A műveletlen vizes területek tavaszi megoldása Még mindig találkozunk olyan földekkel, amelyeket nem tudtak az ősz (tél) folyamán megművelni. Néhol még a kukorica is a lábán van. Mit lehet tenni ezekkel a földekkel? Ilyen és ehhez hasonló jelenségekkel találkoztunk már az elmúlt évek során. A termelők sokszor, ha még februárban megfagy, felszántják földjeiket, habár tudják, hogy ez nem jó, ezért ne is tegyék ezt! Ha le is fagy, a felszínen még el lehet menni, az altalaj teljesen át van ázva, ha felszántjuk, elkenjük az altalajt, így záró réteget hozunk létre, amin a víz nem tud közlekedni. A megerőszakolt földön kisebb is lesz a termés. Felteszik a kérdést, hogy akkor mit csináljunk? Ki kell várni amíg felszárad és akkor kell megművelni a talajt.
Dr. Aponyi Lajos növényorvos az elmúlt negyedszázadot termelésirányítóként töltötte Martonvásáron. Amikor elkezdtek a környékén repcét termeszteni, megállapodtak munkatársaival, hogy csak úgy fognak bele a termesztésbe, ha a repce növényvédelmi tényezőit maximális szinten tudják biztosítani, mert az a sikeres termesztés záloga. A neonikotinoidok betiltását követően decembertől új fejezet kezdődik a repcetermesztésben – erről tartott előadást az ismert szakember a Monsanto találkozóján.
Startra kész gépekrõl az Agritechnica elõtt
A tarlóhántást általában tárcsával vagy szántóföldi kultivátorral végezzük. A rövidtárcsák relatív kisebb vonóerővel sekélyen jó munkát végeznek. A hosszú szalmát aprítják, a kapilláris csöveket elvágják, és apró morzsás talajt képeznek. A tárcsák viszont nem szállítanak magukkal földet, így a talajfelszín-egyenlőtlenségek megmaradnak utánuk, ill. ha a szalma kupacokban vagy rendekben áll, akkor azt sem tudják szétteríteni. A terítésre csak a kapával rendelkező munkaeszköz képes. Így a Terrano vagy a Cruiser.
Az aratás utáni talajművelés egyik legmodernebb formája a rövid tárcsa használata. Viszonylag kisebb vonóerővel, nagy sebességgel nagyon nagy területet lehet megcsinálni. A tarlóhántásnál a legfontosabb, hogy sekélyen teljes átfedéssel végezzük, a talajnedvesség megőrzése végett.
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a klímaváltozás végett és azért is, hogy minél költségtakarékosabban tudjuk elvégezni az első művelete(ke)t az aratás után.
Az országot járva azt tapasztalni, hogy még mindig nagyon sok termelő akkor kezdi el a tarlóhántást, miután végeztek az aratással. Mennyire jó ez?
Reméljük mindenki egészségben megérkezett ebbe a meleg újévbe. Az időjárás akár március elejei is lehetne. A németek sem maradtak kormány nélkül, csak arra vigyázzanak nehogy nagyon elkapják és árokba csusszannak. A haragoszöld irányt, habár első látásra sok minden értelmetlen benne, egy részről a leleményes mezőgazdasági termelők jól ki is használhatják.
A tavaszi defláció következtében néhol sivatagi környezetekkel találkozhattunk. A csupasz talajfelszínt a szárazság következtében a nagy viharos szelek elvitték és szabályos dűnéket építettek. Sokszor az az érzésünk, mintha a tavaszok, kora télvégek egyre szelesebbek lennének. Az intenzív forgatásos technológiát ilyen szemszögből is át kell gondolni, és az így szoktuk, eddig ez volt a biztonságos elvet érdemes átgondolni.
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a csapadékszegény időjárás következtében. A tarlóhántás és tarlóápolás ill. a felszín feketén tartását csak úgy tudjuk megvalósítani ultrasekélyen, hogyha a talajfelszín egyenletes. Az ultrasekély művelés azért fontos, hogy minél kevesebb nedvességet veszítsünk.