Az ismertetés elöljáróban emlékeztet: a hazai fejlesztésű Water2Farm nevű öntözővíz-kezelő berendezéssel a nyírségi humuszos homoktalajon, szabályozott öntözési körülmények között beállított kísérlet eredményeit ismertetik, amelyet közösen a fejlesztővel, Bagyánszky Gáborral állították be.
Az extrém késői vetési időhöz igazodva rövid tenyészidejű (FAO 190) kukorica hibrid volt a tesztnövény kiválasztására került sor, illetve a kései vetés – 2020. július 9. – stressz-tényezőként szerepelt a vizsgálatokban. Az öntözés mikroszórófejjel történt. A kísérlet során normál (kezeletlen), valamint a mágneses berendezéssel kezelt öntözővizet használtak fel.
A kukorica tenyészidőszakában több alkalommal mérték a növényzeten NDVI értéket, ami az adott növényi felület fotoszintetikus aktivitását fejezi ki. A NDVI érték szorosan összefügg a vizsgált területen lévő növényzet fajlagos klorofill-tartalmával.
Az első vizsgálat a virágzás kezdeti időszakában (2020. augusztus 27.) történt Trimble GreenSeeker kézi szenzorral. A kapott értékek alapján a kezelt terület NDVI-értéke 0,80, míg a kezeletlen vízzel öntözött kukorica esetén 0,76 volt a mért érték. Szeptember 21-én a kezelt növények (0,76) esetében itt is magasabb értéket mértünk, mint a kezeletlennél (0,72). Az ezt követő vizsgálati időpontban (2020. október 5.) szintén magasabb volt a kezelt terület NDVI értéke (0,74), mint a kezeletlené (0,68).
Október 6-án megtörtént a mintaszedés a laboratóriumi vizsgálatra: 20 cső a kezelt, illetve kezeletlen területekről. A kezelt terület átlag csősúlyai 245,9-286,6 gramm között változtak. A kezeletlen kukorica esetén a csősúlyok kevesebbek voltak (139,6-203,8 gramm között mozogtak).
A laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a kezeletlen kukorica szárazanyag-tartalma 40,04-44,64 m/m százalék között alakult, míg a kezelt esetében ez az érték 57,53-57,57 m/m százalék között változott. A kezeletlen kukorica szemtermésének fehérjetartalma 4,53-5,01 m/m százalék volt, míg a kezelt esetében ez az érték 6,46-6,64 m/m százalék között változott, így 128-146 százalékkal nagyobb fehérjetartalom figyelhető meg az öntözővíz mágneses kezelésének hatására.
Az eddigi eredmények alapján a mágneses öntözővíz hatására mind a szárazanyag-, mind a fehérjetartalomban jelentős különbségek alakultak ki a kezeletlen, normál öntözővíz használatához képest másodvetett kukoricaállományban – olvasható az ismertetésben.
