Ezért a hazai állattenyésztőket, valamint a hús-, és tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan kiállnak és nyílt levélben támogatják azt a 171-es számú módosító javaslatot, ami megtiltaná az unióban az élelmiszerek megtévesztő megnevezését. A szóban forgó határozatban foglaltakat az EU közös piacszervezési szabályokra vonatkozó új jogszabály-tervezetének trilógus tárgyalásán nyújtottak be a közelmúltban.
A javaslat az egész Európai Unióban korlátozná az olyan kifejezések használatát, mint: „joghurt (vagy túró) stílusú”, „sajtutánzat”, „tejszín ízű”, „laktózmentes tejhelyettesitő”, „sajtszerű”, és minden összefüggésben megtiltaná a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát. A javaslatban foglaltakon túl továbbra is célnak tartják a nyílt levelet aláírók, hogy a jövőben semmilyen módon ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat: „húsnak”, „kolbásznak”, „steaknek” pedig csak az állati eredetű termékeket nevezni. De az olyan növényi alapú tejtermék utánzatok, mint például a „cheddar/permezan/gouda ízű növényi tömb”, a „mylk”, a „vajas ízű margarin” vagy a „szójagurt” elnevezései körül is igen nagy a tejtermelői tiltakozás – jegyzik meg.
A világban sokfelé kísérleteznek növényi alapanyagokból és genetikailag módosított anyagokból összeállított, húshoz hasonló állagú és hasonlóképp fűszerezhető „anyagokkal”. Emellett léteznek még genetikai manipulációval, laborban, gyorsan előállított húshelyettesítők és „műhúsoknak” nevezett kreálmányok is – hívják fel a figyelmet.
Mindennek alapján magyar szakmai szervezetek és az agrár-köztestület határozottan ellenezi, hogy az említett termékek nevében bármilyen formában is szerepeljen a „hús” vagy bármely más,a húshoz asszociatívan kapcsolódó szó.
Bár az Európai Parlament es az Európai Tanács – állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló – 853/2004/EK rendeletének 1. melléklete egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények es tejtermékek fogalmát, az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körül még nincs tiszta a helyzet – mutat rá a nyílt levél.
A COPA-COGECA – az Európai Gazdálkodók es Európai Termelőszövetkezetek – és társszervezetei 2020 őszen nyílt levelet tettek közzé, „Hívjuk az ásót ásónak!” címmel. Ahogy ezen szervezetek, „mi is tiszteletben tartjuk az európai fogyasztók egy – kicsiny – szegmensének azon igenyié, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló (vegetáriánus/vegán) termékek aránya növekedjen. Azonban tisztességes és következetes marketingtevékenységet várunk el Európa-szerte” – tartalmazza a most közzétett magyar állásfoglalás.
Olyan szabályozásra van szükség, ami tiszteletben tartja a hús- es tejtermékeket fogyasztókat, valamint a vegetáriánus/vegán vásárlókat, de a mezőgazdasági termelők, valamint a hús- es tejipar által végzett munkát és érdekeit is.
A megtévesztő elnevezésekkel piacra kerülő hús- és/vagy tejpótló termékeket sok esetben – megalapozatlanul - egészségesebbnek és környezetbarátabbnak, a hússal, tejjel azonos tápértékűnek tűnően reklámozzák. A COPA-COGECA „Ez nem steak” címmel kampányt is kiadott, felhívva az Európai Parlament képviselőinek figyelmét arra, hogy mérlegeljék a „steak”, a „burger” vagy éppen a „kolbász” kifejezések növényi alapú termékek elnevezésében használatának ‒ mind a fogyasztókra, mind az állattenyésztési ágazatra gyakorolt ‒ kedvezőtlen hátasait, illetve a szándékosan megtévesztő marketinget. Ezért az ügyben közzétett magyar nyílt levél aláírói azt kérik az EU döntéshozóitól, hogy ne engedjék a fogyasztók megtévesztését, 'A „hús” legyen hús. A „tej” legyen tej'.
A nyílt levél aláírói: a BTT, a Hússzövetség, a MÁSZ, a NAK, a Tej Terméktanács, valamint a VHT.
