MENÜ

Kiskapukon bújhat be a GMO-lobbi

2017.05.30.

Bár az Európai Unió megpróbálja szigorú keretek közé szorítani a génmódosítást, több új, egyelőre kísérleti fázisban lévő eljárás is létezik, melyekkel könnyen kikerülhetik a GMO-szabályokat a vállalatok – írja a Magyar Idők keddi száma. A szakemberek a legmodernebb technológiák alapos vizsgálatát sürgetik, a kockázatok feltérképezése nélkül ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek az új hibridek termesztésének.

Új technológiák alkalmazásával kerül­hetik ki a nagyvállalatok a génmódosított szervezetekre vonatkozó szigorú szabályokat. Az európai uniós jog ma az előállítás módszere alapján sorolja a GMO-k körébe az egyes növényeket, állatokat. Napjainkban azonban számos olyan kísérleti eljárás zajlik, amelyek esetében nem eldöntött, hogy az szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerről van-e szó.

Az Európai Bizottság csak most kezdett el foglalkozni a témával, ugyanakkor, ha napirendre kerül a kérdés, Magyarország az elővigyázatosság elvét figyelembe véve mindent el fog követni annak érdekében, hogy az így létrehozott növények is GMO-nak minősüljenek – hívta fel a a Magyar Idők figyelmét a Földművelésügyi Minisztérium. Ugyanakkor a tárca jelezte azt is, hogy minden esetben mélyreható vizsgálatokra van szükség. A kérdést kizárólag európai uniós szintű jogszabállyal lehet kezelni, a hazai törvénymódosítás nem jelent megoldást.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke lapunknak elmondta: számos modern biotechnológiai eljárás létezik, amely a génszerkezet átalakítására irányul. Az egyesület álláspontja szerint azok a kutatási módszerek elfogadhatók, amelyek a természetes körülmények között zajló folyamatokra építenek és csupán időben gyorsítják fel azokat. – A nemesítési eljárás a legtöbbször több évtizedet vesz igénybe. Ha ezt a folyamatot meg tudjuk gyorsítani, azt elfogadhatónak tartjuk – emelte ki a szakember.

Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen folyamatok zajlanak le egy-egy új növényfajta előállítása során, s hogy milyen egészségügyi és természeti kockázatokat hordoz a termesztésük, hosszú távú és alapos vizsgálatokra van szükség. – Rengeteg módszerrel kísérleteznek a kutatók, egyes eljárások során mesterségesen állítanak elő DNS-szakaszokat, és azokat beillesztik a génszerkezetbe. Az új módszerekkel előállított változatokat pedig szinte lehetetlen utólag kimutatni – mondta.

Az eddig ismert génmódosított növényeknél is az jelenti a legnagyobb gondot, hogy máig nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásokkal bírnak. Az Európai Unió ma csupán 90 napos vizsgálatot ír elő, így a hosszú távú hatásokkal senki sem lehet tisztában. – Ha a gyógyszereket három évig, három fajon kell teszteltetni, akkor a már meglévő GMO-k, illetve az új technoló­giák esetében is indokolt lenne a szigorúbb eljárás – emelte ki Rodics Katalin.

A szakember szerint finanszírozási oldalról biztosítania kellene az unió­nak egy alapot, amelyből a független vizsgálatokat elvégezhetik a laboratóriumok, hiszen sokak szerint a gyártók által elkészíttetett hatástanulmány hitelessége is megkérdőjelezhető. Rodics Katalin is úgy látja, hogy a problémát uniós szinten kell kezelni: az új módszerekkel készült fajtákat, amelyekről a kötelező vizsgálat során bebizonyosodik, hogy nem természetes folyamatok révén jöttek létre, be kell sorolni a GMO-s szabályozás alá.

A vetőmag-előállítást ma globális szinten csupán néhány multicég tartja a kezében, amelyek sorra vásárolják fel egymást, ezzel tovább koncentrálva a piacot. A folyamat ugyanakkor nagyon kiszolgáltatott helyzetet teremt. Ha mindenhol ugyanazokat a fajtákat termeljük, egy megbetegedés világméretű éhínséghez vezethet. A cégeknek óriási hasznot jelent, hogy szinte az egész világot egyedül ők látják el vetőmaggal, a lobbierejük pedig folyamatosan erősödik. Ezért óriási diplomáciai nyomás nehezedik azokra az országokra, ahol moratórium van érvényben a génmódosítás ellen.

– Az, hogy az ország GMO-mentességét alkotmányban rögzítette a kormány, egyelőre megfelelő védelmet nyújt, hazánk azonban akkor tudná hosszabb távon is megvédeni magát, ha a saját nemesítésünket magyar kézben tudhatnánk, a tájfajták pedig ismét bekerülnének a termesztésbe – tette hozzá a Greenpeace kampányfelelőse.