Ugron Ákos Gábor előadásában elmondta: a hazai nyárasok helyzete sokat romlott az elmúlt évtizedekben. A javuláshoz az ökológiai, árvízvédelmi és gazdasági szempontokat is előtérbe kell helyezni. Megoldást jelenthet az energetikai és faipari célú ültetvények felkarolása, ami a magas hozzáadott-értékű, mezőgazdasági módszerekkel kezelt ültetvénykultúra szélesebb körű meghonosítását eredményezheti - tette hozzá.

Kitért arra, hogy Magyarország a mintegy 120 ezer hektár nemesnyárassal Franciaország után a második helyen áll Európában, megelőzve például Olaszországot és Németországot. A nemesnyárasokból származó faanyag az erdőgazdálkodás évi 7 millió köbméter fakitermeléséből egymilliót tesz ki, ez az akác és a fenyő után a harmadik legnagyobb tétel.

Luzsi József, az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat elnöke elmondta: természetvédelmi szempontból a nemesnyárra nincs szükség, viszont a hazai nyárfából nem lehet megélni. Hozzátette: eltűnik egy fafaj a palettáról, amely az ország évi fakitermelésének 15 százalékát adja, így megszűnnek munkahelyek, a vidék elnéptelenedik.

Dégi Zoltán, a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója szerint akár törvénymódosítással is meg kell teremteni a közérdekek közötti ésszerű összhangot. Speciális ártéri erdőkezelési szabályok szükségesek a hullámtérre, de megfontolandó javaslatnak tartják, hogy a teljes hullámtéri terület kerüljön állami kézbe.

Forrás: MTI