Nincs mese, ezt rengeteg magyar gazdának meg kell lépnie, különben baj lesz
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Új funkcióval bővül a K&H agrár CO2 kalkulátor, már az állattenyésztők is megismerhetik üvegházhatású gáz kibocsátásukat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Budaörsi úti telephelyén december 8. és január 2. között rekonstrukciós munkálatok zajlanak majd.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma, ezt követően január 3-tól várja majd ügyfeleit.
A magyar gazdák is csatlakoztak már Európa legnagyobb karbongazdálkodási platformjához.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
11 százalékkal csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, amivel évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg.
Egy ír cég elsőre megdöbbentő ötlettel állt elő, betontörmelékkel hintik be a szántóföldet.
Extra bevételi forráshoz juthatnak a gazdák a regeneratív gyakorlatok alkalmazásával.
Porrá zúzott vulkáni kőzetekkel veszik fel a harcot a talajromlás ellen az élelmes amerikai gazdák.
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A magyar ásványvizek garantáltan jó minőségűek, függetlenül attól, hogy szénsavasak, vagy mentesek-e.
A mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazatnak számít a globális széndioxid-megkötésében.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.