MENÜ

Több mozgásteret kapnak a tagországok az új közös agrárpolitikában

Agro Napló 2021.12.07.

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban: az országok ugyanis maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek, a hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat, így több mozgásteret kapnak a tagországok az új közös agrárpolitikában – tűnik ki a K&H legfrissebb lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából.

 

Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat vitatták meg legutóbb a szakemberek a K&H Agrár Klubban. 

Kulcsszerepben a fenntarthatóság

Az új közös agrárpolitika (KAP) programját várhatóan 2022 nyarán fogadják majd el, életbe lépni pedig bizonyosan 2023-ban fog. Azt már most tudni lehet, hogy az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok. Az új ciklusra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Terveket (NST) az Európai Bizottsághoz (EB) kell majd benyújtani.

„Magyarországon az agráriumban kiemelt jelentősége van az uniós forrásoknak, mivel a hozzáadott érték szinte felét a támogatások teszik ki. Bár a tagállamok erős ellenállása miatt a »Termőföldtől az asztalig« program várhatóan nem kerül be az új KAP-ba a mostani formájában, a fenntarthatósági szempontok jóval nagyobb szerepet fognak kapni” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője, felhívta a figyelmet: fontos változás, hogy az összes támogatás elnyeréséhez szükség lesz bizonyos fenntarthatóságot célzó, rendszeresen mérhető intézkedésre a gazdák részéről. Magyarország valószínűleg november végén fogja benyújtani az EB-nek a tervet, ami az itthoni célokat és azok megvalósításának módját ismerteti.

„Sötétben tapogatózunk”

A tagállamoknak nincs egyszerű dolga az NST-k összeállításakor. „Amellett, hogy alapvetően átalakul a támogatási rendszer, keveset tudni a pályázatok elbírálásának módjáról. Mindössze annyi bizonyos, hogy a tervezetek SWOT analízisre épülnek és az új KAP 9 specifikus céljainak elérésére irányulnak. Ez nagyobb önállóságot ad a helyi körülmények figyelembevételére, de egyben azt is jelenti, hogy az országok mondhatni sötétben tapogatóznak” – mutatott rá a kihívásokra Koen van Ginneken, a budapesti holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja.

 

kap-9-specifikus-celja

 

Miután az EB elfogadta a terveket, az országoknak évente jelentést kell majd készíteniük az előrehaladásról. Kétévente pedig felül kell vizsgálni, hogy elérték-e a meghatározott célokat, például annyi fiatal gazda indított-e vállalkozást, amennyit vártak. Jelentős eltérés esetén a tagállamoknak további intézkedésekkel kell orvosolniuk a helyzetet.

Középtávú kihívás az energiaárak változása az agráriumban

Az átalakulás nem a legkedvezőbb időpontban éri az agráriumot, mivel ebben a szektorban is fennakadásokat okoznak a globálisan tapasztalt nehézségek. A konténerhiány mellett az átlagosnál nagyobb terhet jelentenek a kereskedőknek a növekvő fuvarozási költségek. Ebben a szektorban ugyanis jellemzően a ráfordítások nagyobb részét teszi ki a szállítmányozás, mint például az ipari cégek esetében.

„Az energiaárak várhatóan középtávon is magasak maradnak. Külön kihívást jelent az időzítés, ugyanis telente megnő az északi félteke országainak energiaigénye. Ráadásul Európában sokkal kevésbé vannak feltöltve a földgázkészletek, mint ilyenkor szokás. Rövidtávon tehát a szállítmányozási költségek csökkenése sem várható, hiszen azokban fontos szerepet játszanak az üzemanyagárak” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.