Vámháborúk, járványok és klímaváltozás: mi lesz így az agráriummal?
A Közös Agrárpolitika reformja kettős hatású: bár a támogatások csökkennek, a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak.
A Közös Agrárpolitika reformja kettős hatású: bár a támogatások csökkennek, a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak.
Mutatjuk, miket kell tudni az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagról.
Az engedélyezett szerek körének bővítése "kifehérítené" a drónos növényvédelmet Magyarországon.
Az EU-ban jelenleg nincs egységes szabályozás, a laboratóriumi húst az új élelmiszerek kategóriájába sorolják, amelyek forgalmazása engedélyhez kötött.
Egyszerűsödnek a fenntarthatóságra és az uniós beruházásokra vonatkozó szabályok.
Új lehetőség a mezőgazdasági termelők számára az ökológiai célú vízpótlás alkalmazása.
Eddig az időpontig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az új szabályok szerinti alanyi adómentességre.
Megjelent a kormány oldalán az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvénytervezet.
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
Az állati takarmányokban felhasználható adalékanyagokról szóló jogszabályokat módosított az Európai Bizottság.
A nemzetgazdasági miniszter befagyasztaná az árakat, ha nem áll meg az élelmiszerinfláció.
Elfogadták a biszfenol-A (BPA) élelmiszerekkel érintkező anyagokban való felhasználásának tilalmát.
Magyarországon a talajvédelemnek és a növényvédelemnek is meghatározó a szerepe.
A termékpiaci törvényben január 1-től új rendelkezések léptek életbe a termelők védelme érdekében.
Aggódnak az élelmiszer-feldolgozók a belengetett intézkedés miatt, az igazi vesztes azonban a sarki kisüzlet lehet.
Tematikus oldal indult a Nébih weboldalán az erdőirtásmentes termékek felügyeletéről.
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport idei kecskeméti Agrárium Konferenciáját.
Új kiadvánnyal segít eligazodni a földforgalmi szabályok között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az aszályok ellenére is uniós élbolyban a hazai agrárium termelékenyégének növekedése.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.