A tervezhető napraforgóbetakarítás fontos technológiai eleme az állományszárítás, azonban az évtizedek óta használt készítmények engedélyokirata sorra visszavonásra kerül, így a hazánkban szinte kihagyhatatlan kezelést új alapokra kell helyezni.
A napraforgó területe 600-700 ezer hektár között változik Magyarországon, ezzel a 3. legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. Állományszárítása fontos elem a termesztéstechnológiában.
A napjaikban egyre sűrűbben bekövetkező növényvédő szer hatóanyag visszavonások elérték az állományszárítás, deszikkálás területét is. A diquat hatóanyag elvérzett az EU újraengedélyezési eljárásán és azt a műveletet, amit a köznyelv csak reglonozásnak nevez, már csak eseti engedéllyel használható, időlegesen. A glifozát hatóanyag körüli viták és események miatt ezen hatóanyagú készítmények jövője sem biztató.
Egy új termékre fókuszálva adta meg a választ a kérdésre Szabó Roland, a Sumi Agro szakembere.
A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket.
A UPL Hungary tájékoztatja a tisztelt termelőket, hogy a magyar hatóság (Nébih) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérésére, a biztonságos terménybetakarítás érdekében 2020. május 25-től 2020. szeptember 21-ig terjedő időszakra kiadta a Solaris 120 napos szükséghelyzeti engedélyét állományszárításra repce és napraforgó kultúrában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviseleti körébe tartozó termelők részére, földi és légi permetezéses kijuttatásra.
Szakértőink választ adnak a kérdésre:
A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.
Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni az EU területén a tirám és a dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket 2019, illetve 2020 után. Utóbbit a dikvátot főleg betakarítás előtti állományszárításkor alkalmazzák, ez nagy érvágás a repcetermesztőknek.
Vetőmagcsávázás és őszi gyomirtás, a repce őszi növényvédelme, állományszárítás, tarlóápolás, valamint kijuttatástechnológiai tanácsok.
Ilyen összefüggésben is tárgyalhatjuk a csávázási technológia kérdését akár egy optimális tőszámot előirányzó precíziós gazdálkodás során, amikor is a siker alapját teremthetjük meg azzal, ha a növényi élet kezdőlépéseit tudatosan irányítjuk. Egy hosszú távon gondolkodó vállalat, mint az Arysta nagy hangsúlyt fektet a vetőmag védelmére, az idei rádpusztai rendezvényük az egyéb témák - mint a biostimulátorok gyakorlati alkalmazása vagy az állományszárítás - mellett többek között erre világított rá.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az Arysta betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az UPL OpenAg (Arysta) betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
Mára az állományszárítás mellett a „ragasztásos technológia” általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nem csak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető.
A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket.
A napraforgó-betakarítást segítő szükséges és elégséges beavatkozás az állományok deszikkálása. Ez a folyamat a természet által is biztosított, így a szükségszerűség sokszor vita tárgya a termelési gyakorlatban.
A napjaikban egyre sűrűbben bekövetkező növényvédő szer hatóanyag visszavonások elérték az állományszárítás, deszikkálás területét is. A diquat hatóanyag elvérzett az EU újraengedélyezési eljárásán és azt a műveletet, amit a köznyelv csak reglonozásnak nevez, már csak eseti engedéllyel használható, időlegesen. A glifozát hatóanyag körüli viták és események miatt ezen hatóanyagú készítmények jövője sem biztató.
A napraforgó területe 600–700 ezer hektár körül mozog Magyarországon, ez a 3. legnagyobb területen termesztett növényünk. Állományszárítása fontos technológiai elem a technológiában.
A szántóföldi növénytermesztés során az utolsó növényvédelmi beavatkozás a deszikkálás, amely elsősorban a napraforgónál és az őszi káposztarepcénél, másodsorban a kukoricánál végzik el a termelők. A legnagyobb felületen hazánkban a napraforgót deszikkálják a termelők a vetésterület kb. 30%-án, kb. 200.000 hektáron, mert ennél a növénynél különösen indokolt az elvégzése. Hazánkban augusztus végén gyakran csapadékossá válik az időjárás, amely a természetes szárítási folyamatot lelassítja.
A repcében az állományszárítás elmaradása közvetlen termésveszteséggel járhat. A repce becői érzékeny biológiai alkotások. Könnyen felnyílnak, felpattannak, a madarak könnyedén kiverik belőlük a magokat, arról nem is beszélve, ha aratáskor bemegyünk egy jó repcetáblába az egyik végén a kombájnnal, akkor a másik vége is mozog.
Fontos és egyre hangsúlyosabb szántóföldi kultúránk a napraforgó. A jelenlegi magas felvásárlási árak érezhetően növelték a termesztési kedvet, 2022-ben területe már elérte a 750 000 ha-t. A tervezhető és biztonságos betakarítás fontos technológiai eleme az állományszárítás, azonban az évtizedek óta használt készítmények engedélyokirata visszavonásra került, ezek már csak szükséghelyzeti engedéllyel érhetők el. Így a hazánkban szinte kihagyhatatlan állományszárítást új alapokra kell helyezni.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
Megvan az Év Talaja!
