Októberben több tejterméknek is csökkent a fogyasztói ára a hazai boltokban az előző év azonos időszakához képest, de volt, ami drágább lett.
A burgonya ára 53, a tojásé 37 százalékkal emelkedett az Európai Unióban az elmúlt három évben.
Világszerte csökkennek a tejek és tejtermékek árai, de ugyanez a folyamat figyelhető meg Magyarországon is.
A tej termékpályán év eleje óta tart a szakadatlan áresés, a nyerstej tavaly ilyenkor még 17 százalékkal volt drágább.
Komoly csökkenések figyelhetők meg a tejek és tejtermékek árával a hazai, az európai és a világpiacon.
Habár az emberek többsége napi szinten fogyaszt valamilyen tejterméket, az óriási választék miatt nem biztos, hogy elég jól ismerjük ezeket.
Van olyan bolt, ahol már 2500 forint körüli áron juthatunk hozzá egy kiló trappistához.
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek kedvezőbb áron kaphatóak itthon, mint a szomszédos országokban.
A kisebb tejtermelők közül többen abbahagyják Magyarországon, a kisüzemek pedig a nagyobb hozzáadott értékkel maradhatnak meg.
Tart a tejárlejtmenet Magyarországon, és már a fogyasztói árakon is meglátszik, de még nem eléggé.
Míg a vöröshagyma közel 13 százalékkal lett olcsóbb, addig a paradicsom ára már 47 százalékkal csökkent le.
Július 1-én indul az online árfigyelő rendszer, amely kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni.
2023. március 1-jétől az ALDI terméktől függően 20-23%-kal alacsonyabb áron kínálja magyar beszerzésű trappista sajtjait.
Komoly hátrányt jelenthetnek a hazai termelőknek, feldolgozóipari szereplőknek a rossz időben, kedvezőtlen feltételekkel lekötött energiaszerződések.
Jöhet az árzuhanás a tejnél, a vajnál és a sajttermékeknél is a magyarországi boltokban?
Idén slágertermék lett a vaj.
Az ALDI hétfői bejelentése után a Lidl is csökkenti a kínálatában található, legnépszerűbb vajak árát.
Az alacsonyabb árak a nemzetközi és a magyar forrásból érkező vajak esetében egyaránt érvényesülnek és nem akciós, hanem tartósan alacsony árak lesznek.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
