MENÜ

Cukorpiaci körkép – kritikus a helyzet

Agro Napló 2022.07.14.

Az európai kontinensen kialakult kritikus cukorhelyzet miatt a magyar és a német szakmai szövetség kezdte el „rázni a csengőt” – mondta Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára egy, a napokban tartott szakmai háttérbeszélgetésen újságírók előtt a cukorpiaci helyzet elemzésekor. Megjegyezte: ezt a jelzést figyelembe véve kezdett el foglalkozni a kérdéskörrel mind az Európai Cukorszövetség, mind pedig az Európai Cukorfelhasználók Szövetsége.

 

 

Kiemelte: manapság sokat lehet hallani az energiaválságról, az emelkedő gabonaárakról, a szállítási nehézségekről, de a nehéz cukorpiaci helyzetről csak nagyon ritkán. Pedig ez utóbbi kritikus piaci körülmény rendkívül fontos az élelmiszeripar, ezen belül is az édességgyártók számára. A cukor ugyanis megkerülhetetlen élelmiszeripari alapanyag. Ez független attól, hogy valaki cukorpári vagy éppen cukorellenes – tette hozzá.

Cukor nélkül ugyanis az élelmiszeripar – főként az édességipar – nem működhet, mivel a cukor adja meg egy-egy élelmiszer ízét, alakítja ki textúráját, befolyásolja a termék állagát, eltarthatóságát, de például a sütési tulajdonságokra szintén hatással van. Az édesiparban pedig a hagyományos termékekből egyáltalán nem hiányozhat, vagyis a cukor megkerülhetetlen alapanyag. „Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra – mondta a szakember –, hogy a cukrot mindenképpen ajánlatos mértékkel fogyasztani”.

Az Európai Unióban évente mintegy 16,5 millió tonna cukrot használnak fel. A fogyasztás 70 százaléka üzleti jellegű, vagyis az élelmiszer-feldolgozók használják fel az elfogyasztott cukormennyiség jelentős részét. Ilyenek például a csokoládégyárak, vagy a jégkrémkészítők. A vállalati felhasználók köre az EU-ban mintegy 15 ezer élelmiszeripari vállalkozást jelent, ennek zöme kkv, és a cégeknél dolgozó emberek száma eléri a 700 ezret. Őket valamilyen szempontból érinti a cukorpiaci helyzet.

Magyarországon a cukorfogyasztás világszinten is alacsonynak mondható, mivel az ajánlott energiabevitelnek kevesebb mint 10 százaléka származik cukorból hazánkban átlagosan egy-egy ember esetében. Ez Magyarországon 7-8 százalék. Ilyen ország még a kontinensen Norvégia. Vagyis Európában csak Magyarországon és Norvégiában fogyasztanak cukrot az emberek az Egészségügyi Világszervezet, a WHO által ajánlott mennyiség alatt. Többek közt Spanyolországban és az Egyesült Királyságban  a cukorfogyasztás aránya az energiabevitelből mintegy 16-17 százalékot tesz ki.

Intődy Gábor emlékeztetett: az unióban a cukorpiacot az elmúlt évtizedben reformálták meg alapvetően, ami jelentős termeléscsökkentéssel járt mind az alapanyagot, azaz a cukorrépát, mind pedig az előállított cukrot tekintve. Ennek az lett a következménye, hogy az EU országaiban nagy mértékben csökkent mind a cukorrépa termőterülete, mind pedig a cukorgyárak száma. E folyamat mementói Magyarországon is láthatók: például Kabán és Szerencsen. Magyarországon a korábbi öt – Kaba, Kaposvár, Petőháza, Szerencs és Szolnok – helyett, ma már mindössze egy cukorgyár működik Kaposváron.

 

intődy_gábor_foto müller edit, mÉsz_2022-500

Intődy Gábor

 

Ennek a reformnak a következtében az Európai Unió cukorexportőrből cukorimportőrré vált. Így az unió országai nagyon jelentős cukorbehozatalra szorulnak jelenleg, aminek a mennyisége folyamatosan növekszik. Ennek jelenleg az a következménye, hogy komoly alapanyag-szállítási és elérhetőségi gondok vannak az európai cukorpiacon. Ennek eredményeként nagy mértékben csökken a cukorfelhasználás lehetősége az unió országaiban. Mindez pedig komoly gyártási problémákhoz vezet az élelmiszeriparban, mindenekelőtt pedig az édességgyártóknál.

A cukorpiacnak nem tesz jót az sem, hogy csökken a cukorrépa termőterülete, de nemcsak a cukorrépáé, hanem a cukornádé is. Ezért az import is jelentős akadályokba ütközik. Emellett a növénybetegségek szintén sújtják az ültetvényeket, ami ugyancsak korlátozza a kínálatot. Ugyanakkor az alternatív helyettesítő növény, a kukorica sincs jobb helyzetben, mind az elődleges, alapanyagul szolgáló növények, amiből cukrot nyernek ki. Ráadásul a piacvédelem miatt újra vannak kvóták és behozatali vámok is terhelik a cukrot az Európai Unióban. Mindennek tetejében pedig az unióba behozott cukor legnagyobb hányada nádcukor – ez 80 százalék –, ami Dél-Amerikából származik, de a nádcukor-feldolgozó üzemek történelmi okokból az Egyesült Királyságban vannak, Nagy-Britannia viszont kilépett az Európai Unióból.

Ezért a kereskedelem megnehezült, és az adminisztrációs akadályok is nagyobbak lettek. A klímaváltozás miatt pedig a cukorrépa-termésátlagok is csökkentek, főként Lengyelországtól délre. A választóvonal ugyanis közép-Lengyelországban húzódik. Lengyelországban, valamint tőle északra pedig nőttek a cukorrépa-hozamok. Mindez a klímaváltozásnak köszönhető, mivel a kontinentális éghajlaton termelhető növények egy jelentős része a felmelegedés miatt már nem érzi jól magát Közép-Európában. A szakember példaként a bogyós gyümölcsöket említette.

A kukorica, ami az izocukor előállításának alapanyaga, ugyancsak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre – ami egyre csökkenő tendenciát mutat –, és a termelők csak bizonyos mennyiségeket hajlandók szállítani azonnali fizetés mellett. Többek között emiatt is Lengyelországban és Olaszországban már kritikus a cukorkészletek szintje. Volt már ilyen a történelemben, 2011-ben, amikor az unióban megnyitották a kvótákat. De most még rosszabbul állnak a cukorkészletek, mint akkor. Ez annál is elgondolkodtatóbb, mert New Yorkban 1 tonna cukorért 400-450 dollárt kell fizetni, addig ezért a mennyiségért az unióban 840 dollárt kérnek. Igaz ugyan, hogy tőzsdei ár nem egyenlő a piacival, mert ahhoz még a szállítási költségeket is hozzá kell számolni.

Ezért lenne fontos, hogy az unió döntéshozói tegyenek azért, hogy normalizálják ezt a helyzetet, ami rövid távon a kvóták megnyitásával volna lehetséges. Emellett csökkenteni lehetne a vámokat vagy a cukorbehozatal esetében el is lehetne törölni azokat. Amennyiben a helyzetre nem találnak megoldást, akkor veszélybe kerülhet nemcsak az édesipar, hanem az egész élelmiszeripar az Európai Unióban a cukorhiány miatt. Továbbá, ha szűkül a termékkínálat, akkor az az exportot is veszélyezteti, és így más országok kerülnek versenyelőnybe – mondta Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára összegezve a jelenlegi cukorpiaci helyzetet Európában.

 

sánta_sándor_mÉsz_2022

Sánta Sándor

 

Az helyzetértékelés a Magyar Édességgyártók Szövetségének a nyári sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol a magyar jégkrémpiaci trendekről esett szó. Sánta Sándor, a szövetség elnöke többek között elmondta: kifejezetten impulzív termékkategóriáról van szó, amelynek értékesítésében megkerülhetetlen az eladóhelyi jelenlét, kulcsfontosságú a fizikai láthatóság. Nem véletlen, hogy a világjárvány elmúlt két évében az eladások átmeneti megtorpanást mutattak. A világszinten mintegy 70 milliárd dollár értékű jégkrémpiac egyébként évente átlagosan 5 százalékkal bővül, a 230-250 milliárd forint méretű, hazai édességpiacon pedig 17 százalékos részesedésével a jégkrém a harmadik legnagyobb szegmensnek számít.

 

Fotó: Müller Edit és MÉSZ