2024. július 16. kedd Valter
Kemény porviharok tarolhatják le az országot: így előznék meg a csapást

Kemény porviharok tarolhatják le az országot: így előznék meg a csapást

agrarszektor.hu
Több mint száz magyar és szerb gazdálkodó volt kíváncsi arra, hogy milyen termelési módszerrel előzhetők meg a március közepihez hasonló porviharok, amelyek nemcsak az értékes termőréteget pusztítják, de egy korábbinál nagyobb tömegbalesetet is okoztak az M1-es autópályán. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének bajmoki rendezvényén hasznos gyakorlati információkkal gazdagodhattak a résztvevő mezőgazdasági termelők, többek között egy szántásos és egy 5 éve bolygatatlan, úgynevezett no-till táblán is végezhettek ásópróbát, és kereshettek gilisztát.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete még januárban jelentette be, hogy a 2022-es, extrém aszályos év után elindítja regeneratív oktatási programját, hiszen az általuk alkalmazott módszerek jelentősen javítják a talajok állapotát, így vízháztartását is. Azóta a termelők már egy szintén extrémnek nevezhető szélviharos hétvégén is túl vannak, így nem volt meglepő, hogy sokan voltak kíváncsiak a szakmai szervezet első gyakorlati bemutatójára, amit a Vajdaságban, Bajmokon rendeztek meg. A házigazda ezúttal Farkas Flórián egyesületi tag volt, aki gazdaságában 2008 óta nem szántja területeit, 2018 óta pedig a regeneratív módszereket alkalmazza minden tábláján: korábban sávos művelést, mostanra pedig takarónövényekre alapozott no-till technológiát. Vagyis semmilyen talajmunkát nem végez, mindössze a vetőgéppel bolygatja minimálisan a területeit.

A majdnem száz magyar és szerb termelő a délelőtt folyamán egy kerekasztal-beszélgetést hallgathatott meg, ahol Varjú Ádám, Berente Antal és Kaszás Gellért és természetesen a házigazdák, mint regeneratív termelők osztották meg tapasztalataikat az összegyűltekkel. Többek között az egyesületen belül fejlesztett no-till vetőgépet is bemutatták, ami aztán a határban is látható volt. Ugyanott szemléltették a folyamatos talajtakarást és gyökérhálózatot biztosító takarónövények terminálásának, vagyis vetés előtti kikapcsolásának többféle módját is, valamint no-till kukoricavetési bemutató is zajlott. A különböző feladatokat egyszerű, használt, akár több évtizede dolgozó eszközökkel végezték el. A cél ugyanis az volt, hogy bemutassák: nemcsak új technikával lehet elkezdeni a regeneratív gazdálkodást, hanem a már meglévő, esetenként öreg gépparkkal is el lehet indulni az úton.

A résztvevők között többen is voltak, akik már valamilyen formában elindultak a regeneratív gazdálkodás útján, de számos termelő azért érkezett Bajmokra, mert kíváncsi volt arra, milyen lehetőségei vannak a szántáson túl. Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke elmondta, hogy kezdő és haladó gazdák is érdeklődtek az egyesület oktatási napja iránt. A szakember szerint csak a regeneratív módszerekben van a jövő, amelyek képesek csökkenteni mind a szél-, mind a vízeróziót, de számos más előnyük is van.

Az oktatási program egyik fő szempontja, hogy regionális tudást osszon meg az érdeklődőkkel, hiszen a Kárpát-medencében rendkívül változatosak a talajviszonyok, így nem minden megoldást lehet alkalmazni például a Dunántúlon, ami adott esetben Bácskában működik. A TMG tagok az adott régiókban, az adott talajtípusoknál viszont rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel, és ezt tudják megosztani a környékbeli gazdatársakkal, akik tényleg adaptálható, gyakorlati tudást kapnak.

Nem volt ez másként Farkas Flóriánnál, aki a Telecskai-löszhátságon, közepes minőségű meszes csernozjomon gazdálkodik viszonylag száraz, 630 mm éves csapadékátlagok mellett. Itt érte el, hogy 5 éves no-till tábláján hemzsegnek a giliszták, miközben annak vízháztartása is jelentősen javult. Ezt be is bizonyította a megjelenteknek: gödröket ásott a szántott és a no-till táblarészbe, amikben aztán egységes mennyiségű vizet öntött. Míg a bolygatatlan talajban fokozatosan elszivárgott a víz, addig a fogatással kezeltnél még a szakmai nap végén is több liter pangó folyadékot lehetett látni a mélyedésben. Vagyis egy heves esőzésnél a természetközeli, gyökerekkel átszőtt, jó szerkezetű talaj hatékonyabban vezeti el a csapadékot, amit az aztán raktározni is tud, míg a szántásos technológiánál a lehullott víz megáll a területeken, majd jelentős részben elpárolog, így nem kerül a talajba.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?