Az esemény résztvevői egyetértettek, hogy heves vitákra lehet számítani a KAP céljainak, valamint az azok végrehajtásához rendelkezésre álló forrás meghatározásánál – tájékoztatta a köztestület az Agro Naplót.

Kis Miklós Zsolt, a NAK alelnöke, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint egy olyan ötéves periódus elé néz Magyarország az unió közös agrárpolitikájának témakörében, aminek nehéz meghatározni a kimenetelét, lévén az eddigi stabil egyensúly eltűnt, a hangsúly a koalíciók és egyezségek tető alá hozatala felé tolódik el.

Hangsúlyozta: e folyamat során nem engedhető meg, hogy a gazdálkodók kevesebb forrásért cserébe több elvárásnak tegyenek eleget. Egy olyan egyensúlyi helyzetet kell találni, ahol a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a versenyképesség támogatását egyformán meg lehet valósítani. Kis Miklós Zsolt – a beszélgetés résztvevőihez hasonlóan – a folyamat közepette heves, akár érzelmi alapú vitákra is számít.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a nyugat-európai társadalomban végbemenő változások már jelenleg is érdemben befolyásolják az agrárpolitika kereteit. A városi társadalom eltávolodott a mezőgazdaságtól, az élelmiszereket olyan természetesnek tekintik, mint a levegőt, és nincs tisztában annak a több százezer családnak a munkájával, akiknek köszönhetően ezek a termékek az asztalra kerülnek. Egyre több, új típusú elvárást támasztanak ugyanakkor a termelőkkel és előállítókkal szemben, például a fenntarthatóság, az állatjólét vagy a nyomon követhetőség terén. Ezzel együtt a célokról és az eszközökről folytatott diskurzusok kettéválnak: lesz egy felszínes, szélsőséges kívánalmakat támasztó, érzelmi alapú és egy szakmai alapú vita, amelyek együtt fogják meghatározni a jövőbeni irányokat.

Egyetértés bontakozott ki a beszélgetést résztvevői között abban, hogy az új agrárpolitikával kapcsolatos egyik elvárás az érdemi egyszerűsítés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint erre már többször volt törekvés, érdemi eredményt azonban még nem sikerült elérni. A szakember szerint olyan egyszerűsítésre van szükség, amit nemcsak az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, de főleg a kedvezményezettek is megéreznek.

E cél hangsúlyozása mellett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hozzátette, hogy továbbra is szükség van a kisméretű, családi gazdaságokra, valamint ezek együttműködésének támogatására annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerüljön a polcokra, növekedjen a hozzáadott érték, és végeredményben minél több bevételi forrás maradjon a gazdálkodóknál.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke hozzátette: Erdélyben továbbra is a fenntarthatóságra, a vidékfejlesztésre, valamint a hagyományos gazdálkodásra kell alapozni. A legfontosabb kérdések között nevezte meg a cappinget, a külső konvergenciát és a redisztribúciót.

Zárszóként elhangzott, hogy a jövőben olyan erősebb, szakmai alapon nyugvó kommunikációra van szükség, amivel ismertetni lehet azt a fontos munkát, amit a gazdálkodók végeznek a társadalom egészéért – tartalmazza a tájékoztatás.