A legtöbb megyében feloldotta a madárinfluenza miatti korlátozásokat a hatóság. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a Magyar Időkkel azt közölte: a járvánnyal érintett területek döntő többsége Bács-Kiskun és Csongrád megyében volt, az érsekcsanádi eset kivételével március 1-jével mindenhol véget értek a szigorú intézkedések. Ismert, Érsekcsanád környékén január végén mutatták ki a vírus jelenlétét.

A területileg illetékes hatóságok már korábban feloldották a védő- és megfigyelési körzeteket Békés, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében is. Veszprém és Somogy megyében az egy-egy telepen tapasztalt fertőzés miatt jelenleg még életben vannak a korlátozások, és három kitörés miatt Jász-Nagykun-Szolnok megyében is hasonló a helyzet. A NÉBIH tájékoztatása szerint a védőkörzetet a fertőzött telep felszámolását és fertőtlenítését követően legkorábban 21 nap múlva, a megfigyelési körzetet pedig 30 nap elteltével lehet feloldani. Mivel a legutolsóként megállapított madárinfluenza-fertőzés február végén történt Abádszalókon, így az utolsó feloldás március végére, április elejére várható. A korlátozások feloldása után fokozatosan állhat helyre a rend a hazai baromfitartásban.

A hatóság várakozásai szerint mivel a vadmadarakban továbbra is jelen van a vírus, a betegség szórványos előfordulása nem zárható ki. A déli tájakról visszaérkező madarak már nem jelentenek túlzott veszélyforrást, mivel a fertőzött egyedek mostanra elhullottak vagy átvészelték a betegséget.

A kilábalás időszaka minden bizonnyal a járvány miatt a legnagyobb veszteséget szenvedett víziszárnyas-ágazatban tarthat a legtovább. Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnökének becslése szerint nagyjából október környékére állhat vissza a termelés a korábbi szintre. A Magyar Időknek elmondta, hogy az újratelepítést két dolog is lassítja. Egyrészt az állattartó telepek csak akkor kaphatják meg a működési engedélyt, ha a megváltozott előírásoknak megfelelő felszereltséggel rendelkeznek, másrészt az állományt sem lehet egyik napról a másikra újraépíteni, a naposállatok beszerzése és felnevelése hosszabb időt vesz igénybe.

A napokban Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója azt jelezte, hogy a baromfiágazat csak fokozott állami szerepvállalással tud kilábalni a krízishelyzetből. A madárinfluenza Magyarországon eddig 233 állattartó telepet fertőzött meg; 3,2 millió baromfit kellett kényszerből leölni és megsemmisíteni, a becslések szerint eddig mintegy hétmilliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, amelyből a kormány eddig több mint hárommilliárd forintot kifizetett.

A vírus tavalyi megjelenése után számos harmadik országbeli partner mondta le a megrendeléseket, Japán például az elsők között tiltotta be a magyar baromfiimportot. Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ezért a napokban a piacnyitás feltételeiről tárgyal a távol-keleti országban. A Japánba irányuló magyar baromfiexport mennyisége 2014-ben elérte a huszonhatmillió dollárt, a november óta érvényben lévő szállítási korlátozás miatt átlagosan havi kétmillió dolláros kár keletkezett. – Vagyis az elmúlt négy hónapban nagyjából nyolcmillió dollárnyi potenciális exportbevételtől esett el Magyarország a madárinfluenza miatt – erősítette meg a miniszteri biztos.