A kora tavaszi foszformûtrágyázás NPK-mûtrágyák felhasználásával többlethozamot eredményezhet a tradicionális P-trágyázással szemben.
Közismert tény, hogy a különbözõ kémiai összetételû mûtrágyák ható-, illetve kísérõ anyagai a talajba dolgozásukat követõen kapcsolatba lépnek a talaj...
Agrotechnikai válaszok az idõjárási szélsõségekre
A gyümölcsfák tápanyagigényét trágyázási kísérletekkel (lehetõleg több talajtípuson), a talaj és a növény tápanyagtartalmának rendszeres, több éves (4...
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
A kukorica környezetkímélõ és minõségorientált növénytáplálásának fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált az elmúlt évtizedben a N-trágyázás új alapokra...
A kukorica élettani igényének megfelelõ valamennyi termesztési feltétel általában csak kevés termõhelyen van meg, legtöbb helyen az egyik vagy másik f...
A szõlészek többségét elégedettség tölti el az erõteljes hajtásnövekedés láttán.
Magyarország és Somogy megye agráriumának is egyik meghatározó eleme az árukukorica termesztése.
Tudjuk, hogy a tarlóhántás a talajmûvelés igen fontos, mondhatni nélkülözhetetlen eleme.
Aratás után legalább olyan figyelmet fordítsunk talajainkra, mint azt vetés elõtt tettük.
A szerves anyagokkal megvalósítható tápanyag-visszapótlás fõ feladata a talaj tápanyagtartalmának növelése, a kultúrnövény fejlõdéséhez szükséges tápa...
A gazdák elvárják a gyártóktól, hogy számukra a trágya kijuttatásához szükséges masszív eszközöket kínáljanak, hogy a trágyát lehetõség szerint szagta...
A szõlészek többsége hallani sem akar a takarónövényekrõl, ragaszkodik a talaj takaratlanul hagyásához, a rendszeres mechanikai mûveléshez.
Rögös út vezet a „hagyományos” szõlõtermesztéstõl az ökológiai szõlõgazdaságba.
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója.
Jelentősen javulhat majd az erdőterületek természetességi állapota az Aggteleki Tájegységben.
Szicíliában is megjelent a paprikatripsz, az Almeríában már korábban komoly növényvédelmi problémát okozó kártevő az olasz termelést is fenyegeti.
Több mint kétszáz napos űrutazás után visszatértek a Földre az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái.
Az elmúlt két hét napos, száraz időjárása miatt a hatóságok tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.
