Heti fókusz: Növényvédelmi helyzetkép és megoldások szőlőben! (x)
Egyre több energiát kell fordítanunk az időjárási szélsőségek szoros követésén alapuló védekezésekre.
Egyre több energiát kell fordítanunk az időjárási szélsőségek szoros követésén alapuló védekezésekre.
Mutatjuk a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásáról szóló módosításokat.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
Hamarosan fontos határidő érkezik a szőlő-szaporítóanyagot termesztők és forgalmazók számára
Több millió szőlőtőkét vágtak már ki az ausztrál gazdák, de ez sem jelent megoldást a problémáikra.
2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
Jelentős árkülönbség figyelhető meg a vörös és a fehér borok fogyasztói átlagára között.
Már nemcsak a kurkuma, a sáfrány és a gyömbér, de a garnélarák is "megterem" Ausztriában.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
gyümölcsök egy ideje elég borsos áron kaphatóak szezonjukban is, nincs ez máshogy a szőlővel sem.
Ahogy a déli féltekén megkezdődik a csemegeszőlőszezon, a globális csemegeszőlő piac érdekes szezon elé néz.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítására november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani.
Nincs egyszerű dolga a szőlőtermesztőknek, és a szakemberek szerint idén sem lesz meg az álomhatár a termésmennyiségben.
Komoly drágulásra nem számítanak a szőlő esetében, de az üzemanyag-drágulás és a munkaköltségek növekedése némileg változtathat az árakon.
Hamarosan megjelenik a piacok, boltok kínálatában a zamatos magyarországi csemegeszőlő.
Idén is folytatódik a kiemelt szüreti ellenőrzés a szőlőtermelők védelme érdekében.
Partnereivel szerződne fajtanemesítő munkájának finanszírozásához a pécsi szőlészeti kutatóintézet.
A klímaváltozás hatására teljesen megváltozhat a szőlészet és a borászat Ausztriában.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.