2025. október 23-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelvet, mely 2025. december 16-án hatályba is lépett.
Egy friss kutatás szerint sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a talajokra a műanyagok.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
A KITE Zrt. 2025. október 7-8-án rendezte meg őszi szántóföldi bemutatóját Nádudvaron.
1,7 milliárd embert sújt az alacsonyabb terméshozam a termőföld minőségének romlása miatt.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
A talajmegőrző technológiák és a fenntartható szemlélet már akkor meghatározta Prescher Péter és családjának gazdaságát, amikor erről még kevesen beszéltek.
2024-ben az AGROmashEXPO keretein belül a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett.
A megoldás végig a szemünk előtt volt? Lenyűgöző, mi mindenre képes ez a különleges anyag.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Jelenleg is zajlik a termőtalajok védelméről szóló talajegészség irányelv tárgyalása az Európai Unióban.
A talajromlás és az erózió világméretű probléma, aminek okai lehetnek természetesek és emberi hatásra kialakultak egyaránt.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
2023-ban is a megszokott időrendben indul a támogatási előleg kifizetése a magyar gazdáknak.
Ha nem lépnek a magyar gazdák, tovább romlik az ország termőföldjeinek állapota.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Regeneratív gazdálkodást folytató termelők mutatták be, hogyan előzhetők meg a porviharok.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
