A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben.
Többnapos elméleti és gyakorlati kihívássorozatot követően ünnepélyes ceremóniával zárult a 2023. évi Ifjú Kócsagőr Program.
A holland kormány a Wageningen University & Research, az Utrechti Egyetem és a Royal GD együttműködésével megkezdte első, valós madárinfluenza elleni vakcinázási kísérletét.
Bár még majdnem nyári időnk van így ősz elején, nem árt már most végiggondolni, hogy állatainknak mire lehet szüksége az időjárás megváltozásával.
Az új sertéstelepen éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak – közölte a beruházó Hajdúsági Agráripari (HAGE) Zrt. az MTI-vel.
Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.
A hazai akvakultúra fejlesztése magával hozza a helyi vendéglátás, valamint a gasztronómia fejlődését is, nagymértékben járul hozzá az ökoszisztémák fenntartásához, ezáltal az európai zöldítési célokhoz.
Tojás Világnapi szakmai konferenciát rendez október 13-án a Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma veszettséget állapított meg egy kutyával verekedő rókánál Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében.
2020-hoz képest 19 százalékkal, 196 ezerre csökkent – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője csütörtökön, a budapesti sajtótájékoztatón.
Azon őstermelők, akiknek 2015. 12. 31. nap lejárt az őstermelői igazolványuk keressék fel a falugazdászokat, hogy az ideiglenes őstermelői igazolványukat kiállítsák. A később kiállított plasztik kártyát postán kapják meg az érintett gazdálkodók.
Az állattartó telepeken az állományváltások között végzett munkák során rendkívüli jelentőséggel bír a fertőtlenítést megelőző vegyszeres tisztítási folyamat. Sokan „felesleges” pluszköltségnek tartják a mechanikai tisztításon túl a lúgos vagy esetenként a savas vegyszer felületeken való alkalmazását. A gyakorlati tapasztalatok viszont igazolják, hogy a megfelelő tisztítószer használatával javul a fertőtlenítés hatásfoka.
Új látnivalókkal kecsegtetett az alföldi állattenyésztési kiállítás
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb megyéje, és itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az aszály - és az évente visszatérő belvízprobléma miatt az itteni gazdáknak keményen meg kell küzdeniük a jövedelemért.
Természeti adottságok Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne csaknem tökéletes síkság, amelyet a Tisza és mellékfolyói, valamint holtágak szabdalnak. A megye nagy részén igen jók a talajadottságok, főként csernozjom talajok és azok altípusai, közép-kötött talajok fordulnak elő. Az éghajlat zömében mérsékelten meleg-száraz, a középső területeken meleg-száraz. Az évi csapadékösszeg a megye legnagyobb részén 500–550 mm, a középső területeken viszont az 500 mm-t sem éri el, itt van hazánk egyik legszárazabb vidéke. A sűrűn előforduló aszályok mellett az egyenletesen sík felszín miatt gyakori belvizek is sújtják a megyét.
A Nógrád megyei Pásztón öko-szemléletű gazdálkodást folytató Zeke Tamás nagyon messziről indulva lett gazdálkodó. Eredetileg bölcsésznek készült, gimnáziumba járt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció-magyar szakra jelentkezett, ahol végül abszolutóriumot szerzett. Négy éven át Budapesten élt, rendezvényszervezőként dolgozott.
A fertőtlenítés eredményessége nem csupán egy hatékony, széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer használatán múlik, hanem az azt megelőzően szakszerűen elvégzett tisztítási folyamaton is. A telepi járványvédelmi programok részeként a fertőtlenítésre kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az állattartó telepek komplett higiéniai programjának fontos fejezete a személyi higiénia. Kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a dolgozók létszámára, nők-férfiak arányára, korára, iskolázottságára, higiéniai érzékenységére. Figyelembe kell venni az ott tartott állatállomány faját, korát, összetételét, státuszát és az ebből fakadó higiéniai „igényét”.
Az ember közvetlen környezetében a vándorpatkány él; hazánkban ez a faj teljesen kiszorította a házi patkányt. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger környékéről származik. Elnevezése abból adódik, hogy először Norvégiában írták le. A patkány világméretű „vándorlását” a hajókkal végzett teherszállítás tette lehetővé. Így jutott a különféle földrészek kikötőibe, majd onnan a szárazföld belsejébe, majd a világ összes országába.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.
Az állattartó telepek higiéniai szabályainak felülvizsgálata és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást indukál a telep eredményeiben. Sokan ma is felesleges „pénzkidobásnak” tartják a higiéniai körülmények fejlesztésére szánt összeget, pedig számtalan példa bizonyítja, hogy egy jól átgondolt telephigiéniai rendszer sokkal költséghatékonyabbá és nem utolsó sorban biztonságosabbá teszi a munkát.
Berki Gyuláék nem tétlenkednek – jó pár hete a silódepóban van már a betakarított rozs. Ráadásul első osztályú termény. Az idei év nagyon jól sikerült – tudtuk meg a gazdától, ehhez azonban megfelelő gép is kellett, amiről Ádám Jenő gondoskodott. Velük beszélgettünk takarmányozásról, betakarításról, szakértelemről és az állattartás alapjairól, és persze a ReCon 300 típusú gépről.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben- Vas megye
A víz nem egyszerűen a földi élet és számtalan biokémiai folyamat alapja, hanem az egyik fő alkotórésze az állatok testét felépítő sejteknek. Lehetővé teszi a vérkeringést és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. A testben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék is egyben.
Istállókban, ólakban a hőmérséklet ingadozása negatívan befolyásolja az ott tartott állatok fejlődését, ami természetesen kihat többek között a takarmány-felhasználásra és ezáltal a hústermelésre. A PUR-rendszerrel biztosítani lehet a kellő belső hőmérsékletet, a páralecsapódás is kiküszöbölhető.
Szeptember végén ismét partnertalálkozóra hívtuk, vártuk a velünk együttműködő szakembereket. A kölcsönös előnyök alapján kereken 700 partnerünkkel dolgozunk együtt. Kapcsolatépítő munkáinkban, értékesítési tevékenységünk szervezésekor a hosszútávú együttműködésre, a közös gondolkodásra törekszünk. A hasznosítható tapasztalatokkal, módszerekkel, adatokkal közreműködő, az üzemre szabott előnyösebb takarmányozási módszerek bevezetésére, receptúrák kialakítására szívesen vállalkozó partnereinkre különös figyelemmel vagyunk.
A mezõgazdasági termelõknek a 2012. évi egységes kérelemben igényelt növénybiztosítások támogatásához a termelõ által a biztosító felé kifizetett számlát vagy banki bizonylatot meg kell õrizni. A biztosítási díj megfizetésének igazolását a biztosítónak, továbbá amennyiben a szerzõdõ fél nem a mezõgazdasági termelõ, a szerzõdõ félnek is ki kell állítania az MVH részére ügyfélkapun keresztül történõ belépést követõen, elektronikus úton. A felület az MVH honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül lesz hozzáférhetõ. Az elektronikus díjigazolás ügyfélkapun keresztüli leadásának határideje: 2012. november 15.
A legyek kártétele állattartó telepeinken összetett, a kórokozók terjesztése mellett zavaró hatásukkal is növelik a biológiai kockázatot, csökkentik a termelés hatékonyságát illetve állataink nyugalmát.
Hazai vállalatok és intézmények szakemberei az évek során felhalmozott tudásukat és szakmai tapasztalatukat összeadva – a Pfizer Kft. kezdeményezésére – megalakították az elsõ magyar állategészségügyi és állattartási klasztert. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-elõállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni.
Indul a 2011. évi egységes kérelmek kitöltése és a területazonosítási kérelmek benyújtása az MVH-nál. Ismét igényelhetõ a különleges tejtámogatás. A 2011. évben igényelhetõ lesz a tejtermelõ szarvasmarhákat érintõ állatjóléti támogatás.
Az állattenyésztésben dolgozók számára fontos kérdés a biztonságos, a fogyasztók bizalmát megtartani képes állati eredetû élelmiszerek piacra kerülése. A komoly gazdasági károkat okozó, az ágazat versenyképességét befolyásoló állatállományokat érintõ megbetegedések és veszélyek (az elmúlt idõszakból példákat kiragadva gondoljunk csak a baromfiágazatot Európa szerte folyamatosan fenyegetõ szalmonellózisra, a párosujjú patás állományokat Bulgáriában érintõ száj- és körömfájás esetekre vagy az étkezési tojások iránti keresletet csökkentõ németországi dioxinbotrányra) folyamatos és alapos munkára, a megfelelõ telephigiénia mûködtetésére késztetik a gazdákat napjainkban.
II. A növénytermesztés az állattenyésztés alapanyag termelõje (trágyahasznosítás)
A mûvelet jelentõsége és a gépek használhatósága
DairyMaster fejéstechnológia
A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon.
Az állatok környezetében felgyülemlõ anyagok (jó vagy romlott takarmány, el nem távolított ürülék) és a körülöttük lévõ viszonyok (hõmérséklet, páratartalom, legelõi környezet) többnyire ideális élet- és szaporodási feltételeket nyújt a legkülönfélébb légyfajoknak.
Az almaecet használatának tapasztalt elõnyei LÓ ÁLLOMÁNYOKBAN
Az állattartók részérõl jelentkezõ általános problémák feloldása érdekében a kormány vállalta az állattartók versenyképességének javítását, amelynek egyik eleme, hogy enyhíti az állattartókat érintõ, az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat.
A trágya az állattartás velejárója, mégis az utóbbi negyedszázadban különálló kérdésként a megoldandó feladatok és problémák között tartjuk számon. Ennek csak egyik oka, hogy jelentõsen megnövekedett a fogyasztott állati eredetû élelmiszerek mennyisége, másik oka, hogy az iparszerû tartás közvetlen követelményei a termelés gazdaságossági kérdéseire szûkülnek le, és a korábban a mezõgazdálkodásban szükségképpen és alapelvként is követett egyensúly megbomlott, megjelent a probléma, melynek megoldására sokféle lehetõség és sokféle elképzelés egymás mellett létezik.
Az utóbbi években – nemcsak a sertéstartásban, hanem más állatfajoknál is – egyre inkább elõtérbe kerülnek a zárt intenzív termelési formák mellett a természetszerû tartási elemeket felhasználó ún. alternatív tartási módszerek.
A magyar mezõgazdaságban és takarmánygyártásban dolgozók számára a Környe név egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, már az 1960-as évek közepétõl premixet és keveréktakarmányt gyártó vállalatot idéz, amely jó minõségû termékeivel, vevõcentrikus üzletpolitikájával, sajátos, közvetlen „partnerbarát” stílusával, kiváló szakmai hátterével a magyar takarmánygyártás meghatározó tényezõjévé vált.
Az nehezedõ gazdasági helyzet folytán egyre élesebben vetõdik fel az a kérdés, hogy egyes szabványok alkalmazása, illetve ezek alapján különféle irányítási rendszerek bevezetése, tanúsítása, üzemeltetése hoz-e gazdasági eredményt, vagyis megtérül-e a bevezetés és a fenntartás ráfordítása.
A nyolcvanas évek elején nagy számban megjelenõ iparszerû állattartó telepek a korszerû nyugati elveket követve, az élõmunka igény csökkentését is szem elõtt tartva épültek. Az állattartás legnagyobb munkaerõigényû mûvelete a telepek tisztántartása, és a trágya eltávolítása, ezért ezt vízöblítéses módszerrel kívánták megoldani.
Az állattartó telepeken végzett anyagmozgatás terén meglepõen gyors ütemû fejlõdés indult meg az elmúlt évtizedben. A munkafázisok jelentõs idõt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban az állattartás gépesítettség fejlõdésének szerepe átértékelõdött. A korszerû üzemeltetés során csökkent a kézi anyagmozgatás, mivel ezek helyét átvette a gépesítettség megújítása.
Az Európai Unió agrárágazattal szembeni követelményei között nagy súllyal esik latba az állatok jólétének kérdése az „Animal Wellfare”. Ennek az a lényege, hogy a termelésbe bevont állatok a lehetõségekhez képest kényelmesen és egészségesen éljék le (rövid) életüket. Természetesen ennek célja az állatokon keresztül az ember, mint a tápláléklánc élén álló „csúcsragadozó”, egészségének védelme. Bármi áron.
A mezõgép ipar hazai legrangosabb seregszemléje jövõre 23. alkalommal várja a kiállítókat és látogatókat a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. A HUNGEXPO Rt. 2004. február 18-21. között rendezi meg a mezõgazdaság évadnyitó szakmai fórumát amely az utóbbi két évben meghonosodott gyakorlat szerint teljes egészében fedett területen fogadja a szakembereket.
Augusztus közepén ért véget a Bábolna Takarmányipari Kft. országos, „Szárnyaljon Velünk Rióba!” brojler táp akciója. A „repülõ tyúk”-ot nagyon megkedvelték a vállalkozó kedvû játékosok, amit mi sem bizonyít jobban, hogy több mint 1500 állattartó küldött vissza nyereményszelvényt. A Bábolnai Gazdanapokon, közjegyzõ jelenlétében megtartott sorsoláson 20 csábító díj talált gazdára. A fõdíjat, a két személyes riói utat Galó Pál szarvasi állattartó nyerte.
Bevezetés Az alomnélküli tartásmóddal üzemelõ nagyüzemi sertéstartó telepeinken a termelõdõ hígtrágya volumene rendszerint az ürülék mennyisége alapján számítható érték többszörösét is eléri, szárazanyag tartalma jó esetben 2,5-3,5 % rossz üzemállapotú telep esetében azonban 0,3-1 % között mozog.
Kétségkívül nincsenek jó helyzetben manapság az állattartók. Jelenleg azt tapasztalhatjuk minden fronton, hogy az árak mintha összeesküdtek volna a termelők ellen. A sertéshús, a tej esetében kirívóan alacsony árak uralkodnak, amelyek mellett nyereséget termelni, gyarapodni mára már talán a legjobb szereplőknek is lehetetlen. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy ennek hamarosan vége lenne, hiszen elhúzódni látszik az árak mélyrepülése. Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője mégis úgy véli: megfelelő hatékonysággal áthidalható a mostani, rendkívül nehéz időszak is. A szakember szerint ezt tudják a bankok is, amelyek továbbra is a legmegbízhatóbb ágazatok egyikének tartják a mezőgazdaságot.
Néhány nap és végre be lehet adni az állattartó telepek korszerűsítésére a pályázatokat. Az anyagi korlátok mellett nem árt azonban több szempontot figyelembe venni. Nagyon fontos, hogy a biológiai biztonságot ne az anyagi helyzettől függő, választható, vagy elhanyagolható lehetőségnek tekintsük! Állítsuk a tartástechnológiát a higiénia szolgálatába, a termelési eredmények javítása érdekében!
Farsang János, az Arany-Tej Kft. ügyvezetője a szakmát 1978-ban kezdte Kocséron, „ahol a világ az állattenyésztés körül forgott”. Nem szívesen megy rendezvényekre, mert a kollégák nem őszinték egymáshoz, pedig „a jót is Mi csináljuk, a rosszat is Mi csináljuk. Őszintén beszélgetve egymás tapasztalatairól, mindenkinek hasznos és tanulságos lehetne. Számba véve azt, ahonnan elindultunk büszke vagyok arra, amit elértünk”.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
Kis családi vállalkozásként indultunk, s majd meglátják, a jövőnk is a család marad. Az elmúlt 25 évben rengeteg tapasztalatot és szaktudást gyűjtöttünk a villanypásztoros, a mechanikus és a kombinált kerítésrendszerek terén. Dolgoztunk és dolgozunk nagy erdészeti és mezőgazdasági, állattenyésztő, valamint gyümölcstermelő megrendelőkkel, de ugyanúgy a kis megrendelőket, a nagyvárosból vidékre költöző és új életet kezdő családokat is kiszolgáljuk, választásaikban támogatjuk. Hiszünk a sokoldalúságban, a rugalmasságban és abban, hogy minden egyedi igény is a legmagasabb színvonalon kielégíthető.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Immár hatodik alkalommal gyűlt össze az állattenyésztési szakma színe-java a Szent István Egyetem Tudásközpontjában, hogy közel 40 szakmai előadás keretében vitassák meg az állattenyésztés, a genetika, a biotechnológia és a takarmányozás kérdéseit.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
Az ÁT Kft. februári Szarvasmarha-ágazati Szeminárium c. rendezvényén átadtuk az ’Év takarmánya 2017’ díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok/szénák kategóriáiban. A győztes takarmányokat a laboratóriumunkba 2017. május 1. és 2018. február 1. között beérkezett minták közül választottuk ki, négy kategóriában.
A legutóbbi számban röviden összefoglaltuk, hogy a közeli infravörös (NIR) spektroszkópiára alapozott technológia milyen kihívásokat támaszt a kezdő felhasználókkal és a fejlesztőkkel szemben. Folytatásként bemutatjuk a NIR technika napjainkban elérhető alkalmazási lehetőségeit, illetve felvillantjuk azokat az irányokat, amelyekkel jelen ismereteink alapján a közeli jövőben találkozhatunk majd a piacon.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
A hetedik AXIÁL Gyakorlati Akadémia a szarvasmarhatartó, azon belül is elsősorban a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok vezetőinek szánt szakmai rendezvénye, ahol színvonalas előadásokon fejleszthették tudásukat a meghívott vendégek.
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
Jót tett a sertéságazatnak az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése, ugyanis javította a versenyképességet, mivel jelentősen, mintegy a felére csökkentette az ágazatban a feketegazdaság jelenlétét. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy csökkent a hazai versenyhátrány az import húsokkal szemben.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
A sertéstartás elmúlt csaknem fél évszázadát hazánkban is a termelés mennyiségi növelésére való törekvés jellemezte. Csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a minőségi követelmények, miután a világpiacon – részben a mennyiségi szemlélet eredményeként – túltermelés alakult ki. A túltermelés a sertéstartás technológiáját is gyökeresen átalakította. Mivel már nem volt cél a termelés mindenáron való növelése, előtérbe kerültek az „állatjólléti” követelmények, illetve az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelőség.
A hazai baromfiállomány nagysága a 2000-es évek eleje óta 40 millió darab közelében mozog, az állomány 77%-a tyúkfélék, 11%-a kacsa, 6–6%-kal a pulykák és a ludak részesednek. Magyarország hústermelésének és fogyasztásának 90%-át a sertés- és baromfihús teszi ki.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
A belek jó egészségi állapota jobb tápanyag-emészthetőséget, ezáltal jobb takarmányértékesülést is jelent. A takarmányértékesülésre emellett még számos tényező hat, például a menedzsment, a tartási körülmények, az állat neme, genetikája és takarmányozása.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
„Tölts el ennyi időt azzal, amit igazán szeretsz csinálni, ez legyen intenzív, mondjuk max. 5 év......és abban, amivel foglalkozol, nemzetközi szinten elismert szaktekintéllyé válhatsz.”
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az előző lapszámban az omega-3 zsírsavak tenyészkocák és malacaik teljesítménymutatóira gyakorolt hatásait mutattuk be. Ebben a számban szeretnénk betekintést nyújtani abba a munkába, amit az Adexgo Kft. végez a sertések szaporodásbiológiai eredményeinek javítása érdekében.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében tudományos konferenciát tartottak a juh- és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről. A rendezvényen kilenc előadást hallhattak a résztvevők.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
A rostban és fehérjében gazdag, hazai eredetű melléktermékek növekvő használata az EU-tagállamok számára alapvető fontossággal bír az import eredetű fehérjeforrások (pl. szójadara) helyettesítésében.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
A közép-európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába.
Az intenzív, nagyüzemi körülmények között tartott, biológiailag mindenevő sertések takarmányozása napjainkban főként növényi eredetű takarmányokon alapul.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
A LiveStocker Data Challenge egy, az állattartók számára biztosított új szolgáltatásunk, melynek keretein belül leendő ügyfeleink egy gyors és könnyű adatrögzítési metódus segítségével egyszerűen juthatnak hozzá a termelésüket értékelő és jellemző kimutatásokhoz, melynek eredményeként jelentős költségcsökkentő és hatékonyságnövelő módosítások jelentkezhetnek és a gazdaság így rugalmasabban és gyorsabban rá fog látni a változtatásaira.
A termelési eredmények optimalizálása érdekében a baromfitelepeknek magas egészségügyi státuszra kell törekedniük, hogy a betegségmegelőzés költségei kordában tarthatóak legyenek. Ez egy hatékony biológiai biztonsági program helyi viszonyokra adaptált kialakításával, többek között a telep szigorú tisztítási és fertőtlenítési protokolljával valósítható meg.
Cégünk a LED világítási rendszerek technológiájával, gyártásával, kivitelezésével, állatokra, növényekre gyakorolt hatásainak kutatásával foglalkozik.
Legutoljára tavaly márciusban írtam cikket a témában, akkor Bács-Kiskun megyében a kórokozó egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság egy víziszárnyastartó telepen. Úgy tűnik, hogy 2021-ben is számíthatunk a baromfitartó telepek által rettegett, és komoly gazdasági kárt okozó betegség jelenlétére. Cikkem apropóját a közelmúltban ismét felbukkanó madárinfluenzáról szóló hírek adták – pulykatartó és tojótyúkállományokat érintett.
A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat.
Számos országban, így hazánkban is, a szarvasmarhák takarmánybázisának alapját a megfelelő fenológiai fázisban betakarított és tartósított kukoricaszilázs adja, kimagasló terméshozama, jelentős tejtermelési nettó energiatartalma (NEl) és táplálóanyagainak jó emészthetősége miatt.
Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Állattartó telepek megújításának támogatása” VP2-4.1.1.9-21 sz. felhívás tervezete.
Az omega-3 (n-3) zsírsavak több tekintetben is pozitív hatással vannak a gazdasági haszonállatok teljesítményére és természetesen a humán fogyasztók egészségére is.
Az éghajlati változások hazánkban is egyre nagyobb gondot okoznak a zárt tartási rendszerben üzemelő állattartó telepeknek. A hőségnek betudható elhullásokon felül a termelési mutatók visszaesése is jelentős veszteségeket idéz elő. A védekezés leginkább bevált eszköze az úgynevezett evaporatív hűtési rendszer, vagy köznapi megnevezésén a HŰTŐPANEL!
Napjainkban a fermentált takarmányok etetése a baromfifajoknál (pl. brojlercsirkéknél) még nem annyira elterjedt, mint a sertéságazatban, ahol a folyékony takarmányozási technológia egyre szélesebb körben alkalmazott módszer.
2020 őszétől lehetett pályázni állattartó telepek korszerűsítésére, egészen 2021. február elsejéig. A jogcím keretösszege 50 milliárd forint volt, erre 2020 végéig az Agrárminisztérium közlése szerint 320 milliárd forint igény érkezett be. Ezenfelül idén április 26-tól ismét lehet pályázni állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére, amelybe új telep létesítése is beleértendő.
Cégünk a LED világítási rendszerek technológiájával, gyártásával, kivitelezésével, állatokra gyakorolt hatásainak kutatásával foglalkozik.
Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.
Tudjuk, hogy a nyári tejtermelés és a tehén bendőegészségének az alapja a korai betakarítású és jól erjedt rozs-, tritikálé-, olaszperje-, Festulolium-szilázs. Az őszi vetésű tömegtakarmányok tavaszi eredményeit az őszi időjárástól kezdve érdemes elemezni. Nézzük meg, hogyan alakult a téli-tavaszi időjárás és a betakarítási szezon időjárása. Idei hozam- és beltartalmi adatokat még korai lenne mutatni, mert késik a vegetáció, de a tavalyi díjnyertes fű-, rozs- és lucernaszilázs érdekes lehet, a szilázsokat előállító kollégák gondolataival együtt.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik központi témája.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
Cégünk a LED világítási rendszerek technológiájával, gyártásával, kivitelezésével, állatokra, növényekre gyakorolt hatásainak kutatásával foglalkozik.
A gazdasági haszonállatokkal megetetett takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak egy része kiürül a szervezetből, és a nem megfelelő trágyakezelés következtében a talajba, majd a vízkészletekbe juthat, ahol jelentősen ronthatja – többek között – a vízminőséget.
Cégünk a LED világítási rendszerek technológiájával, gyártásával, kivitelezésével, állatokra, növényekre gyakorolt hatásainak kutatásával foglalkozik.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
A termelésre veszélyt jelentő kórokozók számos úton érhetik el az állomány egyedeit. Mivel az állattartás rengeteg szállítási feladatot igényel (pl. állat-, takarmány-, elhullott állatok, anyagok és eszközök szállítása), így az akár több állattartó telepet is látogató gépjárművek komoly biológiai kockázatot is jelenthetnek.
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
A baromfitenyésztés az egyik leghatékonyabb állattenyésztési rendszer. A brojlercsirkék azon képessége, hogy a felvett takarmányt izomtömeggé alakítsák át, drámai mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben. Amíg 1985-ben egy 35 napos brojler körülbelül 3 kg takarmányt evett meg az 1,40 kg-os súly eléréséig, addig 2010-ben egy 35 napos modern brojler élete során már körülbelül 3,60 kg takarmányból eléri a 2,40 kg-os súlyt!
A hőstressz a nyári időszakban hátrányosan befolyásolja a reprodukciós folyamatokat, ami a romló vemhesülési mutatókban (conception rate) érhető tetten a tejelő tehenészetekben világszerte. A test maghőmérsékletének emelkedése felelős a romló szaporodásbiológiai mutatókért. A hyperthermia kialakulásában nagy szerepet játszik a magas tejtermelés. A tejtermelés folyamata növeli a tehén metabolikus hőtermelését. A 30 kg/nap tejet termelő tehén hőtermelése a duplája a tejet nem termelő tehénének, és az 55 kg/nap tejet termelő tehénnél ez az arány már háromszoros.
A mára rendszeressé vált piaci válságok állandó próbatétel elé állítják az állattenyésztőket, akiknek a váratlan helyzetekre való felkészülés mellett a jövőbeni perspektívák sok esetben kiszámíthatatlanok. A kedvező árak ellenére gyakran alacsony a jövedelmezőség, mivel a költségek is jelentősen megemelkedtek és nehezen jósolható meg a drágulási folyamat vége.
Az idén immár kilencedik alkalommal rendezték meg az Axiál Gyakorlati Akadémiát. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójának előadásából készítettünk összefoglalót.
Magyarországon tartották meg az InterPIG és az agri benchmark Pig Network éves konferenciáját. A vágósertésárak zuhanása és a takarmányárak erőteljes növekedése már 2021-ben is veszteséges termelést okozott a legtöbb országban. A kedvezőtlen piaci környezet hatásait valamelyest enyhíthetné a jó naturális hatékonyság, de hazánk sertéstartói még mindig jelentős lemaradásban vannak a világ élvonalától a takarmányhasznosulás terén.
Az állattartó telep és környezetének magas higiéniai szintje az eredményes gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme. Nem is lehet kérdés, hogy a konzekvensen alkalmazott szigorú higiéniai rendszabályok és eljárások (pl. a fertőtlenítés) segítik megvédeni az állatállományt a kívülről érkező fertőzésektől, illetve meggátolják a telepen belüli terjedésüket is.
Hatalmas a nyomás az állattartó telepeken a mostani gazdasági környezetben. Reménykedés helyett csak ott lehet kézzelfogható cél a nyereség fenntartása, ahol olyan erőgép húzza a bálázógépet, ami maximális termelékenységet biztosít minimális ráfordítási igény mellett.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a globális felmelegedés, ami nemcsak a Föld túlélési dilemmáit vetíti előre, hanem súlyos gondokat okoz haszonállataink termelésének eredményességében is. Mit jelent az ún. „hőstressz” az élelmiszerek előállításában alapvetően fontos baromfi fajok esetében?
Az első, összefoglaló jellegű, hőstresszel foglalkozó cikkünk Lados doktorral 2006-ban jelent meg a Holstein Magazinban. Ennek már 17 éve. A műszaki megoldások alig változtak azóta, de a takarmányozás a sarkaiból fordult ki, új szemlélet, új technológiák és új stratégiák születtek a 17 év alatt.
A Bonafarm Csoport Magyarország egyik legnagyobb, vertikálisan integrált élelmiszer-gazdasági vállalatcsoportja, melynek mezőgazdasági portfólióját a Bonafarm Mezőgazdaság fogja össze. Ennek részeként működik az a Bonafarm sertésintegrációs rendszer is, amely ma példaértékű munkát végez az ágazatban koca- és hízóintegrációs területen egyaránt.
Az állattartásban alkalmazható digitális eszközök és precíziós megoldások kínálata egyre bővül a piacon. Ezért számos fórumon lehet találkozni ezeknek az új megoldásoknak a bemutatásával és a használatukkal elérhető gazdasági és környezeti hatékonyságnövekedés értékelésével. Sokkal kevesebb figyelem irányul viszont a gazdálkodók – különösen, ami a sertés- és baromfitartókat illeti – fejlett technológiákkal kapcsolatos gyakorlati elvárásaira és tapasztalataira, valamint a technológia alkalmazásának akadályaira.
Figyelem! 2024-től szigorodnak a gazdálkodók számára a területalapú támogatások szabályai
