A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Alapvetően az időjárás, vagyis a szüret végéig hulló csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja a botritisz fertőzést.
A tea a világ legelterjedtebb itala, ráadásul már Magyarországon is vannak kisebb ültetvények.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
Finom, jó minőségű hazai borok kerülhetnek a magyarok asztalára jövőre is.
1889-ben palackozták a két tokaji esszenciát, melyek kalapács alá kerülnek.
Évről évre romlik a helyzet.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
