A Magyar Bankholding elemzői a 2023-as GDP-előrejelzésüket 0,4%-ról 0,8%-ra emelték – ismertette Suppan Gergely Magyar Bankholding elemzési vezetője Budapesten.
A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra.
Némi erősödést mutatott a forint hétfő délután a korábbi nagy zuhanáshoz képest, de a lendület akadozik.
Folytatta a kamatemelési ciklust a Magyar Nemzeti Bank, valamint további szigorító intézkedéseket is belengetett az őszre Virág Barnabás alelnök – írja a Forbes magazin szerzője, Oberfrank Balázs.
Mi a hasonlóság Brazília vb-győzelme és a 2%-os jegybanki alapkamat között? Ha ugyan csak kis eséllyel, de mindkettő megtörténhet jövőre! A K&H Alapkezelő összegyűjtötte azokat a nemzetközi és hazai eseményeket, amelyek 2014-ben nagy meglepetéseket okozhatnak a befektetők számára.
2016-os év nem indult jól, jelentős esésekre került sor a nyersanyagárak piacán és a tőzsdéken, az olaj túlkínálat és a kínai gazdaság jövőjével kapcsolatos aggodalmak miatt. Borúsabbá váltak a világgazdaság növekedésével kapcsolatos kilátások is, az eddig robusztus növekedést mutató amerikai gazdaság lassult a negyedik negyedévben és az amúgy is gyengébb európai növekedéssel kapcsolatban is erősödtek a félelmek. Az újabb olajár-esés miatt az infláció várhatóan a korábban gondoltnál tovább marad a jelenlegi zérus szint körül a fejlett országokban és Magyarországon is. Mindezek a fejlemények arra késztethetik a nagy jegybankokat (Fed, EKB), hogy felülvizsgálják a monetáris politikájukat és itthon is sor kerülhet további kamatcsökkentésre.
A második negyedéves amerikai növekedési adat igazolta, hogy az első negyedéves visszaesés csak egyszeri tételeknek köszönhető. Az amerikai gazdaság robusztus növekedése és a munkaerő-piaci kondíciók javulása erősítik a szeptemberi kamatemelés esélyét.
2011 eleje óta a legjobb növekedést produkálta az eurózóna tavaly év végén. Ehhez hozzátéve a gyengülő eurót, az EKB márciusban induló eszközvásárlási programját és az energiaárak alakulásához kapcsolódó pozitív keresleti sokkot, javultak az idei évre vonatkozó várakozások, ráadásul úgy tűnik, Görögországgal is sikerül megállapodni egy reformtervezetről.
A második negyedéves GDP-adatok megerősítették a különböző rövidbázisú konjunktúraindikátorok (ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom) által festett képet: az amerikai gazdaság 4,0%-kal bővült a második negyedévben, míg az eurózóna gazdasága stagnált ebben az időszakban. A fentiek következtében egyre többen várják már tavaszra a Fed első kamatemelését, miközben az EKB-n nő a nyomás, hogy még idén újabb lépéseket tegyen az infláció és a növekedés élénkítése érdekében.
A tavaly decemberre vonatkozó makroadatok tovább erősítették az év során kialakult képet: Amerikában a robusztus növekedés mellett az ingatlanszektorban is kitartott az élénkülés decemberben, miközben az inflációs adat is megnyugtató volt. Ezzel szemben az euró zónában továbbra is törékeny a növekedés és az alacsony infláció is kockázatot jelent.
Márciusban 3,7%-ra gyorsult az infláció a februári 3,1%-ról, amit alapvetően az üzemanyagok, valamint az alkohol és dohánytermékek árának emelkedése okozott.
Fontos talajtani és kutatói projektek valósulhatnak meg az idén
