Az összegzés legfontosabb következtetése, hogy rövid távon leginkább a világpiaci helyzet, hosszú távon pedig az uniós agrárpolitika miatt fogalmaztak meg kétségeket az agrárvállalkozók. A felmérés szerint 2019 tavaszán a mezőgazdasági vállalkozók mérsékelt, de az őszinél gyengébb optimizmussal tekintettek a következő fél évre, és ugyanígy ítélték meg a következő három évre várható folyamatokat is.

A rövid távú agrárkonjunktúra-index idén áprilisban 2018 októberéhez képest 1, a hosszú távú kitekintés indexe pedig 2 pontot gyengült, de mindkettő továbbra is pozitív tartományban maradt. A felmérésből kitűnik, hogy a rövid távú agrárkonjunktúra-index gyengülésének az üzleti környezet kedvezőtlenebb megítélése volt az oka, de az agrárkonjunktúra-index továbbra is optimizmust jelez. Sokat javult viszont a hitelhez jutás lehetőségének megítélése. A piaci várakozások lényegében nem változtak, sem a rövid távú kereslet, sem az árváltozások megítélése nem mozdult el érdemben.

A hosszú távú kitekintési index azt jelzi, hogy a mezőgazdaságban még mindig bizakodóan ítélték meg a kilátásokat a válaszadók, de növekvő aggodalmak övezték az uniós KAP (Közös Agárpolitika) reformot, valamint az élelmiszeripari kilátásokat és a földhasználat csökkentését tervezték – jegyezték meg a felmérés készítői.

A válaszadók a vetésterület némi mérséklődésével, és az állatállomány zsugorodásával számoltak. A májusi esők előtt végzett felmérésben a válaszadók rossznak ítélték az időjárás hatását gazdálkodásukra. A saját termelésű készletek megítélése nem változott érdemben, a foglalkoztatási kilátások romlottak és kissé csökkent azon válaszadók aránya, akik nem terveztek beruházást.

A beruházások tervezett forrása leggyakrabban saját erő, ezt követően támogatás volt, de mindkettő aránya csökkent egy kicsit tavaly ősz óta. Mindemellett megnőtt a hitelek tervezett szerepe, mind a kedvezményes, mind a bankhiteleket tekintve - közölte a GKI.