MENÜ

Október 31-én befejeződik a szezonális vihar-előrejelző és viharjelző szolgáltatás tavainkon

2015.11.02.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a 46/2001 BM rendelet alapján április 1-től október 31-ig a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar - előrejelző szolgálatot üzemeltet.  A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította. A Balatonon jelenleg 31 viharjelző állomás és további 15 mobil veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon 3, a Tisza-tavon 5, míg a Fertő-tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás gondoskodik az állampolgárok biztonságáról. 

A Balatonnál és a Velencei-tónál a viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz mérten nem változott lényegesen. A Balaton nyugati medencéjében 1967, a középső medencében 1911, a keleti medencében 1876, a Velencei-tónál 1431, a Tisza-tónál 1165 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A fenntartási értékek a Balaton nyugati medencéjében, illetve a Tisza tónál 74-77 órával csökkentek, a keleti és a középső medencében pedig emelkedtek 25-26 órával. A kiadott első és másodfokú jelzések száma a Balatonnál 20-30 darabbal csökkent.

Országos Meteorológiai Szolgálat: A 2015. évi viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői az alábbiak voltak. Az erős viharok az idén sem maradtak el. 2015-ben kilenc napon mértek 90 km/h-t meghaladó szélsebességet a Balatonnál, ez két nappal több, mint 2014-ben. A kilencből négy áprilisban, kettő májusban, három júliusban fordult elő. A legerősebb vihar a szezon első hónapjában, áprilisban érkezett a tóhoz. 28-án egy gyors mozgású hidegfront átvonulását követően Balaton-szerte viharossá fokozódott a szél. A déli part mentén általában 95-100 km/h, Balatonőszödnél 138 km/h-t elérő maximális széllökések alakultak ki.

A nyári hónapok viharai közül a július 25-i volt a legerősebb. Itt már a levegő labilis rétegződéséé  és a zivataroké volt a fő szerep. Az országhatárt délnyugatról megközelítő, majd a Balatont is elérő zivatarvonal fokozatosan erősödött föl. Tihanytól nyugatra kettő, a keleti medencében három mérőállomás is jelzett 90 km/h feletti széllökést. A legerősebb szelet a keleti medence közepén elhelyezkedő, cölöpre szerelt automata műszer mérte; 111 km/h-t, de Siófokon is rövid ideig 103, Balatonaligán 99 km/h sebességű széllökés alakult ki. A havi átlagos szélsebességet tekintve egyébként az április és a szeptember lett a két legszelesebb hónap. A július, augusztus és az október az átlagosnál kevésbé szelesen alakult.

2015-ben a viharjelzési szezon első hat hónapját tekintve az átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál magasabb volt. Keszthelyen 1.1, Siófokon 2.2 Celsius fokkal haladta meg a hat havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Ezen belül a nyár különösen forró volt. Az idén 38-40 olyan napot is megéltünk, amikor a maximum hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 30 fokot, és hat napon 35 fok felett alakultak a maximumok. Összehasonlításul, a hőségnapok esetében az 1981–2010-es évek átlaga Siófokon 17 nap, Keszthelyen 19 nap. Az év legmelegebb napja Keszthelyen augusztus 13. lett 37.0 fokkal, Siófokon július 23-a 36.1 fokkal.

A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 23.3, Keszthelyen 21.6 fok volt, ami az adott település mérési sorozatában a 3. illetve a 4. legmagasabb érték az elmúlt közel hatvan évben. Nyáron a Balaton vize is jelentősen felmelegedett. Júliusban három napon is meghaladta a vízhőmérsékleti maximum (1 m mélységben) a 30 fokot. Siófoknál a legmagasabbat 21-én jelezte az automata vízhőmérő: 30.5 fokot.

A csapadékviszonyokról elmondhatjuk, hogy a szezonon belüli eloszlása ismét szélsőségesen alakult. Április volt a legszárazabb hónap, amikor a havi csapadékösszeg Balaton szerte 10 mm alatt maradt. Az októberben lehullott csapadékmennyiség pedig az ilyenkor szokásos háromszorosát is meghaladta, több helyen 150 mm körül alakult. A nyári hónapok közül június volt a legszárazabb hónap, ezt követi a július, amikor a havi csapadékösszeg általában csak a sokévi átlag 2/3-át érte el a Balaton térségében. Augusztusban pedig szárazság, és nagy csapadékú időszak is volt. A hónap első két hetében szinte semmi csapadék sem esett, a harmadik hetében pedig lehullott a havi összeg több mint 90 százaléka. Ez általában 50-90 mm-t jelentett, de volt ahol a 100 mm-t is meghaladó eső esett. Augusztus 17-re például egy forró száraz periódus lezárásakor a nyugat, délnyugat felől érkező hűvösebb levegő hatására hazánk térségében ciklon fejlődött ki, mely csak lassan tudott elmozdulni, így csapadéksávjai tartósabban országunk fölött maradtak. Belőlük a Balatonnál is felhőszakadással kísért zivatarok fordultak elő, Balatonújlakon mérték a legtöbb csapadékot 24 óra alatt: 113,7 mm-t. Az első összesítések szerint a hét hónap csapadékösszege a rendelkezésre álló adatok alapján a Balatonnál közelítőleg 15%-kal haladta meg a sokéves átlagot. A tavalyi csapadékos évhez képest a zivataros napok száma idén jóval kevesebb lett, a 2014-es évinek általában csak fele, harmada. Siófokon például 2014-ben 47, 2015-ben 15 napon észleltek zivatart. A kiadott viharjelzések számának idei csökkenése is leginkább ennek köszönhető.

A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje is az előző évihez mérten kismértékű csökkenést mutat. Ezen belül a legnagyobb csökkenés a keleti medencében történt; 73 óra, a legkevésbé a nyugati medence változott: itt csak 10 óra volt a különbség. A Velencei-tónál 22 óra csökkenés mutatkozik. A fenntartási idők a teljes időszaknak a keleti medencében a 11.9, a középső medencében 12.9, a nyugati medencében 13.5, míg a Velencei-tónál a 6.1 százalékára terjedtek ki.

A Tisza-tónál a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszak 6.5%-át tette ki. Ez az előző évihez képest 59 óra emelkedést jelent.

A balatoni időjárásról az érdeklődők az OMSZ honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/balaton oldalról kaphattak részletes információt. Ugyancsak jól szerepelt a viharjelzés és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, szabadon letölthető, OMSZ-os Meteora mobil alkalmazás is.

További információkért és részletes statisztikáért kattintson!

Forrás: OMSZ