Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
Indul az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlők drónos felderítése Magyarországon.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Szakmai összefogás indul az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzéssel szemben itthon.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége megjelent Villány térségében is, így már 15 magyar borvidék érintett a 22-ből.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Védekezés nélkül akár 100%-os termésveszteséget is okozhat a szőlő lisztharmat itthon.
A soproni borvidéken megjelent az aranyszínű sárgaság, ami súlyos károkat okozhat a szőlőültetvényekben.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
A világ csemegeszőlő-termelése a 2023/24-es gazdasági évre várhatóan több, mint 150 000 tonnával 28,1 millió tonnára emelkedik.
Számtalan olyan inváziós faj, kártevő került be feltehetőleg fertőzött rakománnyal Magyarországra, amely azóta komoly pusztítást végez itthon.
2024-ben egy új pályázati lehetőség fog megnyílni a magyar szőlőtermelők és borászok számára.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
Az új intézkedéscsomag a magyar szőlőtermesztők és borászatok munkáját fogja segíteni.
Új csemegeszőlő exportrekord előtt állnak a déli félteke országai.
Több törvény segíti és egyszerűsíti a gazdák munkáját.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
