Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
Egy texasi finomító az Amazonas esőerdő illegálisan kiirtott területein nevelt szarvasmarhákból származó állati zsírt vásárol.
Bóna Szabolcs szerint nem zárható ki, hogy drónokról jutott be a vírus Rábapordányra.
2026-ra megduplázhatja a veszedelmes parazita elleni védekezéshez szükséges steril legyek termelését Mexikó.
Az amerikai mezőgazdasági miniszter szerint Mexikó nem tett meg mindent a veszedelmes parazita elleni védekezés eredményessége érdekében.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma stratégiát készít az amerikai szarvasmarha-állomány újjáépítésére.
Nebraskában, az USA egyik jelentős húsmarhatenyésztő államában is megjelent a madárinfluenza.
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
A ragadós száj- és körömfájás járvány miatt súlyos pénzügyi nehézségek keletkeztek.
Felkavaró felvételek érkeztek a beteg állatokról a Győr-Moson-Sopron vármegyei állattartó telepről.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
Csökkenő szarvasmarha-állomány az EU-ban, itthon viszont növekedett a tyúk- és sertésállomány mennyisége.
Dél-Koreában is azonosították közel két év után a száj- és körömfájás betegséget.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
A jelenlegi madárinfluenza-járvány rendkívüli mértékű pusztítást végzett az Egyesült Államokban.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
Csak 2025-ben indulhat be a szarvasmarhák behozatala az Amerikai Egyesült Államokba Mexikóból.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
