Az agrárexport továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték modernizálása jelenti. Ehhez nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció, a tudásátadás és az innováció ösztönzése - hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Miskolcon, a második alkalommal megrendezett Befektetés Ösztönzési - Agrár Gazdasági Fórumon.

Szavai szerint a külpiaci értékesítés egyre nagyobb mértékben támogatja a magyar mezőgazdaság fejlődését, és makrogazdasági jelentősége is meghatározó. A mezőgazdasági termékek kibocsátása folyó áron számolva 50 százalékkal, változatlan áron számolva pedig 27 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között, és fokozatosan nő az export is. Utóbbi 2017-ben rekordértéket ért el: 11 százalékkal növekedett egy év alatt.

Kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztése - hangsúlyozta az államtitkár. A 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazai és EU-s forrásokból mintegy 300 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon – emelte ki.

Megemlítette azt is, hogy idén növelték az agrárattasék számát a mezőgazdasági külkapcsolatok fejlesztése érdekében. A cél az, hogy fenntartsák és növeljék az agrárexportot, a mezőgazdaság kivitelének 63 százaléka irányul olyan országokba, ahol már működik szakdiplomáciai hálózat - tette hozzá.

A mezőgazdasági termékek kiviteléről szólva kiemelte: a legfőbb felvevő piac Németország, de fókuszálnak az uniós csatlakozás "küszöbén álló" nyugat-balkáni országokra is.

Az Oroszországot sújtó embargóról megemlítette: az igen érzékenyen érintette az ágazatot, ugyanakkor továbbra is a kapcsolatok ápolására törekednek, hogy a piacok fennmaradhassanak. Új felvevőpiacként említette az afrikai kontinenst, kiemelve Ugandát és Kenyát, ahol a magyar szaktudást is adaptálják az ott élők maradásáért, hogy ne induljanak el Európa felé.

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikához kapcsolódóan Kis Miklós elmondta, hogy olyan követelményeket és támogatási intézkedéseket szeretne a szaktárca megfogalmazni, amelyek egyszerre képesek szolgálni az agrárágazat versenyképességének növelését, fenntartható fejlődését, a természeti erőforrások védelmét és a gazdálkodók jövedelembiztonságát csakúgy, mint a pénzek gyors, hatékony és jogszerű kifizetését.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a feladatok megfelelő finanszírozásához elengedhetetlen a korábbi támogatások értékének megőrzése. A magyar gazdálkodók érdekeinek érvényesítéséhez éppen ezért a kormány intenzív egyeztetéseket folytat tagállami, bizottsági és más partnerekkel egyaránt.