Az Agrárminisztérium 1,6 milliárd forintos keretösszeggel támogatást biztosít a borászatok számára védett eredetű rozé- vagy vörösborok lepárlására a borpiaci nehézségek kezelése érdekében.
Tokaj-Hegyalja borai kulcsszerepet játszottak eddig is és játszanak a jövőben is a magyar bor exportsikereiben – fogalmazott a XVIII. Tolcsvai Borfesztivál megnyitóján Feldman Zsolt.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság nyári szezonális ellenőrzéseinek sorában idén a balatoni „fröccsutcák” és a szépasszonyvölgyi „pince utcák” vizsgálatai is szerepeltek.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megtartotta a „Keverd és kóstold” című kampány sajtótájékoztatóját, melyen a boralapú koktélok kerültek fókuszba.
Az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodást írta alá. A kétoldalú kereskedelem egy évtizeden belül várhatóan akár 30%-kal, az EU éves exportja 4,5 milliárd euróval is növekedhet.
A magyar borászok tele vannak újításokkal, miközben tisztelik a hagyományaikat és féltő szeretettel óvják a szakmai titkaikat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Egri Bor Ünnepén.
A 2023. évi XLIV. törvény 128. §-141. §-a módosítja a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt (Hktv.), amely módosítások jelentős része 2023. július 1-jén lép hatályba.
Változik az eredetvédelmi szabályozás a Nagy-Somlói borvidéken, egységesen csak a Somló név marad használatban – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Somlói Borgálán.
2023. június 6-án tartotta ünnepi alakuló ülését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöksége. Az ünnepi ülésen részt vett és ünnepi köszöntőt mondott Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tej és tejtermékek, a gabona és ipari növények, valamint a zöldségek, gyümölcsök és borok voltak ezúttal a középpontban.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben – Tolna megye
Áttekintés – élet a vulkánokon Veszprém megye mezőgazdasági adottságai igen speciálisak. A Balaton és a vulkanikus domborzatok találkozása kiváló feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez, szántóföldi területe pedig az egyik legalacsonyabb az országban (2013-ban 15. a 19-ből). Az országos átlaghoz képest kb. 1%-kal alacsonyabb a szántóföldi terület aránya a teljes művelt területen belül, sokéves átlagban 95,5% körül alakul.
Bor, Bakony, Balaton
Immár 13. alkalommal hívta szõlészeti és borászati konferenciára a BASF Hungária Kft. a termelõket, vállalkozókat. A februári eseményen nem csak az újdonságokkal, új termékekkel ismerkedhettek meg a résztvevõk, de a szakmai elõadások segítségével naprakész információkkal gazdagodhattak a nap végére. Idén nem csak a magyar borászat színe-java képviseltette magát, de két portugál vendég elõadása is színesítette a programot – megtudhattuk, milyen szakmai kihívásokkal kell megküzdeni a kiváló borairól is híres mediterrán országnak, és hogy az ottani szakemberek mely megoldásokat választják legszívesebben.
A repcetermés az elmúlt 5 évben átlagosan 2,2–2,3 t/ha, ami a legutóbbi aratáskori 110–120 000 Ft/t fölötti áron, a nyereségesség határán mozog, míg az egy évvel korábbi árakon inkább veszteséget adott. Minden megyében és minden évben vannak kiemelkedõ eredmények, ahogyan az országos termésátlagban is jelentõs tartalékok lehetnek még a gyengébb termõhelyeken is.
A magyar borok eladásának ösztönzése, növelése a középtávú magyar borstratégia egyik alappillére.
Családja generációk óta a szõlõvel és a borral foglalkozik. Édesapja szerint ugyanis borász még nem koldult a Bazilika lépcsõjén. Ezért is, meg a tradíció okán is borásznak tanult, és egész életében ebben a szakmában dolgozott.
A kertészeti üzemekben erõsen meszes talajon, vagy tartós szárazság esetén elõfordul a bórnak, mint létfontosságú mikrotápelemnek a hiánya. A betegség megelõzése, illetve a beteg növények gyógyítása lombtrágyákkal jó hatékonysággal lehetséges.
Idén 3 hazai bort tüntettek ki Quadris díjjal hazánk egyik legnagyobb és szakmai körökben legelismertebb borversenyén, az Országos Syngenta Borversenyen. A 366 bor és 152 borász részvétele mellett zajló verseny díjátadó gálájára és az azt megelõzõ Szõlész-borász találkozóra ebben az évben március 12-én Siófokon került sor.
A BASF szõlészeti és borászati konferenciáját idén Balatonalmádiban tartották február 4-én, immár kilencedik alkalommal. A szakmai programok mellett a fórum ebben az évben is lehetõséget kínált az elmélyült szakmai eszmecserére a borászok és szõlõtermelõk között.
Gálaebéden adta át január végén a Magyar Bor Akadémia a 2008-as Év bortermelõje kitüntetõ címet Konyári Jánosnak, a balatonboglári borvidék borászának.
Ebben az évben az átlagoshoz képest kevesebb bor került a pincékbe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elõzetes becslése alapján. Horváth Csaba fõtitkár szerint az idei szüretet követõen mintegy 3,5–4,0 millió hektoliter bor lehet az idei szõlõtermésbõl az átlagos évekre jellemzõ 4 millió hektolitert valamivel meghaladó mennyiséggel szemben.
A VINITECH nemzetközi szõlészeti és borászattechnikai szakkiállítás 2008. december 2. és 4. között várja a látogatókat a bordeaux-i Parc des Expositions de Bordeaux-Lac elnevezésû kiállítási parkban. A háromnapos kiállítás célja, hogy bemutassa az ágazat technológiai újdonságait, berendezéseit és technológiáit.
Végy egy jó adag repce vetõmagot, ültesd el gondosan elõkészített talajba, majd locsolgasd, lehetõleg háromszor bórtartalmú lombtrágyával és garantált a rekordtermés – gondolhatná valaki, hogy egy ilyen egyszerû recept alapján meg tudja ezt bárki csinálni.
A szõlészek nem befolyásolhatják ugyan az éghajlatot, mégsem fogadhatják ölbe tett kézzel a klíma változását.
A szõlészek többségét elégedettség tölti el az erõteljes hajtásnövekedés láttán.
A Syngenta Kft. mindig nagy figyelmet szentel a szereit felhasználók széles körû tájékoztatására, felkészítésére.
A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár harmadik alkalommal, a Tokaji és Szekszárdi borvidékek után az Egri borvidéken a demjéni Egri Korona Borház szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.
A szüret idejének szakszerû megállapítása a termesztés sikerességét jelentõs mértékben befolyásolja. A betakarítás kezdetének meghatározása a termésmennyiség és -minõség mellett munkaszervezési szempontból is kiemelkedõ fontosságú. Az optimális érési állapot felismeréséhez célszerû tisztában lennünk a termésérés érzékelhetõ jeleivel, sajátosságaival és élettani hátterével.
A közelmúltban Kaposvár adott otthont a Szõlõ-szaporítóanyag Termelõk Szövetségének tanácskozásához.
A termés minõségét befolyásoló tényezõk sorában az elsõ három helyet a fajta, az évjárat és a termõhely foglalja el. Az idõjárás alakulása azonban tõlünk független tényezõ és a fajta, valamint a termõhely megválasztása is csak az adott keretek közt lehetséges.
SZÕLÉSZET és PINCÉSZET 2005 - BUDAPESTI BOR BÖRZE 2005
Az Európai Unió a szõlõ és bortermelést piaci eszközökkel szabályozza. Teljes jogú tagság esetén (2004. május 1-tõl) ezt a rendszert Magyarországnak is át kell vennie. A szõlõ és bor ágazat szabályozása, rendtartása más ágazatokhoz képest több új követelményt támaszt, nagyobb fegyelmet követel. Ez esetben a rendtartás szó szerint is értendõ! Szemléletváltásra EU tagságunktól függetlenül is szükség van, mivel a világban jelentõs változások zajlottak le ezen a területen. Európában a 80-as évektõl folyamatosan állandósult a túltermelés, csökkent a fajlagos borfogyasztás (2000-ben a világ termelése 283 millió hl, fogyasztása 219 millió hl volt, ennek megfelelõen 60 millió hl eladatlan készlet halmozódott fel). Megváltozott a fogyasztás szerkezete is. Nõtt az érdeklõdés a minõségi borok iránt. Egyidejûleg élesedett a nemzetközi verseny, ahol hagyományos piacvédelmi eszközeink a 25 EU tagországon belül nem állnak rendelkezésre, és a harmadik országok felé is korlátozott.
A borkészítés, borkezelés és bortárolás alapvetõ eszközei a boroshordók és bortartályok. Míg a klasszikusnak mondott fahordók porózus szerkezetû anyagból készülnek és a profi borász cégeknek döntõen csak borérlelésre használják ezeket, addig a házikerti pincéknél a fahordó szolgál erjesztésre, kezelésre és tárolásra is.
A fajta a termesztés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Magyarországon száz feletti az ültetvényekben elõforduló szõlõfajták száma. A Nemzeti Fajtajegyzék is több, mint 90 államilag is elismert fajtát tartalmaz. E gazdag kínálat lehetõvé teszi, hogy az adottságoknak és a termesztés céljainak leginkább megfelelõ fajtát válasszuk.
Az idei év sok tekintetben eltérő időjárása megkülönböztetett figyelmet kíván szőlésztől, borásztól egyaránt. A hosszúra nyúlt téli hideg után jött a tavaszi-nyári csapadékszegény, igen meleg, aszályos időszak, ami néhány szőlőfajtát - fajtától, fekvéstől függően - ugyan megviselt, de összességében más kertészeti kultúrával összehasonlítva viszonylag jól tűrte a megpróbáltatásokat.
A napjainkban zajló feszültségektõl sem mentes csatlakozási finisben a szõlõ-bor ágazat érintettjei is keresik a megoldás lehetõségeit. Mivel a nagy európai piac hatalmas borkínálattal és komoly borfelesleggel rendelkezik, nem kétséges, hogy ez jelentõsen érezteti hatását a magyar borpiacon is.
A szőlő tápanyag gazdálkodása során kiegyensúlyozott tápanyagarányt kell biztosítani. Nem elegendő csupán a N,P,K adagolása, hanem a Ca,a Mg és a mikroelemek felvehetősége is meghatározó.
Kétségtelen tény, hogy a borok összetétele rendkívül bonyolult és változatos, amely természetes úton a szőlőbogyó sejtnedveiből erjedés által jön létre, és hosszú ideig eltartható. A bor fogyasztása - korlátozott mértékben - még orvosi megközelítésben is általában kedvezőnek mondható a táplálkozás élettani szempontból, különösen az étkezések alkalmával.
A zord hideg tél és az eddigi rendkívül száraz időjárás nagyon megviselte a szőlő ültetvényeket. Megfelelő levéltrágyázással nagymértékben tudunk segíteni a tőkék kondícióján. A levéltrágyázás azon kívül, hogy órákon belül a növény rendelkezésére bocsátja a kiadott tápanyagokat, -persze csak azok a készítmények, melyek szerves formában tartalmazzák a hatóanyagokat - segíti a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt is. Nagyon sok olyan mikroelem van, amelyet az adott talajösszetétel mellet csak levélen keresztül tudunk növényeink rendelkezésére bocsátani. Ezek pótlása ugyanakkor alapvetően meghatározza a növény életét, döntően befolyásolja a termés mennyiségét, és főleg minőségét.
A bor készítése, kezelése, tárolása során számos körülmény befolyásolja, veszélyezteti a bor finomságát, egészséges állapotát, tiszta illatát, kellemes zamatát, szép színét, csillogó tisztaságát. Kellő gondossággal, a pincehigiénia betartásával, alapos felkészültséggel végzett borászkodás esetén a borhibák megelőzhetők illetve a kezdeti szakaszban észlelve könnyen elháríthatók.
A borászatban világszerte keresik azokat az új megoldásokat, amelyek a szőlő gazdaságosabb, könnyebb, jobb minőségben történő feldolgozását teszik lehetővé. Egyik ilyen lehetőség a borászatban az enzimológi kihasználása. A pektinbontó enzimkészítmények vizsgálta folyamatosan napirenden van, mivel újabb és újabb készítmények jelennek meg a piacon.
A pécsi Apáczai Nevelési és ÁMK Művelődési Háza és a „Bacchus Borklub” - közös akarattal - újjászerveződött, amely már feltételezte a megszűnését. A kollektív bölcsesség alapján, a Bacchus Borklub rendezte sorait és új szakmai vezetéssel 2002. Október vége óta végzi áldásos munkáját.
Minden bortermelõ célja, hogy a rendelkezésre álló szõlõbõl a lehetõ legjobb minõségû bort készítse el. Ehhez általában elegendõ a technológiai lépések pontos betartása, melyben az optimális érettséggel szüretelt szõlõ kíméletes feldolgozása, a megfelelõ cefrefeltárás, mustkinyerés és mustkezelések egyforma súllyal szerepelnek. Döntõ jelentõségû továbbá az irányított erjesztés is, valamint a tisztító és stabilizáló kezelések alkalmazása. Nagyon fontos szerepe van még az érlelésnek és a borharmónia kialakításnak.
Az értelmes élet és a borfogyasztás között szorosabb összefüggés is van, mint gondolnánk. A bor a földet birtokába vevõ ember õsi jelképe. Türelem, hely, idõ, emberi közösség, baráti társaság, értelmes együttlét kelléke a bor.
Az AGRO NAPLÓ 2001/9. számában a „Csemegeszõlõ-fajták megválasztása” c. cikkben írtak részben (pl. árutermelõ szõlõültetvény területe, gyökeres szaporítóanyagok vásárlása stb.) a borszõlõfajták megválasztására is vonatkoznak, ezért ezek ismétlésétõl eltekintek
Két különleges évjárat után a 2001-es esztendõ ismét sajátos adottságokat hozott a szõlõalapanyagok összetételében. A korai érésû fajtáknál szeptember 10-én a cukortartalom megközelítette a fajtára jellemzõ értékeket, Zenit és a Tramini fajtáknál 18-19 mustfokot. Ámde a közép- és késõi érésû fajták esetében az augusztusi hõségnapok miatt nagyon lelassult a cukorképzõdés aminek következtében idén is több fajtánál kell alklalmazni a törvényesen engedélyezett mustjavítást.
Hagyományosan ismert, természetes borból készített termékcsoport a likõrborok kategóriája, amelynek újabb jelölésére használják az EU-ban is elfogadott „ ízesített borok” kifejezést. Rendkívül változatos, igen gazdag szortimenttel rendelkeznek Európában a mediterrán országok, míg hazánkban leginkább a fûszerezett. Borok (vermut) kerülnek forgalomba.
A fajták megválasztásánál alaposan gondoljuk át a termesztési célt, a fogyasztók ( a család és a piac) igényét, az ökológiai és az ökonómiai tényezõket, a fajták jellemzõit stb. Ezek összegzése után válasszuk ki a számunkra legkedvezõbb fajtákat. A döntéshez minden tényezõt mérlegeljünk; nagyon gondosan, körültekintõen járjunk el, mert a helytelen döntés módosítása ültetés után költséges és sok munkával jár.
Az ország elsõ borút egyesülete 1994-ben alakult. Magyarországon, ha borról esik szó, általában az elsõk között említik a villányi borvidéket. A táj római és gazdag középkori múltat mondhat magáénak. Villány környékén elsõsorban a vörös-, Siklós lankáin pedig többnyire a fehérbor híres, melyek egyaránt elkápráztatják mind a hazai, mind a külföldi turistákat. Távolról lankás hegyvidék nem különb, mint a többi, száz, ezer kilométernyire innen. Könyvbõl vagy képekrõl nehéz elképzelni, hogy itt, a máriagyûdi zarándokhelytõl a palkonyai pincesorig, Harkányon, Siklóson, Nagyharsányon, Villányon keresztül mit rejt a táj. Napsütés, hófehér présházak, finom ételek, vidám, barátságos emberek, történelmi emlékek sora, és a csoda: a Villányi borvidék tüzes nedûi fogadják az ide látogatót.
Valamennyi európai bortermelõ országban megkülönböztetett védelmet és külön kategóriát jelölnek meg a természetes borokra vonatkozóan. Így a magyar bortörvény is megkülönbözteti a természetes borok minõségi követelményeit (1997. évi CXXI. törvény 29. §), mely szerint: „Természetes bor az az asztali, meghatározott termõhelyrõl származó minõségi vagy különleges minõségû bor, melyet a törvényben szabályozott módon állítottak elõ.”
A szõlõ az emberiség egyik legkedveltebb gyümölcse. A csemegeszõlõ a fogyasztott gyümölcsök között mennyiségi sorrendben a banán, a Citrus-félék és az alma után a negyedik helyet foglalja el. A friss fogyasztású szõlõ a világ összes szõlõtermésének kb. 12 %-a; az össztermésnek kb. 5 %-át aszalják (zömében mazsolának).
Minõségi borhoz egészséges szõlõt Ha valaki, akkor a szakember igazán jól tudja, hogy a világpiacon csak jó minõségû borokkal lehet versenyben maradni. De egyre inkább igaz ez a hazai piacra is, hiszen az utóbbi években itthon, csak úgy, mint külföldön, egyre nagyobb a kínálat. Ma már nálunk is egyre inkább az élet minõségének a fokmérõje a kulturált borfogyasztás - mit, mikor, hogyan iszunk.
A mûanyag edények és eszközök borászati alkalmazása a szürettõl a kész borok tárolásáig elõfordul és elterjedt, jól lehet a különbözõ mûanyagok jelentõs eltéréseket, mutatnak. Elsõként említeném az üvegszállal erõsített polisztirol tartályokat, melyekbõl még a 70-es években több hazai nagyüzem vásárolt jelentõs mennyiséget és szabad térben kialakított erjesztõ és kezelõ tartályként alkalmazták ezeket. Sajnos figyelmen kívül hagyták azt a sajátosságot, hogy a tartálykészítéshez felhasznált mûgyanta érzékeny az UV sugárzásra emiatt a mûanyag öregszik sérülékennyé válik
Legfõbb követelmény a borok érzékszervi értékelésekor a harmonikus összetétel, amikor a bor alkotórészei összhangban vannak, mind külsõ megjelenésében mind pedig illatában és zamatában.
A Tokaji borvidék borászatai vitték a prímet az idei Országos Syngenta Borversenyen. Mint a siófoki díjátadón kiderült: a legjobb tizenkét nedűből öt Tokaj térségéből került ki, a többi öt borvidékről érkezett. A zsűri döntésének értékelésekor elhangzott: az idei versenyen jól szerepeltek a 2015-ös évjárat borai is, különösen a rozé lett kiemelkedő. Vörösborok kategóriájában pedig Eger, Villány és Szekszárd borászatai jeleskedtek.
Tizenhatodik alkalommal rendezték meg az Országos Syngenta Borversenyt, amelyre idén összesen 459 nevezés érkezett az ország összes bortermelő térségéből. A megmérettetésen a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is a tokaji borok vitték a prímet: a legjobb tizenhárom borból hetet a történelmi borvidék borászai készítettek. A siófoki díjátadón elhangzott: a kihívásokkal teli tavalyi év ellenére kiváló 2016-os borok kerültek a zsűri elé.
Rekordszámú, összesen 539 nevezés érkezett az ország valamennyi borvidékéről a tizenhetedik alkalommal rendezett Országos Syngenta Borversenyre. A siófoki díjátadón a szekszárdi Schieber Pincészet, a tokaji Tokajicum Borház, a tolnai Tomolik Pincészet, valamint a badacsonyi Varga Pincészet érte el a legmagasabb pontszámot és kapta a SynVino-díjakat.
Minden eddiginél több, összesen 559 nevezés érkezett a XVIII. Országos Syngenta Borversenyre. A siófoki díjátadón a legjobbaknak járó SynVino-díjakat ebben az évben a Bárdos és Fia Pincészet, a Béres Szőlőbirtok, a Koch Csaba Vin Art Pincészet és a badacsonyi NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kapta.
Visszavonulnak kaptárjaikba a háziméhek
