Az agrárvállalkozások már igényelhetik a kiemelt támogatású Agrár Széchenyi Kártya Pluszt a gazdasági nehézségek kezelésére 100 százalékos (azaz kamat-, költség- és díjmentes) támogatással – közölte a KAVOSZ a honlapján.
Elindult az NHP Hajrá a Budapest Banknál, így 1500 milliárd forintnyi forrást érnek el április 20-tól a cégek – jelentette be a pénzintézet.
A rendszeres mezőgazdasági támogatások előfinanszírozási hiteleit a Takarékbank, a pénzintézet ígérete szint átlagosan egy héten belül utalja – közölte a hitelintézet március végén.
Gazdasági döntéseket hozott a kormány a koronavírus-járvány miatt, ezeket jelentette be a miniszterelnök március közepén. Ennek alapján a különösen veszélyeztetett ágazatokat segítik, például a járulékok elengedésével, csökkentésével.
A Budapest Bank segíti az ügyfeleit az agrárdigitalizációs fejlődésben, ugyanis a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások napjainkban hasonló technológiai fejlődés, ugrás előtt állnak, mint a múlt század 70-es években – állítják a pénzintézet szakértői.
„A magyar mezőgazdaság kibocsátása hét éve folyamatosan növekszik, jók a mutatók és láthatóan a bankok is szívesen finanszírozzák az ágazatot" - hangzott el Papp Gergely, NAK szakmai főigazgató-helyettestől az Erste Bank Lajosmizsén rendezett agárszakmai estjén.
Hatalmas változások következhetnek be a hazai agráradózási rendszerben, amelyek valamennyi ágazati résztvevőt alapvetően érinthetnek.
Új tagvállalattal bővül a Talentis Agro Holding, a cégcsoport ugyanis megvásárolja a Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t – közölte a Talentis Agro Zrt. az Agro Naplóval.
Szorosabban működik együtt mostantól a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 12 agrár- és élelmiszeripari társaság, túllépve a holding működési logikán sokkal szorosabb konszern-együttműködést alakítottak ki – jelentette be a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója május elején sajtótájékoztatón.
Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt – derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.
A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb talpon maradni, a gazdálkodások forráshiánnyal küzdenek, ami problémát jelenthet fejlesztéseik, sõt, sokszor napi mûködésük kapcsán is. Ilyen helyzetekben nyújthat megoldást a külsõ forrás. Szabó István, az OTP Agrár Ügyfélkapcsolati Fõosztályának vezetõje arról beszél, hogy az agrárvállalkozásoknak milyen lehetõségei vannak likviditásuk biztosítására és fejlesztési céljaik megvalósítására.
Az agrárvállalkozásoknak számos olyan hatással kell számolniuk, melyeket nem mindig láthatnak elõre, ilyen az idõjárás, vagy a tõzsdei árak alakulása. Ezeket a hatásokat tudatosan véghezvitt fejlesztésekkel és tervezéssel tompítani lehet, de ehhez sok esetben hitelre van szükség. A hitelfelvétel szintén egy olyan folyamat, amelyet jól átgondolt tervezés, illetve a pénzügyi és gazdasági lehetõségek reális mérlegelése elõz meg. Hogy mire kell figyelniük a hitelfelvétel elõtt álló gazdáknak, arról Szabó István, az OTP Bank Agrár Ügyfélkapcsolati Fõosztályának vezetõje beszél.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásában. Feladata készfizető kezesség nyújtása olyan mikro-, kis- és középvállalkozóknak, amelyek mezőgazdasági területen működnek vagy tevékenységük a vidéki térséghez kapcsolódik. Az alapítvány évről évre gyarapodó kezességállománya mutatja, hogy tevékenysége nélkülözhetetlen a vidéki vállalkozások számára. A kezességnyújtásról, annak előnyeiről, az igénylés módjáról, az alapítvány stratégiájáról és a jövő kihívásairól Herczegh András ügyvezető igazgatót kérdeztük.
Miután a globális pénzügyi válság elérte 2008-ban Magyarországot, a vállalati hitelezés gyorsan csökkenő pályára állt. Ez nem csoda recessziós időszakban, amikor a vállalati piacok mérete csökken, ugyanakkor Magyarországon – és számos mély válságon átesett régiós gazdaságban – a hitelbővülést a 2013. évi növekedési fordulat sem hozta el.
Magyarország társadalma elöregedőben van, aminek legnagyobb vesztesei az olyan kevésbé divatos ágazatok, mint az agrárium. Ám az infokommunikációs eszközöket generációtól függetlenül mindenkinek tudnia kell használni, mert azok már nem hozzáadnak egy cég teljesítményéhez, hanem elengedhetetlen részét képezik. Pólya Árpáddal, az AgroStratéga vezető tanácsadójával beszélgettünk a témát körüljáró piackutatásukról.
Ismert tény és egyben probléma, hogy a hazai gazdatársadalom közel harmada 40 év alatti fiatal gazdálkodó. A gazdatársadalom egyre inkább öregszik, aminek velejárója, hogy az innovatív hajlam csökken – kivételek természetesen mindig vannak – és az új technológiák elterjedésének és a hatékonyság növekedésének a tendenciája lassul.
Európa minden országában – de világszerte is – az agrárium egyik legfontosabb, ágazatokon átívelő gondja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az ugyancsak általános világtendenciának tűnik, hogy egyre kevesebb fiatal választja a megélhetést biztosító elfoglaltságnak a mezőgazdasági munkát. Mindebből pedig az következik, hogy a most még működő gazdaságok továbbműködtetésére egyre nehezebb felkészült, a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak tekintő fiatalembert találni. A megoldás pedig sürgető, ezért van napirenden a téma.
Magyarországon nagyon sok mezőgazdasági vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – túljutott azon a ponton, ahol az adott vállalkozási keretek optimálisan kihasználhatók lennének.
Kiemelten figyelte a bodzafelvásárlókat és -feldolgozókat a Nébih
