Több szempontnak is meg kell felelnie egy mai modern csávázószernek ahhoz, hogy az előremutató technológia részeként a fenntarthatósági követelményeket garantálva beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A válaszokért kattintson!
Hiteles, független forrásból származó eredmények igazolják, hogy a hibridbúzák termesztése a fajtákhoz képest jövedelemtöbbletet biztosít. Hogyan lehetséges ez, ha a hibridek vetőmagja lényegesen drágább?
Fajtaválasztáskor érdemes alaposan tájékozódni a piacon elérhető repcék beltartalmi tulajdonságairól is.
A Bayer két készítménnyel is támogatja a repce kezdeti fejlődését, Perényi Marianna mutatja be a vetőmag védelmében kifejlesztett megoldásokat.
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
Olyan megoldásokkal szolgálunk partnereinknek, melyek segítségével képesek lesznek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni.
A csírázó magvak a talajban számtalan kórokozó fertőzésének vannak kitéve, melyek gyakran a csíra pusztulását okozzák. Egy kiritkult, heterogén állománytól már jóval kisebb termésmennyiségre számíthatunk, ezért a megfelelő csávázószer kiválasztása kiemelt jelentőséggel bír.
A Corteva Agriscience megnyitotta új Vetőmag Csávázás Technológiai Központját Délnyugat-Franciaországban, azzal a céllal, hogy segítse az európai gazdálkodókat, hogy a lehető legjobban védett vetőmaggal rendelkezzenek a vetés idejére és még eredményesebb legyen a gazdálkodásuk.
A vetőmagszaporító, termeltető és forgalmazó Marton Genetics cégcsoport nevében pályázó Bázismag Kft. nyerte el a 2021. évi „Agrár Innovációs Díjat” március 24-én, a 30. Magyar Innovációs Nagydíj ünnepélyes átadásakor.
Több nézőpontból is megközelíthető a válasz. A hozzászólásokért kattintson!
Érdemes profitálni a repce kedvező elővetemény-hatásából A repce vetésforgóba illesztése a termesztéséből származó közvetlen gazdasági eredményen túl számos további előnnyel szolgál. Az utóveteményként leggyakoribb őszi búza esetében pl. igazolhatóan nő a termésátlag, ugyanakkor csökken a talajművelésre, tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre fordított költség.
A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók. A minőségi vetőmag ismérvei sokak számára talán egyértelműnek tűnnek, azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján mégis úgy tűnik, hogy fontos újra és újra ismertetni azokat.
A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, a kukorica vetésterülete az elmúlt évben csupán néhány százalékot csökkent, így továbbra is jelentős arányt képvisel szántóföldjeinken. Előveteményre nem különösebben érzékeny, bár meghálálja, ha kalászos vagy önmaga után kerül. A leszűkült vetésszerkezet és a jelentős részarány miatt azonban a legtöbbször kukoricát kukorica után vetünk, a kukorica- övezetben akár többéves monokultúrában is, megfelelő tápanyagellátást biztosítva.
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot váltott ki az Európai Bizottság 2013. május 24.-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozza és redukálja az imida- kloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. Ennek értelmében a rendelet gyakorlatilag megtiltja számos rovarölő csávázó szer *(Chinook 200 FS, Chinook Blue, Cruiser 350 FS, Cruiser 600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Celest Top, Gaucho 600 FS, Force Zea, Modesto, Poncho Pro, Seed Oprid 600 FS) és több talajfertőtlenítő granulátum (Santana 1 G, Cheyenne 1 G) használatát.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb próbálkozások is jó gyakorlati eredményekkel szolgálnak, ami tovább növeli a tőszám jelentőségét. A dupla gabonasortávot meghaladó sortávok esetében elengedhetetlenül csökken a kivetett magok száma, mert a sorban a növények egymás közötti távolsága már nem csökkenthető tovább egy bizonyos érték alatt. A kivetett magmennyiségen túl számos olyan tényező van még, amit a termelő közvetlenül vagy közvetett módon befolyásolni tud annak érdekében, hogy az optimális termőtőszám kialakuljon: talajállapot, talajnedvesség, magágy minősége, vetés ideje és nem utolsósorban az őszi kártevők és az ellenük való védekezés hatékonysága.
A vetõmagcsávázás célzott növényvédelmi eljárás, amely során a növényvédõ szerekben (csávázószerekben) lévõ hatóanyagokat közvetlenül célfelületre juttatjuk ki. Csávázással – a hagyományos állománypermetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest – nagymértékben csökkenthetõ a felhasznált növényvédõ szer mennyisége, és ezáltal a környezeti terhelés.
A vetõmagcsávázás technológiája az elmúlt néhány évtizedben rendkívüli mértékû fejlõdésen ment keresztül. Az ágazatban dolgozó szakemberek hiszik és vallják, hogy a vetõmaggal terjedõ, és a csírakorban a talajból fertõzõ kórokozók ellen a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a csávázás. A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadóképességet (minimális leporlást) biztosítanak. A vetõmaggal „barátságban” vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem akadályozzák, sõt, éppen ellenkezõleg. A növényvédelmi elõírások azonban folyamatosan szigorodnak, különösen az EU területén, így a szakmának mind a felhasználók, mind pedig a döntéshozók felé folyamatosan demonstrálnia kell, hogy képes megfelelni ezeknek a követelményeknek.
A SUMI AGRO több éves fejlesztõ munkája eredményeként a 2010-es õszi szezonra forgalomba került Magyarországon a BIOSILD TOP újgenerációs kalászos csávázószer. A készítmény közel két évtizedes sikeres „szolgálat” után váltja a visszavonult Biosild BD-t.
A repcetermesztés sikerességét döntõen befolyásoló tényezõk egyike az optimális tõszám. A vetést és a kelést követõen több kártevõ is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tõszámcsökkenést idézhetnek elõ. A kiritkult állományú repce rosszul telel és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevõk elleni õszi védekezési idényre idejében fel kell készülni.
A csírázó vetõmag kémiai védelmérõl írt tájékoztatóknak, szakcikkeknek szinte könyvtárnyi irodalmát lapozgathatja az érdeklõdõ gazda, de a világhálón is garmadával – hogy valami vetõmagos szakzsargonnal jellemezzem a sokaságot – jelennek meg a hivatkozások, ha valaki valamelyik keresõ programba beírja ezt a kulcsszót. Ráadásul – mire ezek a sorok megjelennek, az éves csávázószer felhasználás döntõ része már a vetõmagokra került, sõt ezekbõl a vetõmagokból kikelt növények már zöldellve borítják a határt. Ennek tudatában most nem is onnan indulnék el, hogy számba vegyük milyen szakmai érvek és tapasztalatok sorakoztathatók fel a vetõmagcsávázás érdekében, hanem egy röpke visszapillantás után megpróbálkozom valamiféle prognózist felvázolni a vetõmagkezelés esetleges jövõképérõl.
A vetõmag védelme
A RAPOOL tulajdonosai magántulajdonban működő, nem tőzsdei jegyzésű német nemesítőházak. A legrégebbi és legnagyobb tapasztalat köti össze őket repcében: a kutatás, a nemesítés, a vetőmag-előállítás, a csávázás technológiai fejlesztése, a vetőmag-forgalmazás és a termesztési szaktanácsadás. A mai repcék teljesítménye, betegségekkel szembeni ellenálló képességük, valamint az étkezési, biodízel- és takarmánycélú felhasználásukat biztosító minőségük a RAPOOL által végzett munka meghatározó mérföldkövei.
Az idei esztendő megint „egy egyik szemem sír a másik nevet” fajta, mondhatnánk az „első félidőt” értékelve. Sok viszontagság, izgalom, bizonytalanság után jutottunk el a kalászosok aratásáig. Most hogy végre a határ képe „meglehetős”, a kezünk szorul ökölbe a terménypiaci helyzet láttán. Nem egyszerű kérem...!
A RAPOOL-repcék alapjaiban változtatták meg a repcetermesztést és jelentős mértékben járultak hozzá a repcetermesztés fejlődéséhez. A RAPOOL közreműködésével a repce ökonómiai és ökológiai szempontból egyaránt a sikeres szántóföldi kultúrák sorába lépett. A vállalat története igazi sikertörténet.
Ilyen összefüggésben is tárgyalhatjuk a csávázási technológia kérdését akár egy optimális tőszámot előirányzó precíziós gazdálkodás során, amikor is a siker alapját teremthetjük meg azzal, ha a növényi élet kezdőlépéseit tudatosan irányítjuk. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat, mint az Arysta nagy hangsúlyt fektet a vetőmag védelmére, az idei rádpusztai rendezvényük az egyéb témák - mint a biostimulátorok gyakorlati alkalmazása vagy az állományszárítás - mellett többek között erre világított rá.
Május közepén, az árpákat követően megkezdődött az őszi búza kalászhányása is. Ez 2017-ben az évjárati hatások miatt eléggé elhúzódó időszakot fog jelenteni. Az ősszel optimális időben elvetett, korai fajták, főleg a déli országrészben már virágoznak, míg egyes későn vetett, kedvezőtlenebb fejlettségben telelő, ill. hosszabb tenyészidejű búzák még a zászlóslevél kiterülése előtt állnak.
A budapesti Vetőmag Világkongresszus kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a Bayer bemutassa a sajtó képviselőinek e téren elért legújabb innovációit.
Mi a nyerő manapság? A kérdés jogos. Az idei időjárás aztán igazán feladta a leckét, igencsak nehéz volt eltalálni a helyi adottságoknak megfelelő genetika-technológia kombinációt. Sokan gondolják: túl sokat spóroltak, vagy többet költöttek a kelleténél, mert nem jött be a megfelelő hozam. Mi pedig mindig nyerők akarunk lenni. Amikor magunkban végigpörgetjük mit is csináltunk jól, mi lenne a nyerő, még mindig kevesünknek jut eszébe a megfelelő csávázószer választás, pedig a Vitavax hosszú évek óta szinte észrevétlenül szolgálja az egyre jobban kiteljesedő genetikai alapokat, problémamentes indulást biztosítva a kelő növényeknek.
Kemény tél és az aszály után vagyunk, nem csoda, hogy a kalászosok terméseredményei is nagy szórást mutatnak. Ehhez pedig a tavalyi évtől jellemzően alacsony terményárak párosulnak, így sok esetben kétségessé válik a jövedelmezőség, egész eddigi munkánk eredményessége.
Magyarországon a gabonatermesztésben hosszú távú sikert a minőségre törekvő intenzívebb technológia alkalmazásával tudunk elérni. Ennek egyik alapköve a vetőmagcsávázás, amely területen a Bayer több mint 100 éves tapasztalatokkal rendelkezik.
A kalászos gabona termesztésben az utóbbi években végbemenő fajta- és technológiaváltás hatására a minőséget nagy terméssel párosítani képes, korszerű, intenzív fajtákat és hibrideket egyre kisebb vetőmagnormával és egyre korábban vetik.
Szélsőséges esetektől eltekintve a termesztett növényeink hozamcsökkenését gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás.
Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ez idáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni.
Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.
A növényvédő szerek visszavonásában tapasztalható változások – egy igen fontos kártevőcsoport esetében – különösen nagy kihívás elé állítja a növényvédelmi szakmát: ez pedig a talajlakó kártevők csoportja.
A Seed Power a RAPOOL legújabb és egyedülálló fejlesztése a repcevetőmag átfogó védelmére.
A hibridkalászosok esetében a magas genetikai értékű, kiváló minőségű vetőmag használata és a javaslatok szerint kivitelezett technológia csupán együttesen eredményezhet nagy hozamokat és ezzel fenntartható jövedelmezőséget. Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a vetéssel kapcsolatos munkálatok, valamint az előkészítő, ún. alapozó műveletek.
Eddig soha nem tapasztalt hatások forgatnak ki bennünket a rutinból, gondoljunk picit pironkodva a pánikvásárlásokra… A gyors változások arra sarkallnak minket, hogy egyre inkább csak a kapott adatokra, statisztikákra hagyatkozzunk, csakis azokban higgyünk. De mi van az adatok mögött? Hol a szintézis bölcsessége, a tapasztalás zamata, a fókusz? Közelítsünk erre a csávázószerválasztás kapcsán. Kérdezzünk, keressünk együtt válaszokat, szerezzünk tapasztalatokat.
Kedvezőtlen körülmények között mérhető a legnagyobb terméstöbblet a hibridek javára.
A biztos termésátlaghoz nélkülözhetetlen a csávázott vetőmag. A csávázógép optimalizálja a vegyszerfelhasználást és csökkenti a környezeti terhelést.
Kicsit képzavarnak, esetleg badarságnak tűnik a főcím, de amennyiben pl. a kalászos csávázásra, annak előnyeire gondolunk, akkor talán érthető a választott cím. Persze nem csak a cím a fontos, hanem ami „alatta” van. Az olvasó figyelmét a cikk utolsó pontjáig, sőt még tovább is fenn kell tartani, legalábbis meg kell próbálni, amire kísérletet teszek.
2 évvel ezelőtt a KWS sikeresen vezette be az INITIO brandet, a KWS vetőmag technológiáját az európai kukoricapiacra és most a hazai repcepiacon is megjelent.
A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.
Cégünk negyedik éve a HySEED márkanév alatt foglalja össze hibridkalászos-portfólióját, valamint a hibridkalászosokban végzett fejlesztési tevékenységeit. A nagy genetikai értékű, prémiumminőségű vetőmag használata és a következetesen kivitelezett termesztéstechnológia együttesen eredményezhet nagy hozamokat és fenntartható jövedelmezőséget azoknak a gazdálkodóknak, akik nem érik be kevesebbel.
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen Teljes értékű starter műtrágya (NP + Mn Zn) Nincs szükség kompromisszumra – 2in1 termék Kiváló minőségű granulátum – egy szemcsében minden hatóanyag 1,5 t/ha termésmentés drótféreg ellen az elmúlt 5 év kísérleti átlagában
A Corteva™ Agriscience növekedést serkentő csávázó szerei, már a vetéstől komplex módon segítik a növények kelését és korai fejlődését. A termékek gerincét a molekuláris szinten gondosan kiválasztott, kiváló minőségű humuszanyagok (humin-, és fulvosavak) adják, amelyek létfontosságú növényi tápanyagokkal vannak kiegészítve. Ez nem több vegyület újabb keveréke, hanem egy speciális folyamat során előállított molekuláris komplex.
Hiteles, független forrásból származó eredmények igazolják, hogy a hibridbúzák termesztése a fajtákhoz képest jövedelemtöbbletet biztosít. Hogyan lehetséges ez, ha a hibridek vetőmagja lényegesen drágább?
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
Növeljük a jövedelmezőséget a napraforgóban és a szójában! – ÚJ KIADVÁNY
