A Bayer Hungária Kft., az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, a Väderstad Kft., a Carmeuse Hungária Kft., a Magyar Kukorica Klub, valamint a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. és további együttműködő partnerei konferenciát rendeznek 2020. február 5-én (szerda), Székesfehérváron "A precíziós gazdálkodás információs- és agronómiai alapjai" címmel.
Az év vége hasznos és már megszokott lehetőséget teremt arra, hogy elemző, értékelő szándékkal visszatekintsünk az elmúlt hónapokra. 2013 tavasza és nyara sokkal többet mutatott annál, mintsem, hogy „az időjárás mindent felülírt” fordulattal elintézhető lenne. Ha csak a magyarországi vetésszerkezetet domináló négy kultúrát (nem véve külön a búzát és az árpát) nézzük, a jótól a rosszig terjednek az eredmények, minden esetben két fajsúlyos kérdést vetve fel: az agro-ökológiai és a termesztéstechnológiai optimumét.
A szántásról régóta, napjainkban pedig különösen sokat vitáznak. A vita témája az, szükséges-e a talajrétegek forgatása, és ha igen, annak milyen hatásai lehetnek.
Miután megismertük az öntözendõ terület ökológiai viszonyait (a növénytermesztési tér vízgazdálkodási sajátosságait, amelyek részben már leszûkítik az öntözési módok, módszerek, eljárások közötti választást), az öntözött terület nagysága, a termesztendõ növények, a vízbeszerzés és nem utolsó sorban a beruházási, mûködtetési forrásaink szerint készíthetünk öntözési terveket, vásárolhatunk berendezést, kérhetünk a szakhatóságoktól engedélyt. A megyei Vízügyi Igazgatóság, a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a szennyvíz- és hígtrágya öntözéshez még a Környezetvédelmi Felügyelõség, ÁNTSZ hozzájárulás is kell.
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:
Magyarországon az elmúlt idõszakban érzékelhetõen megnõtt az igény új gyepek telepítésére, a leromlott, alacsony termõképességû gyepterületeink felújítására. Egyre többen ismerik fel a gyep vidékfejlesztésben betöltött többirányú szerepét, a gyepre alapozott természetszerû állattartás elõnyei mellett a talaj- és tájvédelemi (ökológiai) funkcióját. Jelentõsen növekedett a díszgyepek, pázsitok és sportgyepek telepítési aránya a korábbi évekhez viszonyítva.
A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A talajtípusok, köszönhetõen nagy pufferkapacitásuknak viszonylag stabilan õrzik termõerejüket, ha a talajhasználat alapvetõ agronómiai szabályait betartjuk. Az idõjárás ezzel szemben, különösen a kontinentális klímazónákban, így hazánkban is, rendkívül változékony. Az elmúlt 15 év a szélsõségek gyakoriságának növekedésével ezt a megállapítást csak alátámasztotta. Nagy viták folynak arról, hogy egy kedvezõtlen éghajlatváltozás kezdetén vagyunk-e (globális felmelegedés), mik ennek a mozgató rugói, milyen változásokra számíthatunk? Tény, hogy hazánkban az említett 15 évbõl 10 évben a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott (mintegy 1000-1200 mm csapadékhiány halmozódott fel), az évi középhõmérséklet egyes klímakörzetekben több mint 1 ºC-kal nõtt.
„A talaj gyakori mozgatása szerves anyagban való elszegényedéséhez, a szerkezet leromlásához vezethet”. Ezt a gyakran elhangzott kijelentést érdemes kicsit jobban megvizsgálni. Mi is a talajszerkezet? A talajnak azon állapota, amelynek képzõdése folyamán az elsõdleges részecskék összetapadása után nagyobb méretû, többé-kevésbé ellenálló másodlagos, harmadlagos halmazok, aggregátumok jönnek létre. A szerkezet értékelése az aggregátumok mérete és százalékos mennyisége- aránya- alapján történik.
Az öntözés alapvetõ jelentõségét hazánkban az képezi, hogy a szántóföldi kultúrák túlnyomó többségének vízigényét a természetes csapadék mennyisége, idõbeni megoszlása nem elégíti ki. Kijelenthetjük, hogy a termés mennyiségére, de gyakran minõségére is a legnagyobb korlátozó a csapadék hiánya. A meteorológiai elemek közül viszont a csapadék az, aminek hiányát, kedvezõtlen szezonális eloszlását képesek vagyunk mesterségesen korrigálni. Ezért a szántóföldi kultúrák öntözésének elsõdleges célja (egyúttal definíciója is): a növények vízigényének kielégítése a természetes csapadék mesterséges kiegészítésével gazdaságilag indokolt mértékben. A kertészeti termelésben ehhez egyéb célok is kapcsolódhatnak, pl. fagyvédelem, termék attraktivitás (színezõ öntözés). Az öntözés multifunkcionális jellegébõl adódik, hogy a hozamnövelésen, minõségjavításon keresztül egyéb gazdasági elõnyök hordozója:
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
Sikeres ellenőrzések a halgazdaságoknál
