Nagy István agrárminiszter határozott fellépést ígért a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezésére.
Alapvetően az időjárás, vagyis a szüret végéig hulló csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja a botritisz fertőzést.
A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozó Somló borvidéken való megjelenésével már a hazai borvidékek közel 70%-át érinti a fertőzés.
A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Szervezet (OIV) is elkötelezett a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége megjelent Villány térségében is, így már 15 magyar borvidék érintett a 22-ből.
Az Európai Unió jóváhagyta az Amoeba első biofungicidjét, amely új fejezetet nyithat a gombás fertőzések elleni harcban.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
A körülmények ma már egészen mások, sok termelő azonban még mindig makacsul ragaszkodik a megszokott módszerekhez.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Védekezés nélkül akár 100%-os termésveszteséget is okozhat a szőlő lisztharmat itthon.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Az időjárás mellett a megfelelő fajtaválasztás is döntő befolyással van a csemegeszőlő globális piacára.
Borászat 4.0 – a technológiai újítások sokat segítenek a szőlőtermesztésben és borkészítésben.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
Moldova vámmentesen szállíthat árut Európa több országába - ez főleg a szőlő, az alma, a szilva és a cseresznye exportját érinti.
Rettenetes kártevő fenyegeti a Balaton környéki szőlőket, de még nem késő védekezni ellene!
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
