi a nyerő manapság? A kérdés jogos. Az idei időjárás aztán igazán feladta a leckét, igencsak nehéz volt eltalálni a helyi adottságoknak megfelelő genetika-technológia kombinációt. Sokan gondolják: túl sokat spóroltak, vagy többet költöttek a kelleténél, mert nem jött be a megfelelő hozam. Mi pedig mindig nyerők akarunk lenni. Amikor magunkban végigpörgetjük mit is csináltunk jól, mi lenne a nyerő, még mindig kevesünknek jut eszébe a megfelelő csávázószer választás, pedig a Vitavax hosszú évek óta szinte észrevétlenül szolgálja az egyre jobban kiteljesedő genetikai alapokat, problémamentes indulást biztosítva a kelő növényeknek.
Kemény tél és az aszály után vagyunk, nem csoda, hogy a kalászosok terméseredményei is nagy szórást mutatnak. Ehhez pedig a tavalyi évtől jellemzően alacsony terményárak párosulnak, így sok esetben kétségessé válik a jövedelmezőség, egész eddigi munkánk eredményessége.
Magyarországon a gabonatermesztésben hosszú távú sikert a minőségre törekvő intenzívebb technológia alkalmazásával tudunk elérni. Ennek egyik alapköve a vetőmagcsávázás, amely területen a Bayer több mint 100 éves tapasztalatokkal rendelkezik.
2014-ben a Platform – amerikai pénzügyi befektető – felvásárolta az Agriphar, a Chemtura és Arysta vállalatokat, és a továbbiakban Arysta LifeScience néven futó multinacionális cég közel 2 milliárd dolláros éves forgalommal, mintegy száz termékkel van jelen a növényvédő szerek és biostimulátorok piacán világszerte.
Kérdezném kedves olvasóinkat, ültek-e már igazán gyors sportkocsiban? A gyorsulás beleprésel az ülésbe, vérmérséklettől függően, vigyor vagy rémület ül ki az arcunkra. Erősen markoljuk a kormányt, csak az alánk rohanó út közepére, az elválasztó sávra tudunk koncentrálni, míg a környezet egy pici, egybefüggő csíkká olvad össze a parányi oldalüvegen. Ismerős az érzés?
A kalászos gabona termesztésben az utóbbi években végbemenő fajta- és technológiaváltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes, korszerű, intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmagnormával és egyre korábban vetik.
Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.
2015-ben az Agriphar, a Chemtura és akkori Arysta vállalatok egyesítésével létrejött Arysta LifeScience 2017-ben közel 2 milliárd dollár éves forgalmat ért el. Legjelentősebb piacai Európa, Közel-Kelet és Afrika együtt adta forgalma 38 százalékát.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
Szélsőséges esetektől eltekintve a termesztett növényeink hozamcsökkenését gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás.
Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ez idáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni.
Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.
A tömeges megjelenésük a szakemberek számára nem volt meglepő, előre lehetett számolni a kártétel növekedésével. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ugyanez a drótféreg-felszaporodás történt Nyugat-Európában is 2008 után. Emellett az ország egyes részein, egyes kukoricatáblákon jelentős volt a kukoricabogár kártétele is.
A növényvédőszer-gyártó vállalatok hazai képviselői közül e rendkívüli helyzetben tartott webkonferenciát a UPL Hungary. Piyush Kumar country menedzser kiemelte, 2019-ben az Arysta megvásárlását követő, integráció évének nevezett időszakot eredményesen zárta a vállalat. Minden országban összehangolták a cégek működését, illetve 2020. január 1-től bevezették az SAP rendszert.
300 nap a szántóföldön – termesztett növényeink közül a repce tölti a legtöbb időt a szántóföldjeinken, kitéve a tél viszontagságainak, szárazságnak, viharoknak. Ezért kiemelkedő fontosságú állományunk számára a megfelelő kezdeti fejlődés biztosítása, hogy ideális fejlettségi állapotban mehessen a télbe.
Egy teljesen új növényvédelmi technológia elterjedése során a felhasználók és nem felhasználók részéről eltérő vélemények fogalmazódhatnak meg. A végső következtetés levonásához meg kell érteni a technológia működési elvét, az egzakt módon beállított kísérleti eredményeket és az adott tábla körülményeit.
Szélsőséges esetektől eltekintve a termesztett növényeink hozamcsökkenését gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás. Időrendben az első támadást a kórokozók a kultúrnövényeink vetőmagjai ellen „indítják”, ugyanis a vetőmagok viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és vitaminokat, amelyek elengedhetetlenek a növények kezdeti fejlődéséhez, de a kórokozók fejlődéséhez is.
Eddig soha nem tapasztalt hatások forgatnak ki bennünket a rutinból, gondoljunk picit pironkodva a pánikvásárlásokra… A gyors változások arra sarkallnak minket, hogy egyre inkább csak a kapott adatokra, statisztikákra hagyatkozzunk, csakis azokban higgyünk. De mi van az adatok mögött? Hol a szintézis bölcsessége, a tapasztalás zamata, a fókusz? Közelítsünk erre a csávázószerválasztás kapcsán. Kérdezzünk, keressünk együtt válaszokat, szerezzünk tapasztalatokat.
A 2020 áprilisától egységes vetőmag- és növényvédőszer-kínálattal piacra lépő Bayer széles termékportfólióját a kiemelkedő terméspotenciálú, stressztűrő, és gyors vízleadású DEKALB hibridek és a termésbiztonságot előtérbe helyező növényvédelmi megoldások fémjelzik. A Bayer stratégiáját Vajda Beáta, a cég marketingigazgatója vázolta fel a közelmúltban megrendezett online termelői konferencián.
Kicsit képzavarnak, esetleg badarságnak tűnik a főcím, de amennyiben pl. a kalászos csávázásra, annak előnyeire gondolunk, akkor talán érthető a választott cím. Persze nem csak a cím a fontos, hanem ami „alatta” van. Az olvasó figyelmét a cikk utolsó pontjáig, sőt még tovább is fenn kell tartani, legalábbis meg kell próbálni, amire kísérletet teszek.
A vetőmag vásárlásakor három fontos szakmai szempontra kell ügyelni: a vetőmagban rejlő genetikára, a csávázott vetőmag minőségére és a csávázószerre, amivel a vetőmagot kezelték. A Systiva® Kontroll védjeggyel ellátott kalászos vetőmagok e három szempont legmagasabb szintjét képviselik.
A völgyzárógátas tógazdaságok súlyos gondokkal küzdenek országszerte
