2025. február 22. 20:19
Kockázatok útvesztőjében a magyar kukoricatermesztés
A magyar kukoricatermesztés lényegében egy kezelendő kockázathalmazként értelmezhető.
2025. december 5. péntek Vilma
A magyar kukoricatermesztés lényegében egy kezelendő kockázathalmazként értelmezhető.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
A megoldás a medrekben történő vízvisszatartás és a táji vízvisszatartás kombinációja lehet.
Az elmúlt finanszírozási időszakban 74 ezer hektáron javult a vizes élőhelyek állapota Magyarországon.
Előrelépés történt itthon, a Velencei-tó vízkészletének nagyjából ötszörösét "fogták meg" pluszban.
Eltékozolt vizeink címmel mutatja be egy rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit.
Kulcsfontosságú a Homokhátság és az alföldi területek vízellátásának mielőbbi javítása.
2024. december 23-án jelent meg a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakulásáról szóló határozat.
A mezőgazdasági vízdíjak tekintetében megkülönböztetünk vízkészletjárulékot és mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat.
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok.
A klímaváltozás miatt egyre kritikusabb kérdéssé válik a vízgazdálkodás a vállalatok számára is.
A volt köztársasági elnök szerint az új technológiák és a fenntartható gazdálkodási módszerek kulcsfontosságúak a szektor jövője szempontjából.
Egy zalai mezőgazdasági területen megtekinthető egy újabb vízkormányzási szereplő, a hód tevékenysége.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készített Magyarország vízbiztonságának garantálására az Egyensúly Intézet.
Évi 307 milliárd dollár a tét: megkezdődött az ENSZ elsivatagosodás elleni csúcstalálkozója.
Az innovációnak és a tudásátadásnak a fenntarthatóság növelésében is komoly szerepe van.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
