MENÜ

Enyhíteni kellene a húsmarha ágazat exportfüggőségét

2018.10.25.

Nagy utat járt be a hazai húsmarhatenyésztés: az ágazat exportfüggőségét ellensúlyozandó azonban a termelői szervezettség mellett növelni kellene a feldolgozottsági szint mellett a belföldi fogyasztást is - derült ki az Agrárminisztériumban tartott szakmai fórumon.

A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata – jelentette ki Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárminisztériumban megrendezett szakmai fórumon. A hazai húsmarha állomány az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett, mára meghaladta a 300 ezres létszámot, amelynek több mint a fele tehén. Az állomány döntő részben családi gazdaságok kezében van – fogalmazott Feldman Zsolt -, az ágazat szervezettsége ugyanakkor még messze elmarad a kívánatostól, amelyen változtatni kell.

 A magyar húsmarhának jó piaca van, túlnyomó részt külföldön talál vevőre. A mezőgazdaságért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy idehaza a marhahús fogyasztás elmarad az uniós átlagtól, ennek növelése előnyös lenne a fogyasztónak és biztos piacot adna a termelőknek. A marhahús-fogyasztás Magyarországon az összes húsfogyasztás 3-5 százalékát adja csupán, ami évi 3 kg/fő mennyiséget jelent és az EU átlagfogyasztás alig harmada. Így a hazai marhahúsfogyasztásban van fejlődési potenciál.

Ehhez azonban egyrészt megfelelő minőségű feldolgozott árualapot szükséges előállítani, másrészt erősíteni kell a magyar kiskereskedők és az éttermek, valamint a magyar tenyésztők közötti szakmai együttműködést - tette hozzá Feldman Zsolt.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a fórumon elmondta, az egyik legfontosabb export országunk, Törökország egyre szigorúbb feltételeket támaszt az exportbizonyítványok kiállításával kapcsolatban, de az eddigi dokumentumok ez év végéig érvényesek. A hazai húsmarha-állomány mentes a legfontosabb fertőző betegségektől. Magyarország benyújtotta a kéknyelv betegség mentességre vonatkozó önbevallási dokumentációját is a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalhoz, melyet a szervezet el is fogadott, jelenleg folyamatban van az EU Bizottságának a jóváhagyása.

Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a húshasznú szarvasmarhatartással foglalkozó gazdálkodók számára a Vidékfejlesztési Program keretében beruházási, normatív és más pályázati felhívások is lehetőséget adtak támogatási források elnyerésére. Az ágazat beruházási elképzeléseinek támogatását négy pályázat szolgálta (trágyatárolók építése, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése, mezőgazdasági termékek erőforrás hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban, mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása), amelyek keretében eddig már több mint 153 milliárd forint támogatás megítéléséről született döntés. A fel nem használt forrásokra alapozva az Agrárminisztérium döntött arról, hogy mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására.