Az engedély kérelmezője a földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű kezelője lehet. Azt, hogy az adott területre mennyi szennyvíziszap illetve iszap-komposzt juttatható ki, talajvédelmi terv alapján állapítja meg a hatóság. A talajvédelmi terv elkészítése során a talaj- és a talajvíz összetételét is vizsgálják. A hasznosítás során meghatározó szempont a talaj kémhatása és mechanikai összetétele, mivel 5,5-nél alacsonyabb pH-értékű és szélsőséges mechanikai összetételű (durva homok, nehéz agyag) talajon a használata nem engedélyezett.

Mezőgazdasági felhasználásuk során a talajvédelmi tervben leírtakat illetve az engedélyben szereplő előírásokat kell betartani. Fontos szabály, hogy a szennyvíziszapot nem lehet termőföldön tárolni, a szórást követően egy napon belül be kell dolgozni a talajba, ami a gazdálkodó érdekével megegyezik, ugyanis a tápanyagtartalom csökkenés így nem következik be.

A szabályozás - az 50/2001. (IV.3.) kormányrendelet - célja, hogy a szennyvíziszapok, iszap komposztok szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A hatósági engedély garancia arra, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt kerüljön a mezőgazdasági területre.

A mezőgazdasági felhasználásukra vonatkozó részletes szabályozás itt található.