Kiemelkedően sok fertőzési esetet idézett elő 2019-ben a burgonya barna gumórothadás betegségét okozó Ralstonia solanacearum baktérium – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A RASFF rendszerben érkezett információ szerint Franciaországból származó édes csemegekukoricát vontak ki a forgalomból elővigyázatosságból, mert a nem megfelelő hőkezelés és túltöltés miatt a Clostridium botulinum okozta ételmérgezés lehetősége állhat fenn. A termékből számos európai ország mellett Magyarországra is szállítottak.
Kimutatták a Xylella fastidiosa baktériumot egy németországi kisüzemi szaporító telepen áprilisban megmintázott leanderből. Európában most először azonosították a baktérium ’fastidiosa’ alfaját, a fertőzés forrását eddig nem sikerült kideríteni. A növényt, amelyet egy helyi lakos teleltetett a telep egyik növényházában, legalább négy éve nevelik egy másik magánszemély növényéről vett dugványról.
Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatja a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?
Megjelent a GabonaKutató hírlevél legújabb száma. A tartalomból: Baktériumok a szója szolgálatában Új utakon a kukoricatermesztésben "Természetes" választás 9. Nemzetközi Tritikále Szimpózium Szegeden
A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének tagjai az AGROmashEXPO-n alapító okirat aláírásával és az etikai kódex elfogadásával pecsételték meg együttműködési szándékukat.
Február 4-én lép életbe az a rendelet, amely szabályozza az emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő Legionella baktérium jelenlétét a környezetünkben. A Legionella kötelező vizsgálatát idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, ám mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet. Az érintett vállalkozások, létesítmények köre rendkívül széles!
Mivel melegszik az időjárás, újból számíthatunk rá, hogy támadnak a rovarok. Néhány légy a lakásban nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, de a hőmérséklet emelkedésével elviselhetetlenné is válhat a helyzet, főleg az állattartásban.
A szalmonella baktériumok okozta megbetegedések az embereknél 2005 óta a legelterjedtebb ételmérgezési kórképek az EU-ban. 200 000 megbetegedést okozva 2005-ben, ami a becslések szerint 3 milliárd euró gazdasági kárt okozott az unióban az adott évben.
Megjelent a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörõnek szánt könyve, „A beforgatott jövõ”. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthetõ módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Most „A baktériumtrágyában alkalmazott baktériumok” címû részbõl idézünk.
Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központ (ECDC) elsõ közös jelentésében közölt adatokat a zoonozist okozó baktériumok antibiotikum rezisztencia hatásairól állatokban, emberben és élelmiszerekben.
A baktériumok nemcsak az állatok egészségére jelentenek fenyegetést, ezáltal súlyos gazdasági veszteségeket okozva, hanem energia- és tápanyag-veszteséget is eredményezhetnek. Az utóbbi években sok gyártó erõfeszítéseket tett arra, hogy javítsa a szerves savak által létrehozható antimikrobiális hatást. A kórokozó baktériumok visszaszorítása most már fokozható azzal is, ha a szerves savakat egyéb természetes eredetû összetevõkkel kombináljuk (pl. ftokemikumokkal) vagy egy olyan újdonsággal, mint a Biomin® Per4izer™. Ez egy olyan permeabilitást fokozó anyag, amely növeli a Gram-negatív baktériumok külsõ sejtmembránjának az áteresztõképességét, ilyen módon az egyéb összetevõk antimikrobiális hatását jelentõsen növelni lehet.
Szakmai gyakorlatom során a sertésegészségügyben, melyet egy Romániában lévõ sertéstelepen végzek mint állatorvos, leginkább a légúti megbetegedések okoztak problémát, melyet a nem megfelelõ tartáskörülmények, a hizlalda betelepítési rendszerének problémái, a karanténozási idõ hanyagolása okoz legfõképpen.
A burgonyában elõforduló zárlati baktérium kórokozók és az alkalmazandó növény-egészségügyi elõírások
Magyarország a napraforgó termésátlagok és a mag olajtartalma tekintetében világviszonylatban az elsõk között szerepel.
Fertõzõ eredetû meddõség
A környezeti és gazdasági kihívásokat mérlegelve sokan új módszerekkel próbálkoznak, így a baktérium alapú talajoltó anyagok iránt egyre nagyobb az érdeklõdés. Próbálkozásuk valószínûleg sikeres, hiszen tavaly több, mint 300 000 ha-on alkalmaztak ilyen készítményeket. A termékkínálat legújabb kiváló hazai képviselõje a BAKTOMIX UN, mely vetélytársaitól eltérõen vetõmagcsávázásra is felhasználható!
A sertések proliferatív enteropátiája („ileitise”) világszerte elterjedt bántalom. A megbetegedés a kórokozó, a Lawsonia intracellularis szájon át történõ felvételével terjed, a baktérium a fertõzött állatok bélcsatornáját károsítja.
A borok készítése és tárolása során igen jelentős veszélyt okoznak a különféle sav-toleráns baktériumok, így az ecetsav-baktériumok és a tejsavbaktériumok.
Bevezetés A sertéshúsban észlelhetõ idegen szagok közül leggyakrabban az ivari szaggal („kanszag”) találkozunk. Az ivari szaggal az Agro Napló 2001. októberi számában foglalkoztunk. Ugyanitt ismertettük az idegen szag kimutatására használt a fõzõpróbát.
A salmonellózis az ember és az állatok szervezetében kialakuló olyan baktériumos fertõzés, mely lázas általános tünetekkel vagy csak hasmenés formájában jelentkezik. Gyakori az olyan kórforma is, amelyben tünetek nem alakulnak ki, a kórokozó a bélcsatornában elszaporodik és hosszú ideig tartó baktérium-hordozás és -ürítés alakul ki. Ez utóbbi azért is veszélyes, mert a látszólag egészséges, de baktérium-hordozó állatok továbbadják a fertõzést és feldolgozásuk révén az élemiszer útján a fogyasztó is megbetegedhet.
Még mindig van mit tanulni a tőgygyulladáshoz kapcsolódó teendőkről. Jobban tisztában kell lenni melyik baktérium van jelen a tőgyön, kombinálva azzal, hogyan tudjuk elérni.
A szója – hazánkban nem őshonos növény – a pillangósvirágúak családjába tartozik, mely család jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képes létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen egy jellegzetes képletet, ún. gümőt képeznek a gyökereken. E gümők szerepe nem más, mint a légköri N megkötése, mely nitrogénforrás a növény szükségletének 20–70%-át fedezi, cserébe pedig a baktériumok a számukra szükséges szerves anyagokhoz hozzájutnak a növénytől.
A rost bélegészségügyben és az állatok termelésében játszott szerepe újra az érdeklődés középpontjába került azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok az antibiotikum-mentes állati termelés felé halad. A rost azonban egy átfogó kifejezés, és számos különböző komponenst foglal magában, amint azt egy, a közelmúltban megjelent, „A rost megértése és a monogasztrikus állatok takarmányozásában játszott szerepének megismerése” című cikk tárgyalja (Van Wyhe és Santos, 2019).
A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére. forrás: omsz.hu
Kereskedelempolitikai konzultációt folytat az EB
