Észrevételek a szőlő sortávolságának megválasztásával kapcsolatban (x)
Történeti áttekintés Az állókultúrákat jellemzõ ültetvényszerkezet egyik fontos eleme a sor- és tõtávolság. A területegységre jutó tõkék száma a szõl...
Történeti áttekintés Az állókultúrákat jellemzõ ültetvényszerkezet egyik fontos eleme a sor- és tõtávolság. A területegységre jutó tõkék száma a szõl...
A sertéstartásban az eredményes munka egyik fokmérõje, hogy egy-egy kocától évente hány malacot tudunk nyerni, ill. felnevelni. A sertések életének ta...
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban a gazdálkodók teljes körû és szakszerû tájékoztatása céljából, a tételes jogi rendel...
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások igénybe vételéhez szükséges igazolások kiadását 2...
Sajnos az elmúlt 15 évben agrokémia szempontból ún. talajzsaroló gazdálkodást folytatunk, ami azt jelenti, hogy a terméssel több tápanyagot vonunk ki...
Az átlagoshoz képest szárazabb és melegebb tavaszi majd nyár eleji időjárás hatására az őszi búza állományok fejlődése elmaradt a kívánatostól az orsz...
2003-ban több ízben foglalkozott a szaksajtó az ajánlati fajtalista kérdésével, s a mezõgazdasági támogatások között is megjelent a célt szolgáló kísé...
Az éves középhőmérséklet világszerte növekszik, Európában az elmúlt tíz év folyamán 0,3-0,6 ºC-os emelkedés figyelhető meg. Számos klímamodell alapján...
Az Agronapló 2003/10 számában részletesen foglalkoztunk a szántóföldi melléktermékek hasznosítási lehetőségeivel. Többek között utaltunk arra is, hogy...
Hazánkban a nyár közepétől október végéig (kedvezőtlen időjárás, gazdálkodási problémák miatt nem ritkán még novemberben is) tart az áttelelő- és néhá...

A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.