Budapest, 2015. július 17., péntek (MTI) - A növényeket és az állatokat is megviseli a szokatlanul nagy meleg, a gazdálkodóknak fokozott figyelemmel kell lenniük erre - mondták szakemberek az MTI-nek pénteken.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter újabb vágópontot adott át pénteken Fegyverneken. A megépült vágópont ellátja a város konyháit, húsboltjait és a remények szerint az őstermelői kisfeldolgozókat is, így a környező települések ellenőrzött, kiváló minőségű sertéshúshoz juthatnak.
Az összehangolt kormányzati intézkedéseknek köszönhetően évről-évre nő az állatlétszám, az állattenyésztés tartós növekedési pályára került, mindemellett a magyar élelmiszer-biztonsági rendszer kiváló működését külföldről érkező dicséretek is igazolják – köszöntötte nyitóbeszédében az Országos Állatorvos Nap és Praxismenedzsment Konferencia résztvevőit a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor az állategészségügy és az állattenyésztés aktuális helyzetéről és az agrárium előtt álló lehetőségekről tartott előadást a rangos szakmai tanácskozáson.
Az ideinél jelentősen magasabb összegű támogatásokra számíthatnak az állattartók és a tejtermelők 2015-ben – jelentette be a földművelésügyi miniszter pénteken, a Jász-Föld Zrt. állattartó telep fejlesztésének átadó ünnepségén, Jászladány határában.
Mára az állattenyésztés újra felértékelődött, amely nem csak a mezőgazdaság kibocsátásához való hozzájárulásban mérhető, hanem az egészséges élelmiszerek biztosításában, a biodiverzitás megőrzésében, ezért az ágazat mindenképpen megérdemli a kitüntető figyelmet - mondta Kövér László pénteken Kaposváron az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok ünnepélyes megnyitóján.
A szervezet által jobban hasznosítható, élettanilag fontos makro- és mikroelem tartalmú készítmények kifejlesztése állatok számára az Új Széchenyi Terv keretében
Térségi feladatokat ellátó állatgyógyászati logisztikai-kereskedelmi központot hozott létre Nyíregyházán a szekszárdi Tolnagro Kft., a 400 millió forintért épült létesítményt csütörtökön Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára avatta fel.
Elkészült a Hajdú-Bét jogszabály, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a korábbihoz képest megemelt összeget, mintegy 300 millió forintos támogatást nyújt saját forrásaiból a károsult gazdálkodóknak – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.
A Tolna megyei tenyésztőknek kilogrammonként 10-12 forint veszteségük keletkezik az élősertés értékesítésén, az állománycsökkenés miatt pedig európai uniós támogatással készült létesítmények maradnak kihasználatlanul - mondta el a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke az MTI-nek pénteken.
Békés megye legjelentősebb természeti erőforrása az országos viszonylatban is kiemelkedő minőségű termőföld. 2013-ban itt került betakarításra a legtöbb gabona, napraforgó és görögdinnye. A megye mezőgazdasága kiváló minőségű alapanyagot biztosít az élelmiszeriparnak. A Hungarikumként jegyzett Csabai és Gyulai kolbász, valamint a Békési szilvapálinka nem csak az országban, de határainkon túl is ismertek. A megye egyik településéhez, Mezőhegyeshez köthető a nemzetközileg is elismert lófajta, a Nóniusz.
Az őszi munkák a végéhez közelednek, a szemes termény bekerült a magtárakba, jó esetben gazdára talált. A növénytermesztéssel foglalkozók felszántották a földjeiket, s elvetették az őszi búzát. S már a területalapú támogatás jelentős része is megérkezett a számláikra. A Mezőföld szívében Lajoskomáromban élő és gazdálkodó Csepregi Attila és családja csaknem hatszáz hektárt művel, e mellett sertéstartással is foglalkoznak, évente nyolc-tízezer süldőt bocsátanak ki a telepeik. A földterületeik közel vannak a megyehatárokhoz, egy kis részük átlóg Somogy és Tolna megyébe is. A munkából mindenki kiveszi a részt, az öccse a szárító és a gépek „nagy tudója”, a műszaki dolgokért felelős. Az édesanyja és a felesége a papírmunkákat végzi, míg az édesapja a sertésekkel kapcsolatos mindennapos dolgokat koordinálja. A 17 és 13 éves fiai is szívesen tartózkodnak a telepen, sokat segítenek koruknak megfelelően.
Fejér megye Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik. Területe földrajzilag rendkívül változatos, a mezőgazdaság szempontjából számos kedvező adottsággal rendelkezik. Síkságai termékeny talajaival az ország kiemelkedő gabonatermő vidékei, a termőföldek aranykorona értékei jóval meghaladják az országos átlagot. Hegyvidékei az erdőgazdaságnak és a szőlőter- mesztésnek kedveznek. A szarvasmarha és juhtenyésztés mellett több évszázados hagyománya van a lótenyésztésnek is, mely régen katonai és mezőgazdasági, ma már inkább sport célokat szolgál. Kiemelt természeti értéket képvisel Magyarország harmadik legnagyobb állóvize, a Velencei-tó. A környék lakosainak évszázadokon keresztül a nádvágás és -feldolgozás volt a megélhetési forrása, a télen learatott nád ma is jelentős jövedelmet jelent.
Ahogyan egy új ház építésénél a stabil alapnak, úgy az állattartásban az induló állomány esetében a gondosan kialakított tartási körülményeknek is kiemelkedő szerepe van az eredményesség szempontjából. Az állattartó telepek higiéniai szabályainak alapos ismerete és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást eredményez. Csak akkor lehet egy turnus nyereséges, ha már az állomány érkezése előtt, a szervizperiódusban biztosítottuk a megfelelő feltételeket. Ennek érdekében a telepen a turnusok alatt és a turnusok közötti időszakban is tisztában kell lennünk a telephigiéniát érintő alapvető munkafolyamatokkal.
Komárom-Esztergom az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje. Mezőgazdaságára a búza, a kukorica, az olajos magvúak és a takarmánynövények termesztése, valamint az állattenyésztés, azon belül is a sertés- és baromfitartás jellemző. A nagyüzemi broilertartásnak köszönhetően az ország tyúkállományának 8,6%-a a megyében található, az összes tyúktojásnak pedig 13%-át termelték a helyi gazdaságok. A területi koncentrációt erősíti, hogy a baromfiipari vállalatok tevékenysége átfogja az egész termékpályát, az alapanyag termelésétől egészen a feldolgozott termékek értékesítéséig.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Miért fontos az őszi kultúrák indítása?
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
„Ivóvízkezelés, ivóvíz-savanyítás? Az meg minek?” – hallom gyakran az állattartók egy részétől. Persze, amikor rákérdezek, hogy honnan származik a telepet ellátó víz, akkor az esetek nagy részében azt a választ kapom, hogy saját fúrt kútról. És azt a telepen dolgozók is ihatják? „Áááá, azt nem lehet, az emberek szódát isznak, mert a telepi vízben sok a vas, és a mikrobiológiai eredményei sem jók.”
2009. 05. 17–20. Lexington, Kentucky, USA
Az intenzív állattartás a termelés fokozását tartja szem elõtt, kiszakítva az állatokat természetes környezetükbõl. Tudományosan bizonyított, hogy ez jelentõs stresszor az állatok számára, és hátrányosan befolyásolhatja nem csak az állatok jólléti állapotát, hanem csökkentheti az állati eredetû élelmiszerek minõségét is. Napjainkban a fogyasztók az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetõség kívánalma mellett megkövetelik, hogy az állattenyésztés versenyképes és humánus legyen.
Hogyan kezeljük hatékonyan a mikotoxinokat?
A nemesítõ munka egyik alapfeltétele az állatok származásának ismerete. A származás-nyilvántartás egyidõs az állattenyésztéssel, az állat családfáját rögzítõ iratot pedigrének, törzskönyvnek vagy származási lapnak nevezzük.
Minden, a tõgyegészségüggyel foglalkozó cikk azzal kezdõdik – nem ok nélkül –, hogy a tõgygyulladás a szarvasmarha-tenyésztés legnagyobb gazdasági károkat okozó, sok okra-tényezõre visszavezethetõ megbetegedése.
A kiemelkedõ jelentõségû lovas rendezvény a világ minden részérõl vonzza a takarmányipari partnereket
a Vágóállat és Hústermék Tanács (VHT) elnökével
Még fülünkben csengnek Gráf József Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter szavai a XIV. Alföldi Állattenyésztési Napokról, amikor is agrárminiszterünk számos fejlesztés mellett elmondta, hogy a növénytermesztéssel párhuzamosan 30%-kal kívánja növelni az állattenyésztési ágazatot!
Az állattenyésztés a rendszerváltást megelõzõen tartósan a mezõgazdaság elsõszámú ágazata volt, amely a termelési érték 55–60 százalékát adta. Az ezredfordulóra ez az arány a növénytermesztés javára megfordult. Uniós csatlakozásunk ezt a helyzetet tovább rontotta, és az elmúlt évek 47–49 százalékos aránya helyett 2004-ben az ágazat részesedése 38 százalékra zuhant.
Az almaecet használatának tapasztalt elõnyei baromfi állományokban Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség.
A Magyar Állatorvosi Kamara Somogy megyei Szervezete és a Kaposvári Egyetem Állat-tudományi Kar közös szervezésében 2005. október 20-án immár második alkalommal került megrendezésre a Kaposvári Állat-egészségtani Nap agrár szakember találkozó.
Ez a nagyon egyszerûnek tûnõ kérdés sokakban meg sem fogalmazódik, illetve egyszerûen annyival elintézik, hogy „hagyományosan”. Ennek a kérdésnek a megválaszolása ugyanakkor számos újabb megválaszolandó elméleti és gyakorlati (környezetvédelmi, jövedelmezõségi) kérdést vet fel.
Szerkesztõségünk rendszeresen kap az olvasóktól olyan leveleket, amelyekben gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket fogalmaznak meg, segítséget kérnek az Európai Unióhoz való csatlakozást követõen felmerült gondok megoldásához.
A kokcidiumok az egysejtûek egyik rendszertani egységének (Eimeriidae) tagjai. Jellemzõen gazda-, szerv- és szövetspecifikus paraziták.
Mióta foglalkoznak csincsillatenyésztéssel és hogyan sikerült kiépíteni a tenyésztési rendszert? -1978 óta foglalkozunk csincsillatenyésztéssel és a csincsillatenyésztõi munka szervezésével. Napjainkban a Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer a világ legnagyobb tenyészállat elõállító telepe, 2500 tenyészanyával rendelkezünk. A csincsillatenyésztéshez szükséges valamennyi felszerelés, ketreceket a saját üzemünkben állítunk elõ. A központi telepünkön kapcsolódik mintegy 680 kistermelõ, akiket egy országos hálózaton keresztül látunk el a szükséges anyagokkal, felszerelésekkel. Ugyanezen a hálózaton keresztül egy 10 éves szerzõdés keretében vásároljuk fel a csincsillákat, prémeket. Saját prémkikészítõ üzemünkben készítjük ki és osztályozzuk az árut. A kikészítés és osztályozás színvonalát a legjobbnak tartják a világon, így érthetõ hogy a prémértékesítésben is elsõ helyre kerültünk. Ma már az összes jelentõs prémfelhasználó országban van kereskedelmi képviseletünk és raktárunk.
A késõbbiek során néhány, a sertéstartás eredményességét meghatározó témában szeretném véleményemet kifejteni ezeken a hasábokon. Az alábbi gondolatok a nagy egésszel - a sertéstartással - kapcsolatos érintettségemet, viszonyomat fejezné ki, a gazdaságosság – mint központi kérdés – figyelembevételével.
Újra megrendezésre kerül az agráripari innovációkat bemutató Agrártájoló Mosonmagyaróváron!
