A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez – nyilatkozta Sirkó Zoltán kertészmérnök.
Az éhezés sújtotta emberek száma elérhette a 828 millió főt tavaly, ami 46 milliós emelkedést jelent 2020-hoz és 150 millióst a világjárvány kitöréséhez képest – hívta fel a figyelmet az új ENSZ-kiadvány.
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa március elején tett látogatást Magyarországon, és találkozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, valamint Nagy István agrárminiszterrel is, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa a V4 + 4 találkozón vett részt a magyar fővárosban. Az agrárkamarai tárgyalásokat követően Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos és Győrffy Balázs, a NAK elnöke door-step sajtótájékoztatót tartott a köztestület budapesti székházában.
A Digitális Agrárstratégia célja, hogy hatékonyabb eszközöket adjunk a termelők kezébe ahhoz, hogy a versenyképességük megőrzése mellett a „zöld” kihívásoknak is megfeleljenek – fogalmazott Juhász Anikó.
Az Agrárminisztérium (AM) a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt – jelentette be Nagy István tárcavezető.
Az Európai Bizottság 2021. november 17-én megjelent Közleményében ismerteti, hogy adott napon előterjeszti az új uniós talajvédelmi stratégiát.
Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban: az országok ugyanis maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek, a hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat, így több mozgásteret kapnak a tagországok az új közös agrárpolitikában – tűnik ki a K&H legfrissebb lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg a KÁN Egyetemi Napokat, a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállítását és vásárát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán – az esemény október első hétvégéjén zajlott a somogyi megyeszékhelyen. A politikus kiemelte: a kormány mindig olyan agrárpolitikát fog folytatni, ami jó a magyar vidéknek, a magyar gazdáknak és a magyar állattenyésztésnek, mert ez segíti elő azt, hogy az ország egész területe belakott legyen.
A német és a francia gazdák a megélhetésüket, a versenyképességüket féltik a drasztikusan szigorodó környezetvédelmi szabályozás és a Dél-Amerikából származó árukra vonatkozó importkorlátozások feloldása miatt.
Magyarország kormánya mindig is a párbeszédre alapozta és alapozza közéleti munkáját, ezért kikéri a polgárok véleményét – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében azon a sajtótájékoztatón, amit az agrárminiszterrel közösen tartott Budapesten. Hozzátette: ezért április 2-án agrárpolitikusok, szakértők indulnak országjárásra.
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
A Multifunkciós Vidék eseménysorozat (Multifunctional Landscapes Roadshow) harmadik állomásaként került sor június elején a Földtulajdonosok Európai Szervezete (ELO) és a Syngenta kezdeményezésére indított konferenciára. A Fiatal gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) társult szervezőként biztosított lehetőséget a fővárosi Corinthia Hotel Báltermében egy három panelbe rendezett fórumnak.
A június 24–25-i találkozó egyben a magyar egyéves elnökség záróeseménye volt, melynek végén Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szlovák kollégájának átadta a Visegrádi Négyek agrárcsoportjának vezetését.
Az elmúlt idõszakban az Országgyûlés a gazdák mezõgazdasági tevékenységének támogatása, fejlesztésének elõsegítése érdekében több törvényt módosított, illetve új jogszabályokat alkotott.
A munkahelyteremtés jelenti a legnagyobb kihívást a nemrégen hivatalba lépett új agrárkormányzat számára, és céljaik között ezt tartják a legfontosabbnak – jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelõs államtitkára június elején Budaörsön tartott szakmai konferencián, amely „Kihívások a modern élelmiszergazdaságban” címet viselte.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A társadalom környezet- és egészségtudatosságának növekedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban. Ez a szakpolitikai prioritásokban is tetten érhető, hiszen az Európai Bizottság által kiadott „Termőföldtől az asztalig” stratégia is ambiciózus célt tűzött ki ezen a területen.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
